Többször (legutoljára ITT) foglalkoztunk már Bábonyibérccel.
Következzék a közismerten “nácifasiszta, 10 ember által olvasott zuglap” (Miskolc vezető kábeltévé-társasága) MIKOM szókimondó cikke (betűhiven vettük át, csupán a helyesirási és központozási hibákat javitottuk; plusz képek ITT), amelyből képet kapunk arról, hogy romákok milyszeginségükben (pontosabban: mélyigénytelenségükben, mélyprimitivségükben) mire “kényszerülnek”. Találó az irás zárómondata: a cigányoké egy olyan „kultúra” (macskakörmök az eredetiben), ami összeegyeztethetetlen az emberi értékekkel. Lásd ezzel kapcsolatban az általunk unos-untalan ismételgetett “tűz és viz”, “kecskecsapat és oroszlán”, “zebra és ló”, “ősember és atomkorszak” ellentétpárokat.
"Ismeretlen tettes": Adóforintokból takaritják ismét a Bábonyibércet - Miskolc elit környéke is lehetne a Bábonyibérc. Korábban takaros kis kertváros volt, ám most, aki teheti, menekül innen, de nem könnyű, zuhannak az ingatlanárak.
Nem csoda, épeszű ember nem akar ideköltözni, ahol a domboldalt vastagon beboritja a szemét, ahol szétkapják a környék házait, autóit az "ismeretlen tettesek", ahol az emberi ürülék csordogál az utakon. A Galagonyás környékét takaritják a Városgazda KHT alkalmazottai. Több millió forint egy-egy takaritás és értelmetlen, mert heteken belül újra belepi a szemét és a szenny a Bábonyibérc lankás dombjait.
Ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, ám a Bábonyibérc régi lakói ismerik a tetteseket. Szerintük az itt többségben élő kisebbség önti ki nap, mint nap a szemetet.
- Korábban rendes környék volt ez. Néhány éve, ahogy beáramlottak a cigányok, pusztult le igy a domboldal. Nem fizetnek semmiért. Lopják az áramot, nem foglalkoznak szemétszállitási dijjal, még a kukákat is eladják, amit az Ave ingyen ad nekik (Kuruc.info: ezt Mohácsi Viktória még meg is ideologizálta – lásd EZT). Mi benn az udvaron tartjuk a szeméttárolót, ha kitenném a ház elé, rögtön lába kelne. Nincs értelme a takaritásnak. Novemberben is markológéppel szedték a szomszéd oldalon a szemetet, egy hét se telt bele ismét belepett mindent a mocsok – magyarázza a középkorú férfi, aki azt is hangsúlyozza, nem tudja, meddig birják még az itt létet, ami nem emberi. Belefulladunk a mocsokba, a bűzbe a tettes pedig jót röhög, hogy szedik helyette a szemetet - panaszolja. A szomszédasszony fél, alig tudjuk szóra birni. Ő is állitja, a helyi kisebbség tagjai öntik az árokba nap, mint nap a szemetet.
A munkások is igy látják.- Novemberben, mikor a másik részt takaritottuk, épp a szemetet szedtük, odajöttek mellénk és szemrebbenés nélkül, kiboritották az árokba a szemetet, nem zavarta őket, hogy épp takaritunk - mondja a munkás. Társai ép a Pece patakból gyűjtenek mindenféle limlomot, leggyakrabban gumiabroncsot halásznak ki. Három kutyatetem is előkerül, de azt mondják, itt még az sem lenne meglepő, ha halott csecsemőre bukkannának. (Kuruc.info: vesd össze: cigány “gyerekszeretet” – lásd a hivatkozásokat és legújabb, kapcsolódó hirt ITT) Az itt élők mellett persze autóval is hordják ide a hulladékot, a domboldalban úgyis nap, mint nap zajlik a gumiégetés és a fémfeldolgozás. Több házból hiányzik az ablak, az épület előtt parkoló autó alól eltűntek a kerekek. Itt minden megtörténhet.
Nem emberi
Felfoghatatlanul nagy pusztitásra képesek bizonyos emberek, ez nem mélyszegénység, hanem mélyigénytelenség, ahogy korábban az egyik itt élő olvasónk, Szemes István nyilatkozott [ITT]. A Környezetvédelmi Hatóság a várost kötelezte, takaritsa ki a területet. Több millió forintjába kerül néhány havonta az adófizetőknek, hogy a Városgazda KHT több tiz munkással és markológéppel szedi itt a szemetet, tudják, hogy semmi értelme, mert újratermelik. A város ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést, mig a tettesek cinikus mosollyal nézik, hogy a munkás szedi a szemetet a házuk elől. A Galagonyás soron nem csak romák élnek, még vannak itt szegényebb magyarok, az ő portáik tűnnek ki a többi közül. Ahogy sétálunk 3-4 rendezett ház, majd a dermesztő, kifosztott, elhanyagolt, lepukkant koszos épületek, telkek sorra jön, majd ismét néhány rendes ház, ott élnek az igazi áldozatok, akiket nem csak a szegénység sújt, hanem egy olyan „kultúra” is, ami összeegyeztethetetlen az emberi értékekkel.