Ezer és egy cikkünkben, tanulmányunkban (legutolsó, a Marosán György tanulmányával kapcsolatos ITT; tessék visszafelé követni a linkeket a többihez!) foglalkoztunk azzal, hogy a kormányzat által erőltetett deszegregáció, ill. a cigányfajvédők által ajánlott kötelező óvoda segítene-e.

Marosán Györgytől (is) tudjuk, hogy nem. De azért nézzük csak az ITT található "Speciális igények az oktatásban" tanulmányt is.

“A cigány tanulók iskolai sikertelenségével kapcsolatban igen erősen működnek a felelősségáthárítás mechanizmusai. Így például – egy 1999-ben végzett mintavételes vizsgálat szerint –, noha a kisebbségi iskolákban dolgozó osztályfőnökök 67 százaléka úgy véli, hogy megfelelő pedagógiai módszerek alkalmazása mellett a cigány gyermekek jó eredményeket érhetnek el az iskolában, 52 százalékuk egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a cigányok iskolázatlanságáért elsősorban maguk a cigányok felelősek, s csupán 19 százalékuk gondolja, hogy a cigány szülők pont olyan fontosságot tulajdonítanak gyermekük iskolai sikerességének, mint a nem cigány szülők (Szabó I., 2000). E válaszok a Magyarországon régóta jól ismert gondolkodási mintát vázolják fel: a cigány gyermekek nem tehetségtelenebbek másoknál, de a család „visszahúzó” hatásával szemben az iskola minden jó szándék és erőfeszítés ellenére tehetetlen."

Hoppá! Látja, kedves(?) Mohácsi Viktória, kedves(?) kultúrtárca? Ennyit érne a maguk által erőltetett, tűzzel-vassal történő deszegregáció, a cigánygyerekek összekényszerítése a sokkal többre hivatott magyarokkal. Semmit, az égvilágon semmit – az iskola ezeken a cigányokon már nem tud segíteni. Képtelenség felülírni az alkesz, börtöntöltelék, iszákos, analfabéta család példáját. A cigányok (és, amíg meg nem oldjuk a kérdést, ahogy kell, Magyarország is) menthetetlenek.

Kuruc.info - Arppi S.

Kapcsolódó:
UNESCO hivatalos jelentés: a cigányok iskolakerülők