Sose gondoltam volna, hogy pont az El Qrónak tövig benyaló, ill. a Gárda betiltásáért kilincselő (ámbár az ominózus kiáltványt alá nem író) Debreczenit fogom védeni a cigányokkal kapcsolatos cikke miatti támadásokkal szemben. Úgy látszik, eljött ez az idő.

Előző két cikkünkben (ITT és ITT) már behatóan elemeztük Dr. Borovszky Tímea, ill. Révész Sándor hallatlanul tendenciózus, hazug, csúsztató írásait. Következzék a Révészhez hasonlóan zsidó származású Bársony (eredeti neve valószínűsíthetően Samt) János eredetiben ITT található cikke.

“Ideje van a változásnak!

Talán kicsit távolról kezdem a hozzászólásomat a Debreczeni József által fölemlített problémákhoz és fölállított tézisekhez (Fejek a homokban, január 12.), de ígérem, hamar elérkezünk a jelenhez.

Mária Terézia császárnő röghöz kötő rendeletei óta a falu rendi társadalma a falusi cigányságot általában alávetett jöttmentnek tekintette, akinek nem volt jobbágytelke, tulajdona, tartaléka, ki volt szolgáltatva a falu könyörületének és a hatósági erőszaknak. Ugyanakkor az egyes roma és nem roma családok között kialakult patriarchális, alá-fölérendeltségen alapuló kapcsolatok állandó munkamegosztási, hitelezési, támogatási és munkacsere-szimbiózist alakítottak ki közöttük. Mindezek alapján a paraszti hagyomány részévé vált a romákkal szembeni felsőbbrendűség-tudat és az ezt támogató előítélet-rendszer. (Kuruc.info: Bársony csak azt “felejti el” megemlíteni, hogy miközben szegíny romákokat Magyarországon a fenti módon “üldözték”, addig, ugyanabban az időben,  Nyugat-Európa gyakorlatilag minden egyes országában halomra gyilkolták őket. Ennyit a "gonosz", "felsőbbrendű" magyarokról és a “gonosz” Mária Teréziáról. Ezen aprócska, de annál fontosabb tényt nem véletlenül hallgatta el Bársony, mert az egész “érvelését” romba döntötte volna.)

Az iparosodás fölbontotta ezeket a rendi viszonyokat. A szocializmus idején a volt parasztok és cigányok egy sorba kerültek segédmunkásként a városi építkezésekre, gyárakba vagy a szövetkezetekbe. A jogegyenlőség propagandája és a viszonylagosan egyenlő proletárhelyzet a romák tudatában is megérlelte az emancipáció, a jogegyenlőség igényét.

A rendszerváltást kísérő gazdasági válság és a szerkezetátalakítás viszont hazaküldte a városokból a roma és nem roma segédmunkások tömegeit, akik versenyképtelen helyzetbe kerültek. (Kuruc.info: a magyar segédmunkások közel sem olyan arányban votlak érintve, mint a cigányok – éppen ez utóbbiak sokkal értéktelenebb, megbízhatatlanabb “munkaereje” miatt.) A romák kimaradtak annak idején a földosztásból, így most a kárpótlásból is. Kimaradtak egykor a "nép fiait" fölkaroló mobilizációs akciókból, pl. a népi kollégiumokból is. (Kuruc.info: csak nem azért, mert b*sztak tanulni?! A kommunizmus / szocializmus sok negatívuma mellett néhány igen pozitív vonással is rendelkezett: a tanulni vágyókat  - már ha nem lőtták agyon, nem deportálták vagy nem telepítették ki őket - valóban engedte is tanulni. És ne jöjjön senki a “persze, de a romákat nem engedték!” dumával. Azokban az időkben a kulákok származásával volt gond [ők nem tanulhattak], nem a cigányokéval. Jellemző, hogy Bársony ebben a kérdésben is hatalmasat csúsztat.)

A rendszerváltás után eltérő történelmi útjuk következtében nem jutottak termelőeszközhöz, általában nem rendelkeztek pénztőkével, képzettségi tőkével, információs tőkével, kapcsolati tőkével. (Kuruc.info: tessék mondani, az esetleges képzettségi tőkén kívül a nem volt komcsi vezető átlagmagyar mivel rendelkezett?) A rendszerváltás viszont propagandájában, kommunikációjában megerősítette az emberi méltóság, az emberi jogok képviseletét, amelyek szemben állnak a rendi típusú alávetettséggel. Tehát a falusi romák nagy tömegeinek életviszonyaira újból a kiszolgáltatottság és a létbizonytalanság lett jellemző, de a rendi típusú alávetett helyzetet már természetellenesnek tartották, miközben környezetük tudatában ez az igény megerősödött újbóli lecsúszott helyzetük láttán.

A kérdés az, hogy visszaépülnek-e a múlt század elejére még jellemző rendi alá-fölérendeltségi viszonyok (tűzzel, vassal és könnyel), avagy bekövetkezik, folytatódik a falusi cigányság emancipációja, a cigányság behozza történelmileg kialakult hátrányait, versenyképes tudást szerez, tőkéhez jut, megerősödik a középosztálya, leszakadottjai kapaszkodókat találnak a munka, a vállalkozás és a versenyképesség felé. (Kuruc.info: ezt a vérlázító hülyeséget a Szerző sem gondolhatta komolyan. “Emancipáció”? Miféle emancipációról beszél? A Kádár-korszak 40 éve másról sem szólt, mint a cigányság emancipációjáról! Miközben más népek pár év/évtized alatt simán beilleszkednek, a cigányok nem tették. Tessék mondani: mi a fészkes fenét vár? Hogy ami 500 [de, jó, számoljunk csak a kommunizmus alatti 40-nel] év alatt tömegméretekben (!) nem bekövetkezett felemelkedés bekövetkezzen most? Ki is ennek a legnagyobb kerékkötője, Bársony? A magyarok? A fehér finnek? A fehér spanyolok [gy.k. Spanyolországban a cigányság börtönbeli részaránya húszszorosa a fehérekének – azaz ott is zömmel bűnöznek, és ott sem illeszkedtek be], olaszok? Esetleg az orkok maguk?)

Az optimista válasz is csak az lehet, hogy mindkét útra jelentős tömegek léphetnek, nem lesz kizárólag fekete vagy fehér az eredmény. Munkamegosztási szempontból mindkét utat integrációnak lehet nevezni, az egyiket egy feudalisztikus viszonyba, a másikat a modern kapitalizmusba. Kérdés, ki akar újból rendi típusú Magyarországot.

A magyar fasizmus, a nyilasmozgalom volt az, amely a magyar nemzet fogalmát nem nemzeti-közösségi, hanem faji, egyben felsőbbrendűségi alapon határozta meg, fajvédelmi háborút hirdetve az alsóbbrendűnek, élősködőnek, kártékonynak hirdetett zsidók, cigányok, nemzetiségiek ellen. Az újnyilasok Magyar Gárdája épp így felsőbbrendűségi tudattal igyekszik megfélemlíteni, idegenné, kártékonnyá minősíteni roma honfitársainkat. Nem általában a - minden embert joggal irritáló - bűnözés, hanem külön a "cigánybűnözés" ellen vonulnak harcba - bűnözőkkel soraikban. (Kuruc.info: arányok, azok a fránya arányok, Bársony... Ha majd századakkora mértékben teszik pokollá az emberek életét a fehérek, mint a cigányok, ha majd a rendőrségi jelentések nem arról szólnak majd, hogy a budapesti gyilkosságok 82%-át cigányok követték el az utolsó két év során, akkor majd papolhat arról, hogy miért pont a tipikusan cigány bűnelkövetési módokkal van tele az emberek hócipője!)

A bűnözés a kriminológia tudománya szerint társadalmi tömegjelenség, az emberiség kultúrájának sajnálatos velejárója. (Kuruc.info: arányok, azok a fránya arányok...) Kiváltó okai között individuális tulajdonságok és társadalmi konfliktusok egyaránt találhatók. A bűn elkövetése személyes döntések láncolatának az eredménye. Így a bűnelkövetés személyes felelősség. Nem köthető népekhez, nemzetekhez, bőrszínhez. (Kuruc.info: megint csak az arányok, azok a fránya arányok. Ha a hivatalos, nemzetközi és hazai statisztikák fényében is azt látjuk, hogy a cigány kultúrában szocializálódott emberek átlag ötven…százszoros valószínűséggel bűnöznek, akkor bizony a cigány kultúrát magát tesszük felelőssé. Amiről a Romapage és egyéb cigány lapok (!) jóvoltából azt is jól tudjuk, hogy már évszázadokkal ezelőtt is kifejezetten bűnözésre nevelte az embereket. EZT is érdemes elolvasni azzal kapcsolatban, hogy a cigányság ma is egy emberként sorakozik fel bűnözők mellett, lett légyen szó Száva Vincérôl vagy a somogyi “Rambóról”. Ennyit a “bűnözésellenes kultúrájukról”.) Konkrét egyének konkrét bűnéért nem állapítható meg kollektív felelősség. A polgári társadalom és jogrend egyaránt elutasítja az ilyen nézeteket. (Kuruc.info: A liberális, multikulti, életképtelenségét száz százalékban bebizonyított “jogrend”. Ez a jogrend hamarosan a történelem szemétdombjára kerül egész Európában, mert egész egyszerűen életképtelen, hiszen az élősködő, parazita kisebbségeket képtelen kezelni. Egyszerűen kapitulál, ha egy adott százalékarányt meghaladja a nem jogkövetők aránya. Erről olvasón is írt nagyszerű tanulmányában [Olvasó: az orkokat más törvények alapján kell büntetni, mint a fehéreket!]) (Ezért ítéljük el pl. a magyar- és németellenes benesi dekrétumokat. (Kuruc.info: Szeretném látni, amikor az egész szemét, cigányfajvédő, zsidó banda legalább olyan hangerővel fikázza a szlovákokat és a cseheket mind magyar, mind nemzetközi (!) színtéren, ahogy a magyarok cigányellenes “rasszizmusát”. Ugye, hogy naív ábránd?)) Nincsenek bűnös népek, nemzetek, csak konkrét bűnelkövetők (és értük felelős konkrét emberek, cinkosok) vannak. (Kuruc.info: még egyszer: a cigány kultúra bűnelkövetésre, de legalábbis élősködésre nevel. Ezt, paradox módon, maga a Romapage is elismeri a fent már említett cikkében) Az újnyilasok tehát a polgári jogrendet és társadalmat tagadják a kollektív bűnösség és felelősség tételezésével, és a jogrend helyett a megfélemlítést, a terrort (a vétlenekkel szembeni, felelősség nélküli, "elrettentő" erőszakot) képviselik. (Kuruc.info: “vétlenekkel szemben”… mondja csak, Bársony, a putriscigányok hány százaléka nem került még szembe a törvénnyel? Magyarországon is kisebbségben vannak az ilyenek. A finnországi, hivatalos adat meg egyenesen kijózanító: 8 (nyolc)%... Ennyit arról, hogy egy mondjuk szocializáció /kultúra /életmód, azaz még csak véletlenül sem származási, etnikai alapú megkülönböztetés hány százalékban sújtana vétleneket és nem vétleneket.)

Nem értek egyet Debreczenivel abban, hogy a gárda elleni fellépés esetén elszabadulna a pokol. A jogállam keretei között minden demokratának és jó érzésű embernek fel kell lépnie a társadalom békéje védelmében. Úgy, ahogy Debreczeni is tette korábbi cikkeiben.

Az ország több mint háromezer települése közül kb. kétezerben élnek cigányok. A roma lakosság néhol közösségeket alkot, néhol szórványszerűen, szűkebb családi körökben él. A települések legnagyobb részében a romák általában szociálisan erősen rétegzettek. Vannak gazdagabbak, gazdaságilag jól integrálódott középosztálybeliek (Kuruc.info: “kicsit” csúsztat az ürge, ugyanis egy kalap alá veszi az asszimilálódott, cigány életmódjukat feladott, normális romákat a tipikus maffiózó cigányokkal. Ez utóbbiakból sajnos nagyon sok van, különösen a színesfém-felvásárlók és az uzsorások között. Színesfém-ügyben ajánlott pl. EZ az Amaro Drom-cikk, csak a miheztartás végett), vannak tisztes szegénységben élők, és vannak nagyon szegény, munka nélküli leszakadottak. Ez utóbbi csoportban a romák erősen fölülreprezentáltak. (Kuruc.info: mert nem AKARNAK dolgozni. Pedig tudnának, és lenne a “képzettségüknek” megfelelő munka is. Nagyon sok példát idéztünk ballib lapokból is ennek bizonyítékára; lásd pl. EZEN cikk bevezetőjében szereplő linkeket.) A települések roma lakóinak sorsát (is) jelentősen befolyásolja lakóhelyük földrajzi elhelyezkedése, etnikai arányai, kulturális hagyományai, a romák és nem romák együttélésének története, konfliktusai. A szerencsésebb gazdasági helyzetben lévő és/vagy a hagyományosan együttműködő települési közösségek jobb helyzetben vannak, mint a válságövezetben élő és/vagy sok kezeletlen konfliktust (holokauszt, erőszakos telepdózerolás, kollektív megtorlások, nyílt faji megkülönböztetés, maffiás bűnözés stb.) magukkal hurcoló közösségek. (Kuruc.info: 1. holokauszt? Annak szinte egyáltalán nem volt magyarországi cigány áldozata. 2. Erőszakos telepdózerolás? Tessék mondani, volt olyan cigány család, ami utána nem kapott normális, SOKKAL JOBB szociális lakást? Nem, nem volt. Ezt az érvét is “bebukta” Bársony. 3. Maffiás bűnözés? Ugyan, mik a legnagyobb maffiózók? Uzsorások, színesesek, drogdealerek, futtatók?!) Az etnikai arányok és ezek változásainak sebessége az alkalmazkodóképesség szempontjából jelenthetnek különbségeket. Szinte mindenre és mindennek az ellenkezőjére is lehet példákat mutatni, akár 10-15 kilométeren belül. A települések legnagyobb részében a konfliktusok mindenesetre kezelhetők. Egyelőre. (Kuruc.info: igen, úgy “kezelhetők”, ahogy azt olvasónk is megírta az “Olvasó: az orkokat más törvények alapján kell büntetni, mint a fehéreket!” cikkében. Azaz: úgy, hogy a rendőrség egyszerűen nem foglakozik velük, mert olyan mértékű a cigánybűnözés, hogy egyszerűen jogállami módszerekkel már kezelhetetlenné vált. Ez Bársony olvasatában a “kezelhetetőség”.)

A helyi szintű konfliktusok távlatos kezelése csak esélykiegyenlítő, központi gazdaság- és településpolitikával, az etnikailag semleges jogállam intézményeinek és tekintélyének erősítésével, a szociálisan ellehetetlenültek segélyezésével és egyben (!) felzárkózási esélyek, munkaalkalmak, színvonalas képzés biztosításával, a helyi konfliktusok partneri, együttműködő rendezésével és az előítéletek oldásával lehetséges. (Kuruc.info: helyben vagyunk. Még több segíííííííílykét a cigóknak, attól biztos megjavulnak. Skandináviában láttuk, hogy nem. Sőt, Magyarorszáon sem, ahol pl. Szlovákiához viszonyítva a cigányok kb. egy nagyságrenddel több segílykét kapnak. Mit kapunk cserébe? Mit kapnak a finnek cserébe azért, hogy havi euroezrekkel tömik a cigányaikat? Ugyanolyan mértékű cigánybűnözést, mint nálunk. A munkalehetőségekkel  kapcsolatos konkrét esetekből meg már linkeltünk egy sort már az előbb – ezek is azt bizonyítják, hogy hiába adunk nekik munkát, ha nem élnek vele.) A gyűlölködés, a megfélemlítés, a bűnbakkeresés, az erőszak, a semmittevés, a problémák szőnyeg alá seprése, a bezárkózás nem megoldás. (Kuruc.info: tessék mondani, Szlovákiában megoldás volt az, amikor 2004-ben kőkeményen odacsaptak a cigányoknak, megszigorították a törvényeket és leállították az esztelen segílyezést? Igen, megoldás volt, mert visszaesett a bűnözés, a cigányszaporulat stb. Nem csoda, hogy Szlovákia most gazdaságilag SOKKAL jobban áll, mint mi.)

Debreczeni kifejezetten a cigányokról írja, hogy a rettenetes nyomorban két megélhetési forrás mutatkozik számukra: a segély és a lopás. De mitől mutatkoznának más lehetőségek egy nem cigány számára? (Kuruc.info: akárcsak Borovszkyt, megkérjük Bársonyt is, hogy említsen EGYETLEN EGY fehér, európai (!) kultúrájú népcsoportot az egész európai történelem folyamán, amely bűnözése akárcsak megközelítette volna a cigányok kriminalitását. EGYETLEN EGYET!) Nem a nemzetiségi hovatartozástól, hanem a helyzettől függ, hogy milyen lehetőségek mutatkoznak. (Kuruc.info: Hazugság, szemenszedett hazugság. A fehér elmegy tanulni, elmegy dolgozni. A cigány meg csak élősködik és, rosszabb esteben, emellett még lop, rabol, gyilkol is.) Bizony a szélső szegénységben élő, leszakadt társadalmi csoportok gondja volt régebben is, az ma is a lehetőségek ilyen szűkössége. Persze nem csak a szegények lopnak, legfeljebb ők gyakrabban és egyszerre sokkal kevesebbet. Más, sokkal jövedelmezőbb bűnökből viszont a gazdagabbak veszik ki jobban a részüket (pl. az adócsalásból). (Kuruc.info: Bársony a szokott cigányfajvédő hazusgággal jön: azzal, hogy arányaiban sokkal kevesebb cigány adócsaló van, mint fehér. Természetesen erről is bebizonyítottuk, hogy nem igaz.)

Debreczeni szerint a cigányoknak sajátos munkakultúrájuk, tulajdonfölfogásuk lenne, és speciálisan az ő gyerekeik lennének, akik "rendszerességre, fegyelemre, folyamatos teljesítményre, együttműködésre, normatiszteletre a legminimálisabb mértékben sem szocializálódtak".

Nos, a magyarság és a cigányság 600 éve él együtt. Kultúrájuk döntő része közös, sok-sok azonossággal, hasonlósággal. (Kuruc.info: Mekkora pofátlan hazugság! Persze, az élősködésre, bűnözésre berendezkedett puitricigány kultúra ugyanolyan, mint az európai fehér. Biztosan. Ha ez igaz lenne, Európa most kb. Közép-Afrika “szintjén” lenne.) Nem beszélhetünk a cigány kohász, bányász, orvos "eltérő munkakultúrájáról" (Kuruc.info: remélem, a Kedves Olvasó észrevette az ordenáré csúsztatást: az asszimilálódott romákat próbálja egy napon említeni a putricigányokkal, azt sugallva, hogy ez utóbbiak kultúrája nem különbözik a fehérekétől, mert hát ugye az asszimilálódott romák alig térnek el tőlünk. Csak azt “felejti el” hozzátenni, hogy max. annyi köze van egy asszimilálódott romának egy putricigányhoz, hogy mindketten azonos származásúak. Különben meg egy világ választja el őket egymástól, és egy asszimilálódott, rendes roma általában még jobban utálja a putriscigányokat, még jobban elhatárolódik tőlük, mint a fehérek. Ennek oka prózai: az asszimilálódott romákat is lejáratják a putrisok), de a segédmunkáséról vagy a munkanélküliéről sem úgy általában. A tulajdonhoz való viszony sem nemzetiségi sajátosság. (Kuruc.info: hanem kulturális, ebben igaza van. Kár, hogy nem tette hozzá. Vajon miért? El kellett volna ismernie, hogy a putriscigány “kultúra” olyan, amilyen?) Van, aki lop, és van, aki nem, a cigányok és a gádzsók között egyaránt. (Kuruc.info: azok a fránya arányok…) A szegények között persze arányaiban több cigány van. A gyermekek szocializálását a család, a környezet és a nevelés intézményei, az óvoda és az iskola együttesen végzi. Sok helyen harmonikus folyamatként, sok helyen konfliktusokkal. A magyar iskolarendszer követelményei mára erősen középosztály-centrikusakká váltak, így nagy a konfliktus a szegény gyermekek oktatása körül. Ezt a konfliktust sem helyes etnicizálni, de sok helyen ez történik. Közben pedig tudható, hogy rengeteg cigány család kiválóan látja el szocializációs funkcióit, és sok iskola jó partnerként, eredményesen segíti ezt. Tudnunk kell, hogy az utóbbi húsz évben megszázszorozódott a felsőoktatásban tanuló cigányok száma (habár még mindig igen kicsi ez a szám). (Kuruc.info: erről a nagy “fegyvertényről” azt kell tudni, hogy önbevallás-alapon megy a dolog. Sok fehér egyetemista azért vallja magát cigánynak, hogy megkapja az ezért járó szemeszterenkénti kb. +50...100e Ft ösztöndíjat. Hülyék lennének nem kihasználni. Persze a cigányfajvédők ebből a számból rögtön azt hozzák ki, hogy no lám, mennyi roma jár egyetemre.)

A békés cigány-magyar együttélésnek nincs tisztességes alternatívája. Közös a múltunk, a jelenünk, és a jövőnk is összekötődik. Közös a felelősségünk hazánk s a következő generációk boldogulásáért, békéjéért, országunk versenyképességéért, modernizációjáért, emberséges közállapotaiért. (Kuruc.info: kár, hogy ezért a cigányság semmilyen felelősséget nem érez.)

Nem nyugodhatunk bele, hogy egyes területeken tömeges a nyomor és a kilátástalanság. Abba sem, hogy cigány polgártársainkat arányaiban ez sokkal nagyobb mértékben sújtja. (Kuruc.info: tanulnák meg inkább beosztani a pénzüket. Segílykeként sokkal többet kapnak, mint megannyi fehér nyugdíjas. Még sem képesek értelmesen beosztani. A mi hibánk?) Nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy oktatási rendszerünk nem eléggé alkalmas a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére. Az integrált oktatás feladataihoz kevés a pénz, a felkészültség és az elszántság. Nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy jogállamunk gyenge, sokszor rosszul funkcionál, terjed az önbíráskodás, jelentős a bűnözés. (Kuruc.info: Bársony, említsen egyetlen olyan esetet, amikor egy magyar komolyan megvert vagy megölt egy cigányt az említett „önbíráskodás“ keretein belül! Ugye, hogy nincs ilyen?! Csak fordítva van. Pl. Olaszliszka. Meg a többi lincselés, gyilkosság.)

A nyomor ellen esélyteremtéssel kell küzdeni elsősorban, nem csak "okosabb" segélyezési politikával, mert abból okos nemigen létezik. Meg kell teremtenünk polgáraink számára a létbiztonság, a munkához jutás és a lakhatási biztonság minimális, elérhető feltételeit. Az integrált oktatáshoz pénzt, (tovább)képzést, hatékony ellenőrző, mérőrendszert kell biztosítani, és világos felelősségi viszonyokat kell teremteni. Az iskola és a szülői ház közötti kapcsolatokat meg kellene erősíteni. Nemkülönben az élet, a vagyon és az emberi méltóság védelmét.

Debreczeni úgy gondolja, hogy a "ballib" értelmiség nem látja az igazi társadalmi problémákat a cigánysággal kapcsolatosan. Ebben téved.

Éppen a cigányság gondjain keresztül lehet a legjobban rálátni hazánk, nemzetünk legfontosabb konfliktusaira és tennivalóira. Itt a legszembetűnőbb a nyomor, a szegénység, a jogállam gyengesége, a bűnözés, az elmaradottság, a forrás- és tőkehiány. Itt nincsenek tompító effektusok. A rasszizmus és az előítéletek felerősítik a meglévő bajok tüneteit. Nyilvánvalóbbá teszik a létező problémákat. Éppen nem a problémák etnicizálása, a rasszizmus-antirasszizmus dimenziójának a kiemelése, hanem a bajok gyökereinek, okainak a feltárása és a megoldás keresése jellemzi azokat a "ballib hangadóknak" vélt embereket, akik a leggyakrabban és legkomolyabban szólalnak meg ebben az ügyben. Kár, hogy Debreczeni az ő írásaikkal még nem találkozott.

Más kérdés persze az, hogy a mindenkori politikai hatalom mennyire veszi komolyan a tudomány, az értelmiség és a "szakma" jelzéseit. A politika a különböző érdekcsoportok küzdelméről, kompromisszumairól is szól a közforrások elosztása körül. Bizony érdekcsoportként eddig nagyon gyengének bizonyultak a szegények is, a cigányok is és a bajokat látó értelmiségiek is. (Kuruc.info: még mindig a szokott nóta: még több segílykét! Amit aztán Bársony is szépen megdézsmálhat, hiszen közel ül a tűzhöz – nem csoda, hogy ilyen vehemensen követel több és még több pííííííízt.)

Ideje van a változásnak!

A szerző kisebbségkutató”

Kuruc.info – Arppi S.