Kifejezett gyöngyszemeket talál néha az ember a cigányoknak, ill. róluk írt sajtóban. Az Amaro Drom egyik ilyen, általunk igen kedvelt forrás, hiszen cikkeiket felhasználva szétzúzhatjuk a balliberális cigányfajvédők “érv”rendszerét. Ennek egy példája volt a finn helyzettel foglalkozó riport, amiből fehéren-feketén kiderült az, amit mi már majd’ egy éve szajkózunk: a cigánybűnözés és analfabetizmus még csak véletlenül sem szociális, hanem csak és kizárólag kulturális, szocializációs kérdés. (Nem vagyunk rasszisták, így nem keverjük ide a genetikát.) Ide sorolható még a közismert Dr. Czeizel Endre egyik régebbi munkája 1978-ból, az ún. „Budapest vizsgálat”, amelyet értelmi fogyatékosok kóreredetéről írt több munkatársával. Ebben azt állítják, hogy a cigányság mint alrassz bizonyos fokig különbözik a magyar népességet alkotó többi alrassztól, és közöttük a multifaktoriális-familiárisnak nevezett enyhébb értelmi fogyatékosság számottevően gyakoribb, mint általában. Ez szintén ebben a lapban jelent meg. Ezen felül ide sorolható még a Romapage ITT elemzett gyöngyszeme is, ami szintén irdatlan nagy cigányfajvédő-öngól, ugyanis a tanulmány a pár évszázaddal ezelőtt is aktuális cigány szokásokkal foglalkozik – kendőzetlenül. (Persze a legeslegdurvább cigány szokásokat, mint az akkor még teljesen általános emberevés intézménye, elhallgatja.) Természetesen mindaz, amit ír, 100%-ig általánosítható a jelenkorra is.

Most megint egy új, nagyon hasznos cikkel örvendeztettek meg bennünket, amelyből szintúgy kiderül, hogy, bizony, a vasútjainkról, köztereinkről, lakásainkból, telkeinkből a következményekkel (lásd pl. a komáromi halálos vonatszerencsétlenséget) nem törődve ellopott, elrabolt színesfém szinte csak és kizárólag cigány felvásárlókhoz kerül, abból gazdagszanak meg annyira. (Persze adót nem fizetnek.) Ez egyébként már a Magyar Hírlap egy régebbi, Bicskével foglalkozó cikkéből is egyértelmű lehet.

“Fóti Dallas, avagy a színesfém-kereskedők harca"

Megszűnhet a fóti színesfém-kereskedők hatóságokkal vívott harca és eltűnhetnek a szeméthegyek a Honvéd utcából, ha a városvezetés eladja azt a 7,5 hektáros területet, amelyet már évek óta kérnek a vállalkozók. (Amaro Drom)

A Pest megyei városvezetés néhány hete több tucat rendőrt vezényelt ki, hogy a fémhulladékok elszállítását biztosítsa. A "réz- és vaskirályok" iparterület hiányában kénytelenek a település utcáján tárolni és lakásuk udvarán feldolgozni a fémhulladékot. Az utca nem roma lakói bárhová elköltöznének, de lakásuk "már nem ér semmit" (Kuruc.info: no comment!). Dallas Pashamende - Fót.

A történet folytatódik, csak ez nem fikció, ez a valóság maga.

A Honvéd utca a közel 20 ezer fős település egyik "roma telepe". Ám ne gondoljunk sáros utakra, putrikra, füsttől szennyezett falakra. Az utcában - nem túlzás - 50-60 millió forint értékű házak sorakoznak, a kapubejárókban pedig több tízmilliós autók várakoznak arra, hogy gazdáikat egy-egy üzleti tárgyalásra repítsék az ország különböző településeire. (Kuruc.info: Tessék mondani, adót fizetnek ezek a tisztességes roma “vállalkozók”?!)

A nemrégiben bemutatott, a romák életével foglalkozó legújabb film, a Dallas Pashamende több okból is köthető a Pest megyei településhez. A magyar-német-osztrák kooprodukcióban, Erdélyben, a Brassó megyei Alsórákos elhagyott salakbányájában, 2003-ban kezdődött forgatást Fóton fejezték be, mert a román környezetvédelmi és egészségügyi hatóság, valamint a csendőrség kiszállt a forgatás helyszínére és leállították a munkálatokat. A román hatóság azzal indokolta döntését, hogy a történet forgatása alatt a stáb veszélyes hulladékokkal szennyezte a környezetet a díszlet-szeméttelep kialakítása közben.

A környezetszennyezésre való hivatkozással indított büntetőeljárásban a brassói ítélőtábla jóváhagyta azt az első fokon hozott döntést, amely háromévi próbaidővel egyéves felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki Weszerle Tiborra, a film kolozsvári gyártásvezetőjére. A film készítői a többszöri büntetések, megaláztatások, rágalmak után kénytelenek voltak a nem kevés költséggel járó díszleteket és a forgatás helyszínét áttelepíteni a fóti szemétbánya területére.

A filmben szereplők valamennyien, szó szerint a szemétből élnek, és próbálják túlélni mindennapjaikat. A fóti színesfém-kereskedőket is nevezhetnénk "szemétből élőknek", ám ők nem a mindennapi kenyérért küzdenek, hiszen "több lábon állnak" és építőipari vállalkozást, boltokat, üzleteket vezetnek településükön és a fővárosban egyaránt. Fő tevékenységük azonban még mindig a szeméthez, és a szemétből, építési törmelékekből, különböző létesítmények bontásából származó színesfémek és vasak gyűjtéséből származik. Ezt nem is szégyellik. "Ugyan miért kellene, hiszen ez is munka, és valakinek el kell végeznie" - mosolyog az utca legszebb házában lakó "nagyvállalkozó".

A "Cigánykirály" (Amaro Drom, 2004. június: Cigánykirály Magyarországon?) rokonságához tartozók évek óta hangoztatják, és többször szinte ölre menve vitatkoztak a városvezetőkkel, hogy ugyan adjanak már egy területet, ahova kiköltözhetnének, és - akár kiszélesítve a szemétfeldolgozást és az azzal járó munkákat - folytathatnák tevékenységüket.

Sok család él ebből. Ki jól, ki kevésbé. (Kuruc.info: ne tessék szerénykedni! Mind nagyon jól, ahogy azt már elismerték az ötvenmilliós palotákra való utaláskor.)

"Mi tisztességes munkát és fizetést adunk a szegény romáknak, akik a kábelnyúzásból és a darabolásból megkereshetik a mindennapi kenyeret. Az Úr nem adja magától, hiába imádkoznak érte minden lefekvés előtt" - mondja a "rézkirály klánhoz tartozó" Német András, akár egy jó tündér, és gyorsan keresztet vet az istenkáromlásért. A jól megtermett férfi, mielőtt beszállna a kastélya előtt álló 500-as S Mercedesébe, kifakad, hogy neki se öröm a térkövekkel díszített udvarán tárolni az alumínium- és rézdarabokat. A képviselő-testület ülésére igyekszik.

Percek alatt a művelődési ház bejárata előtt van. Sietni kell, mert a városvezetés most dönti el, hogy foglalkozik-e a területvásárlási igényükkel. Egy gyors konzultáció az üzlettársaknak is nevezhető rokonsággal, és máris az ülésteremben vannak. Előbb más fontosabb kérdésekben kell határozatot hoznia a 17 tagú testületnek, de majd másfél óra elteltével végre sorra kerül az ügyük.

A városvezetés korábban zárt és nyílt ülésen is tárgyalta már a Honvéd utca környezetszennyezésének ügyét. Az alapprobléma, hogy egyes vállalkozóknak van engedélyük a tevékenységet végezni, másoknak nincs. Korábban az önkormányzattól engedélyt is kaptak, hogy az utcán, a kerítés előtt tárolják a fémhulladékot.

Megunva a "folytatólagosan elkövetett" szabálysértést, a fóti polgármesteri hivatal március 17-én "közterületen illegálisan tárolt fémhulladékok elszállítására végrehajtást foganatosított". A hatóság és a roma vállalkozók közötti "összecsapás" elkerülése érdekében a hivatal - a Dunakeszi Rendőrkapitányság és a Fóti Rendőrőrs segítségét kérve - a hivatalos adatok szerint huszonkét egyenruhással megszállta az utcát és elszállíttatta a fémhulladékot. Az ott lakók szerint legalább kétszer ennyi rendőr volt az autókban, akik "intézkedésre vártak".

A hatósági közbelépésre azért volt szükség, mert a környékbeli lakosok hosszú évek óta kérték az önkormányzatot (előtte a Tanácsot) a környezetkárosító tevékenységek korlátozására, illetve megszüntetésére. Az önkormányzat tehetetlen volt, a kiszabott büntetéseknek nem volt visszatartó erejük.

Feladva a kilátástalan küzdelmet - az egészségük megőrzése és életkörülményeik normalizálása érdekében - már sokan elköltöztek volna, de ingatlanaikat nem vagy csak a forgalmi értékük töredékéért tudnák értékesíteni.

A polgármesteri hivatal által rendszeresített ellenőrzések, felszólítások és bírságok ellenére a "fémhulladék közterületen történő tárolása" és a kábelégetés egyre nagyobb méreteket öltött - fogalmazott az egyébként még folyamatban lévő büntetőügye miatt munkavégzés alól felmentett, majd hivatalába egy hónapja visszahelyezett városi jegyző, dr. Nárai Róbert. (A városvezetés egyébként a polgármester ellen is fegyelmi eljárást folytatott idén. A Fóti Szemlében az MSZP-s frakcióvezető, Acél Sándor elmondta: a Németh Kálmán házfelújításával kapcsolatban, valamint öt rendbeli kötelezettségszegés miatt találták vétkesnek Szent-Iványi Géza polgármestert, ezért a költségtérítéseinek és illetményének 20 százalékos, illetve egy évi jutalmának teljes megvonásával büntették.)

A Honvéd utcai környezetszennyezés és illegális tárolás ügyében a múlt év őszén Ignácz István, Pest megye rendőrfőkapitánya és Korbel Sándor őrnagy, a fóti őrsparancsnok együtt tájékozódott a helyszínen. A két főrendőr "megállapította a már korábban megállapítottat" vagyis: az utcában lakó romák nem engedéllyel teszik, amit tesznek.

Konkrétan, belterületen, környezetkárosító tevékenységet végeznek. "Ezt haladéktalanul meg kell szüntetni" - határoztak ők is. Immár sokadszor. "Meghatároztunk egy konkrét dátumot, amikorra az utcáról elviszik a színesfém-hulladékot és berakják a saját udvarukra, illetve az utca végéből teljesen eltakarítják a roncsokat. Ha az önkormányzat határozott lépésre szánja el magát, teljesen törvényes keretek között, akkor mi karhatalmat is biztosítunk ahhoz, hogy a területen rend legyen" - nyilatkozta a Fóti Szemlének a megyei főkapitány.

Ez meg is történt. Most a díszköves udvaron tárolják a 10 ágyú elkészítéséhez is elegendő rezet. Már csak a híres ágyúöntő cigányt, Gábor Áront kellene megtalálni , és a vállalkozói tevékenységi kört harang- vagy díszfegyveröntéssel is ki lehetne bővíteni...

Győrfi Mihály, a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője is azon az állásponton van, hogy a Honvéd utca lakói a fémgyűjtést és a feldolgozást ne lakott területen, hanem a város távolabbi részén végezzék. Úgy véli, hogyha a "nagyok" kivonulnának a belterületről, akkor velük együtt mennének a "kicsik" is, és megoldódna a több éves probléma. "Nem lenne zaj, környezetszennyezés, egészségkárosító tevékenység, de a több évi kölcsönös fenyegetőzések ellenére nem történik semmi" - mondja az ülés szünetében a CKÖ-vezető, aki tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület munkájában.

Sok az irigy is, hogy az élelmes romák a szemétből is pénzt csinálnak. Több mint másfél évtizeddel ezelőtt kezdték a vállalkozásukat, és az országot bejárva gyűjtötték a vasat. Rövid idő alatt országos kapcsolatrendszerüknek köszönhetően több száz romának adtak munkát - eleveníti fel emlékeit a családi vállalkozást megalapító Oláh József. Büszkén vállalja, hogy az épületbontásokból származó jövedelme "kizárólag tisztességes munkából származik", és a vállalkozás az ország legnagyobb fémkereskedő-hálózatává nőtte ki magát. "Dolgozunk, tesszük, amit kell. Így lehet megélni" - vág közbe sógora, Német András, aki naponta 14-15 órán át irányítja embereit.

A Honvéd utcában lakó nem romák házait arról lehet felismerni, hogy nagyon szerények és egyszerűek - világosított fel a "telepet" bemutatva az egyik színesfém-kereskedő. Ők azt tervezik, hogy beperlik az önkormányzatot, amiért a házaik az ipari tevékenység miatt elértéktelenedtek, és az ott lakó családok többsége megbetegedett. - Abban bízunk, hogy a kártérítési összegből el tudunk költözni, és máshol vehetünk lakást, de még Fótot is elhagyjuk, amiért évek óta képtelen lépni az önkormányzat" - mondja elkeseredve lapunknak több, az utcában lakó nem vállalkozó polgár.

A városvezetés már korábban kijelölt egy 7,5 hektáros területet a fóti szeméttelep közelében, hogy azt eladja a Honvéd utcai vállalkozóknak. Most arról kellene határoznia a grémiumnak, hogy mennyiért és milyen módon. Az ár megjelölésében hosszas vita után végül mégsem született döntés, mert a 011/1-es helyrajzi számú mezőgazdasági külterület átminősítése és a különböző engedélyezési eljárások nem tudni, mennyivel növelik meg a költségeket, így a terület értékét. Pénz nem számít, mert a roma "nagyok" örömmel fizetnének, hogy mégse a lakóházak udvarán, kertjében folytassák az ipari tevékenységet. Az uniós szabványnak megfelelően a szükséges papírokkal is rendelkeznek, és ha van terület, akkor - mondják - akár egy hónap alatt olyan feldolgozót varázsolnak, hogy még az Európai Unió is ide jár majd csodálkozni.

"Ha már van feldolgozó, akkor építenék egy öntödét is, így kisebb helyet foglalna a szállítandó áru, vagy ott a helyszínen legyárthatnák a kívánt termékeket, amiket a piac megkíván" - mondja lelkesen Német András, de elkeseredik, hogy ehhez még legalább 3-6 hónapot várnia kell. A szükséges hivatali eljárás ugyanis ennyi időt vesz igénybe.

A testületi ülésen arról nem esett szó, hogy amennyiben kialakulna egy iparterület, ennek hatására hány tartós munkahelyet teremthetnének a város munkanélküli lakosainak, vagy esetleg mennyivel magasabb iparűzési adót szedhetnének be. Az adóügyintézésük így sincs a helyzet magaslatán, mert az eddigi behajtás mindössze 57,2 százalékos, ezért még újabb rendeletekkel, módosításokkal próbálkoznak, miként azt a pénzügyi csoport vezetője felvázolta az ülésen.

A grémium azt is felvetette, hogy mi történik akkor, ha a szükséges papírok hiányában mégis kiengedik a városhatárra a roma vállalkozókat, de a hatóság nem minősíti át a területet. Abban egyetértettek ugyan, hogy a terület eladásával mindkét fél jól járna, mert az önkormányzat bevételhez jutna, a romák meg dolgozhatnának tovább. Mezőgazdasági művelésre úgyis alkalmatlan a földdarab, hisz azon két oldalról 58 méteres védősáv van kialakítva a gázvezeték miatt. Azt is megjegyezték, előfordulhat, hogy a 7,5 hektáros földdarab kevésnek bizonyul, így a szerződésbe bele kell venni, hogy a szomszédos területekhez is hozzájuthatnak-e idővel a vállalkozók, ha igény mutatkozna rá.

A környezetvédelmi szakreferens mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy amennyiben az önkormányzat nem ad a vállalkozóknak területet, kénytelenek ott folytatni a tevékenységüket, ahol eddig tették, hisz ebből élnek. A bürokrácia útvesztőin míg átér az anyag, továbbra is folyni fog a környezetszennyezés és arra kényszerülnek a romák, hogy folyamatosan törvényt szegjenek. Az elhúzódó vitát végül a polgármester névszerinti szavazással záratta le. A határozat szerint eladják a területet, és a szükséges engedélyek beszerzésére gyorsított eljárásra adnak lehetőséget. Három tartózkodás mellett végül úgy döntött a 17 fős képviselőtestület, hogy jobb, ha a romák inkább a városhatárán vannak, és normális körülmények között dolgoznak.

Aztán pár év múlva Pejó Róbert Adrián, vagy más rendező elkezdheti forgatni a Dallas Pashamende második részét, ami talán vidámabb lesz, mint a legutóbbi alkotás, és nem az iszonyú szegénységet mutatja be, hanem azt, hogy a szemétből fejedelmi körülmények között is lehet élni.

Hidvégi-B. Attila"

Olvasói plusz vélemény arról, hogy kik tartják kezükben a színesfém-felvásárlást: “Csepelen akartam ilyesmibe fogni [színesfém-felvásárló telepet nyitni], rá 10 nappal 5 kancigány hozta haza a lányomat az óvodából. Dícsérték hogy milyen ügyes, meg okos, de ne nyissak Csepelen telepet, mert az nekem nem lesz jó! Inkább elköltöztünk...”