Február 2-án délután európai képviselőnk az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szólalt fel, Székelyföld területi autonómiája tárgyában. Ennek az ügynek különleges időszerűséget kölcsönöz Traian Basescu román államelnök mostani budapesti látogatása - áll a püspök sajtóirodájának tájékoztatójában, alább a folytatás és a felszólalás.

Tőkés László már 2007 decemberi találkozójuk alkalmával Traian Basescu támogatását kérte a székelyföldi autonómia megvalósításához, utóbb pedig egy olyan javaslatcsomagot juttatott el az államfőhöz, melyben Székelyföld területi önrendelkezésének a kérdése is szerepelt.

A román államfő visszautasító állásfoglalásával szemben európai képviselőnk Sólyom László magyar államelnök álláspontjával ért egyet, aki „lehetségesnek tartja a romániai magyarok területi autonómiáját". Az európai elveknek és gyakorlatnak megfelelően elvárható volna, hogy – Magyarországhoz hasonlóan – Románia is elismerje és érvényesülni engedje a kisebbségi kollektív jogokat, melyek semmiképpen nem sértik az ország szuverenitását. Ami pedig az erdélyi, illetve székelyföldi magyarok jogállását illeti: ideje volna már, hogy Románia, eddigi többségi elvű, diktatórikus kisebbségpolitikáját felülvizsgálva, európai és demokratikus módon – végre – a leginkább érdekelt magyar nemzeti közösséget is megkérdezze saját sorsát és jövőjét illetően. Méltó volna, hogy a Ceausescu-diktatúra bukásának 20. esztendejében – végre – a forradalmi változásokban meghatározó szerepet vállalt romániai magyarok viszonylatában is végbemenjen a demokratikus rendszerváltozás.

Mellékelt felszólalásában Tőkés László ehhez kérte az Európai Parlament támogatását.


F E L S Z Ó L A L Á S

Székelyföld területi autonómiája tárgyában

Az ENSZ alapokmánya szerint az önrendelkezés joga minden népet megillet. Ez a másfél-kétmilliós erdélyi magyarságra is érvényes.

Két évvel ezelőtt a Székely Nemzeti Tanács helyi, véleménynyilvánító népszavazást szervezett Székelyföld területi autonómiájáról. A mozgóurnás referendumon – a mesterségesen gerjesztett magyarellenes propaganda ellenére – a megkérdezett 210.000 választópolgár 99 %-a igennel szavazott a kérdésre.

Legutóbb Székelyföld települési önkormányzatainak jelentős része újabb, teljeskörű hivatalos népszavazást kezdeményezett. Az állami szervek és területi képviselőik, a prefektusok a székelyföldi magyarok békés, törvényes és demokratikus akaratnyilvánítását minden erővel gáncsolni igyekeznek.

Kérem az Európai Parlamentet, Hans-Gert Pöttering elnök urat, hogy kövessék szoros figyelemmel a népszavazással kapcsolatos romániai fejleményeket, és vegyék védelmükbe a hatóság által fenyegetett önkormányzatokat.

Strasbourg, 2009. február 2.

Tőkés László

EP-képviselő

Sajtóirodája