A Népszabadság mai számában Ónody-Molnár Dóra interjúja olvasható.

Már maga az SZDSZ-feleség neve is garancia arra, hogy a legsötétebb, legdemagógabb fajvédő szöveghez lesz szerencsénk. Nem tévedtünk – már a cikk alcíme (“Ferge Zsuzsa: A szegény ember nem issza el a gyerek pénzét”) biztosíték arra, hogy tömény hazudozásban lesz részünk. Idézzük és kommentáljuk cikkét.

Futószalagon a családipótlék-ötletek
Ferge Zsuzsa: A szegény ember nem issza el a gyerek pénzét
Ez nem romakérdés - mondta lapunknak Pusztai Erzsébet azzal kapcsolatban, hogy az MDF nem a szülőknek, hanem az iskoláknak adná a családi pótlékot. A fórum azt gondolja, ez a lépés ösztönző lenne a tanulásra. Manapság egyfajta nagykoalíció mutatkozik abban, hogy a családi pótlékot hogy lehetne a gyerekre fordítani, de Ferge Zsuzsa szociológus szerint ezek átgondolatlan javaslatok.

Meglepő módon szinte valamennyi parlamenti párt egyetért azzal, hogy a családi pótlékkal valamit kezdeni kell, mert az nem mindig jut el a gyerekekhez. Az MSZP például egy részét természetben adná ki (ez a javaslat már a parlament előtt van), most pedig az MDF állt elő új ötlettel: a fórum szerint azt, hogy a családi pótlék minden fillérét a gyermekre fordítsák, úgy lehet garantálni, ha a juttatást az óvoda utolsó évére, illetve a gyermek 14 éves koráig az iskolák kapják.

- Bizonyos rétegekben előfordul, hogy nem a gyerekre költik a családi pótlékot. Sajnos van, aki a pénzt a kocsmába viszi - mondta lapunknak Pusztai Erzsébet, az MDF szakpolitikusa. Munkatársunk közbevetésére, hogy e megfogalmazás mögött sokan azt érezhetik, hogy az MDF javaslata cigányellenes, Pusztai Erzsébet azt válaszolta: "Ez nem romakérdés. Vannak romák és vannak nem romák, akik sajnos alkoholisták vagy esetleg drogosok, és nem a gyerekre költik a családi pótlékot." Az MDF elképzelése szerint - ha a pótlékot átcsoportosítanák az iskoláknak - be lehetne vezetni az egész napos oktatást; ez nem napközi otthont jelentene, hanem komplex, színvonalas, "széthúzott" oktatást, sportórákkal és akár délutáni tanórákkal. Az egész napos iskolában minden gyermek számára ingyenes lenne a tankönyv és az étkezés (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna), ezenfelül minden program és az iskolai kirándulás is.

Arra, hogy a rászorulók most is ingyen kapnak tankönyvet és az ingyenes étkezés is biztosított a számukra, Pusztai Erzsébet azzal érvelt: "persze, azok számára ingyenes mindez, akik jelentkeznek és vállalják, hogy rászorultak, s közlik az ehhez szükséges adatokat".

Pusztai szerint javaslatuk elfogadása esetén az iskola egyfajta szocializációs színtérré válna. Arra, hogy ismerik-e a szülők véleményét, és az MDF készített-e valamilyen felmérést, Pusztai Erzsébet azt mondta: nem, de sokan egyetértenek azzal, hogy rászorultsági elv alapján differenciálni kellene a családi pótlékot; másrészt azzal is, hogy sok család életvitele olyan, hogy a szülők nem a gyermekekre költik a családi pótlékot. Az ő javaslatuk megoldást kínál mindkét elvárásra.

- Az MDF mindig arról beszél, hogy erősíteni kell a család intézményét, de a mostani javaslatai éppen ellenkező hatást váltanának ki, vagyis gyengítenék a családokat - állítja ezzel szemben Ferge Zsuzsa szociológus, hozzátéve: a fórum javaslatai arról tanúskodnak, hogy tökéletesen járatlanok a szociálpolitikában. A szociológus, aki munkatársaival rendszeresen kutatja a nélkülöző háztartások helyzetét, azt mondja, a legszegényebb szülők is a gyerekek érdekeit tartják szem előtt. Vagyis, a gyerekeiknek inkább megveszik a gyógyszert, a gyümölcsöt, mint maguknak. Ferge emlékeztet arra, hogy közel egy évtizede folyamatosan azt mutatják a kutatások, hogy a legszegényebbeknél is nagyon kevés, 1-3 százalékos kivétellel a gyerek az első.

Ferge kiemeli: a szociálpolitika szakma, ezért, aki ilyen javaslatokat fogalmaz meg, annak ismernie kellene a családi pótlék történetét és európai gyakorlatát. Az unió országainak zömében ugyanis ez a juttatás - ugyanúgy, mint Magyarországon - univerzális, kevés helyen kötik jövedelemhatárhoz a kifizetését. A családi pótlék filozófiája szerint a gyerek "beruházás a jövőbe", és felneveléséhez a közösség tagjai hozzájárulnak. A készpénzes támogatás mellett egyébként még ott vannak azok a szolgáltatások, amelyek a gyerekek komplex szükségleteinek ellátását segítik, így az egészségügy, az oktatás és a gyerekek nappali ellátásáról gondoskodó intézmények. - Egy olyan országban, ahol a legkisebbek jóléte igazán fontos, ezek a közszolgáltatások magas színvonalon működnek - mondja Ferge Zsuzsa.

Az MDF azon állítására, hogy a családi pótlékot azért kell az iskoláknak adni, hogy a pénz így csak a gyerekhez jusson, Ferge azt mondja, a villanyszámla kifizetésével, a televízió-nézéssel, a lakás karbantartásával is részesül a gyerek a pótlékból. Ferge figyelmeztet: az MDF politikusai sokszor emlegetik, hogy a családokat erősíteni kell, de azzal, hogy a pótlékot az iskolákhoz csoportosítanák, megkurtítanák a családok költségvetését, és az autonómiájukat is megsértenék. Ráadásul elképzelhetetlennek tartja, hogy a pedagógusok egy ilyen adminisztrációs terhet a nyakukba tudnának venni. Szerinte nem a családi pótlékkal kellene hozzájárulni a valóban kívánatos egész napos iskolához, amelynek létrehozása benne van a Gyermekszegénység elleni nemzeti programban, amit ezúton ajánl az MDF politikusainak figyelmébe.

- A szociálpolitika nem ötlethalmaz, ahogy azt, úgy tűnik, a politikusok képzelik, hanem egy száz éve szervesen építkező tudásrendszer. Ennek a tudománynak első nagy alakja száz évvel ezelőtt Heller Farkas közgazdász volt, aki, ha ma élne, és ha az MDF valóban európai értelemben vett konzervatív párt lenne, hozzájuk tartozna - teszi hozzá.

(NOL)

Kuruc.info:

1.) “megkurtítanák a családok költségvetését, és az autonómiájukat is megsértenék [ha bevezetnék az MDF által felvetett rendszert]”: témánál vagyunk, megsértik a családokat (itt: az autonómiájukat). Már csak a “megalázó” fordulat hiányzik a Ferge-riportból, ami a fajvédők egyik kedvenc “érve” az ellen, hogy természetben vagy egyáltalán: bármilyen feltételhez kötve adnák a segílykét.

Megkérdeztük sokszor, megtesszük még egyszer: miért van az, hogy Angliában csak és kizárólag alapvető életszükségleti cikkeket lehet vásárolni a segílyekből, míg például bagót, piát nem, és, mivel azt spéci kártyán adják, be sem dobálhatják a félkarúba? Miért nem hangos a világsajtó a fajvédők sikoltozásától, hogy mégis hogy képzelik mindezt a nácifasisztarasszista angliai fehérek?

2.) “A szegény ember nem issza el a gyerek pénzét”, “a legszegényebbeknél is nagyon kevés, 1-3 százalékos kivétellel a gyerek az első” és a többi hazugság: ha ez igaz lenne, akkor segílykeosztás után nem menne a dorbézolás, a játékgép, a taxival, úrként, bocsánat, rajként való mászkálás, aztán meg, amikor elfogy a pííz, az éhkopp. Egy átlag cigánycsalád lényegesen több anyagi (és természetbeni – rezsi átvállalása, ingyengyógyszer, ingyentanszer, ingyenkaja, ingyenminden) juttatást kap, mint egy fehér. Mégis: pár nap alatt “eltűnik” a pénz. Vajon kinek a hibája?

Azt se feledjük el, hogy még a fajvédő sajtó is beismerte, hogy a kesznyéteni tolvajok segílykeosztás után voltak, és ilyenkor napokig állandó részegek.

Végül arra, hogy mennyire “fontos” a gyerek a cigányoknak: ugye, emlékszünk arra, mi történt Piricsén? Arra, hogy kiknek a gyerekének a karján, a bőre alatt másztak a férgek? Arra, mit is mondott ezügyben Monok polgármestere? Arra, hogy mennyire “vigyázott” a tiszabői luvnya a pugyéjára?

Egyéb, kapcsolódó cikkek:

Megint kiderült, hogy a cigányok elisszák a gyerekpízt