Balázs Péter a Pravda című tót napilapnak adott interjújában ismét azt ismételgette, hogy a nemzeti magyar külpolitika "nem irredenta, hanem értékeken alapszik, és a jövőbe tekint".
"Európa etnikai sokszínűsége, különösen a kontinens keleti felében valóság. Az államhatárok és az etnikai határok nem fedik egymást. Világosan látni kell, hogy létezik állami összetartozás, s létezik kulturális és nyelvi összetartozás. Nem kell, hogy ellentét legyen köztük. Bárki jó állampolgár lehet anélkül is, hogy a többség nyelvét beszélné" - magyarázkodott.
"A magyar kormány számtalanszor kijelentette - legutóbb Szécsényben -, hogy nincsenek területi igényei egyetlen szomszédja irányában sem" - emlékeztetett Balázs Péter.
A külügyminiszter nemrégiben találkozott három elődjével, s egyetértettek abban, hogy "a nemzeti külpolitika nem irredenta, nem soviniszta és nem egoista. Szuverén, az értékeken alapszik és a jövőbe néz. Négy miniszter is megerősítette, hogy nem vagyunk irredenták."
"Magyarország 1947-ben aláírta a Párizsi békeszerződést. Aláírta az 1975-ös Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet zárónyilatkozatát. Kétoldalú államközi szerződéseket kötött többek között Szlovákiával is. Ez háromszoros biztosíték. Nem tudom, mit lehetne még hozzáadni ehhez" - kínlódott a szerencsétlen.
A magyar állampolgárság elszakított magyaroknak való visszaadásáról azt mondta: "úgy véli, hogy a kettős állampolgárság lényegében nem válhat tömegjelenséggé".
(MTI nyomán)