Hamis vádakkal támadta Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját Horvátország; harmadszor is kimondták, hogy nem volt korrupció - tájékoztatott a vállalat szerdán.
A közleményben ugyanakkor kiemelték, hogy a Mol a jogszabályoknak megfelelően maradéktalanul eleget tesz a döntésből fakadó mindenkori kötelezettségeinek.
A Mol tájékoztatása szerint Horvátország nem tudta bizonyítani, hogy a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója vesztegetést követett el. Ez már a harmadik olyan nemzetközi fórum, amely elutasította a Horvátország által felhozott vesztegetési állításokat, amelyeket korábban a Svájci Legfelsőbb Bíróság kétszer, valamint az Interpol is külön elutasított - jelezték.
A mostani határozat középpontjában is a horvát állam kulcstanúja, Robert Jezic szavahihetőségével és megbízhatóságával kapcsolatos fenntartások állnak. A bíróság ezzel a döntésével ismét felülbírálta a horvát bíróságok korábbi döntését, miszerint - nagyrészt Jezic vallomására támaszkodva - korrupció gyanújával bűnösnek találták Hernádi Zsoltot és Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt.
A választottbíróság a horvát ítéletek elutasításával teljes mértékben igazolja a Mol álláspontját a koholt vesztegetési vádakkal kapcsolatban - hangsúlyozta a magyar vállalat.
Hozzátették ugyanakkor, hogy ugyanebben a döntésben a bíróság elutasította a Mol kártérítési igényét. Ez olyan precedenst teremt, amely súlyos üzenetet küld a jövőbeni külföldi befektetőknek - írta a Mol.
A Mol kártérítési követelése a Gáz keretmegállapodás első módosításának (FAGMA) megsértéséből eredt, amelyet a Kosor-kormány hagyott jóvá, hogy orvosolja Horvátország korábbi szerződésszegését a 2009-es Gáz keretmegállapodásban (GMA).
A Mol mint felelős és jogkövető nemzetközi vállalat a jogszabályoknak megfelelően maradéktalanul eleget tesz a döntésből fakadó mindenkori kötelezettségeinek - írta a társaság.
A horvát államügyészség (DORH) kedden azt közölte, hogy Horvátország pert nyert a Mol Nyrt. ellen egy választottbírósági eljárásban, amelyben a magyar olajtársaság 36,1 millió euró kártérítést követelt, másodlagos kereseti kérelmében pedig 91,1 millió euró megfizetését kérte az INA horvát olajipari vállalat javára.
A horvát államügyészség közleménye szerint a választottbírósági testület május 26-i ítéletében teljes egészében elutasította a Mol Horvátország elleni keresetét, valamint minden egyéb igényét, és arra kötelezte a magyar vállalatot, hogy fizesse meg a horvát államnak a választottbírósági testület és az eljárás adminisztratív költségeit 775 ezer euró értékben, kamatokkal együtt.
A DORH tájékoztatása szerint a most lezárult ügy előzménye az a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) előtti beruházási választottbírósági eljárás volt, amelyben 2022 júliusában született döntés. Az ICSID akkor a Mol követelésének egy részét megalapozottnak találta, ugyanakkor kimondta: a gázüzletágról szóló szerződésnek és annak első módosításának állítólagos megsértése miatti további kártérítési igényét a Mol kereskedelmi választottbírósági eljárásban érvényesítheti.
A Mol 2013 végén indított eljárást Horvátország ellen az ICSID-nél, azt állítva, hogy Zágráb nem teljesítette bizonyos szerződéses kötelezettségeit és vállalásait. Az ICSID 2022 júliusában a Mol 1,1 milliárd dolláros követeléséből 184 millió dollárt hagyott jóvá, emellett Horvátországnak késedelmi kamatot és az eljárás költségeinek egy részét is meg kellett fizetnie.
A most lezárult kereskedelmi választottbírósági eljárást a Mol 2023-ban indította Horvátország ellen. A magyar vállalat az eljárás során azt állította, hogy a horvát állam megsértette a gázüzletágról szóló szerződést és annak első módosítását.
A választottbírósági testület a horvát államügyészség közlése szerint a keresetet teljes egészében elutasította.
(MTI)
