A Néphazugság, amely mindig is a cigányvédelem élharcosa volt, nem tagadta meg “nemes” hagyományait most következő cikkében sem.

Miközben a nálunk szerencsésebb (kevésbé biberális) országokban bevett gyakorlat, hogy még a miniszterelnök, ill. az államfő is “nevén nevezi” a gyereket, azaz a külföldön bűnöző kisebbséget (lásd EZT és a linkeket ITT pl. Romániával kapcsolatban, ha valaki nem hinné), addig nálunk ilyenről nemcsak hogy szó sem lehet, sőt: a “vezető” napilap szakmányban magyarozza ezeket a cigánybűnözőket.

A következő cikket közvetlenül, a helyesírási hibák javítása nélkül vettük át. Igen, a Népszabadság hozta le úgy az anyagot, hogy “europai” (ezt a hibát kétszer is elkövették!), “követörendszerek”, "nagyon sok a komoly riasztók rendszer", “lévö”, “huzamosab”, és a nonpluszultra, az “újat” az “ujjat” [húzni] helyett. A legutolsó hiba főbenjáró bűnnek számít még egy normálisabb általános iskolában is (ahogy a melléknév középfokának helytelen – itt egy b-vel történt – képzése is). Úgy látszik, Néphaziéknál se a szerkesztők, se a cikkírók nincsenek azon a szinten, hogy az “új” (nem régi) és az “ujj” (testrész) különbségét ismerjék.

Talán mondanunk sem kell, hogy a “minőségi”, “mértékadó” Néphazi naponta követ el ilyen szintű, elképesztő, a szerkesztők, az újságírók totális alkalmatlanságát, dilettantizmusát bizonyító hibákat. Tegnap például laza 50-60 évet tévedtek a LED-ek kereskedelmi bevezetésével kapcsolatban, és az is kiderült róluk, hogy még a Wikipédiát sem képesek használni (ha angolul egyáltalán tudnak, hogy megértsék). Pedig igazán nem kell ahhoz villamosmérnöki végzettség, vagy legalábbis a szórakoztató elektronika, a műsorszórás szeretete vagy akár ismerete ahhoz, hogy valaki a Weben kiderítse, mikortól jelen(het)tek meg a rádiókban LED-es hangolás/térerőjelzők…

Lássuk az eredeti cikket:

A magyarok pirosozni is járnak Svédországba

Aki arra vállalkozik, hogy autóval látogat Svédországba és történetesen nagy és drága autója van, ráadásul Európa keleti felének rendszámával, számítson rá, hogy úton-útfélen megállítják. Ennek az az oka, hogy az általában hatalmas járgányokkal, ötszázas merdzsókkal, x-es BMW-vel, nyolcas Audikkal (Kuruc.info: tipikusan “magyarok” által használt márkák…) érkezők közül sokan kimondottan a "bűnöző turizmus” svédországi túrázói.

Tavaly összesen 5500 kelet-europai – és ebből majd 500 magyar állampolgárságú "bűnöző-turistát” kapott el a rendőrség lopás, betörés, valamint csalás és tiltott szerencsejáték: "itt a piros hol a pirosozás" miatt. A svédek nagyon szeretnek játszani, fogadni és ehhez járul egy bizonyos össznépi naiv becsületesség is, így nem csoda, hogy az utcai kaszinósok nagyokat kaszálhatnak.

Lopások általában csak a kisebb boltokban, butikokban fordulnak elő, mert a nagyobb üzletek roppant fondorlatos (sokszor rejtett) riasztókat tesznek az árukra, arról nem is beszélve, hogy a kétméteres kigyúrt viking örökkel sem kimondottan egészséges újat húzni és a rendőrség is pillanatokon belül kiérkezik.

Vannak azonban olyan ”turisták” is, akik pajszerrel, álkulcsokkal dolgoznak. Nekik Svédország a Mekkájuk, ugyanis van itt egy szép, tradíció; ha huzamosab időre elmegy valaki otthonról, akkor levonja a (minden) ház mellett álló oszlopról a svéd nemzeti zászlót. Így aztán csak azt kell nézni, hogy fenn van-e a zászló, vagy nincs. Ha nincs, akkor "szabad a bemenet”. A villákban igaz kevés a készpénz, hiszen mindenki kártyával fizet, azonban ékszerek és drága műszaki cikkek szinte minden ház berendezési tárgya.

A rendőrség évek óta kéri a svédeket: ne könnyítsék meg a betörök dolgát, ne kövessék a zászlós tradíciót, de mindhiába, a svédek ragaszkodnak a szokásaikhoz. Az ország északi részén még erőkifejtést sem igényel a betörőknek a bejutás. A kisebb városokban és a falvakban még akkor sem zárják az ajtókat, ha dolgozni mennek az emberek.

Persze sokszor éri a tolvajokat kellemetlen meglepetés, mert nagyon sok a komoly riasztók rendszer és a rejtett videó a lakásokban.

Ha a tett színhelyén nem bukott le a tolvaj, a betörő, később sem érezheti magát biztonságban. Egyrészt az utak is sűrűn be vannak kamerázva akárcsak a kompállomások, a határok, nem is beszélve az Öresund-hídról. Ha magáról a bűncselekményről és a későbbi utazgatásról videofelvétel készült, akkor igen könnyen előfordulhat az is, hogy a bűnöző már otthon üldögél, és akkor jön a rendőrség. Na nem a svéd, hanem mondjuk a magyar, elvégre az EU szabályok ezt már könnyen lehetővé teszik.

Régebben sok autó is "eltűnt" azonban ez a "szakma" mára szinte teljesen ellehetetlenült, mert a tettesek egy-két órán belül kézre kerülnek a követörendszerek és a mindenütt ott lévö kamerák jóvoltából.

Aki tehát úgy dönt, hogy egy (közép) kelet-europai rendszámú drága és nagy kocsival akar Svédországba utazni, számítson a rendőrök megkülönböztetett figyelmére.

(NOL)

Kuruc.info