Tizenkét megyei tanácselnökjelöltet és 280 polgármesterjelöltet indít a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a júniusi romániai helyhatósági választásokon - jelentette be Kelemen Hunor szövetségi elnök csütörtökön Kolozsváron.
Az RMDSZ döntéshozó szerve, a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) csütörtökön véglegesítette az önkormányzati jelöltlistákat.
Kelemen Hunor az ülés után a sajtónak nyilatkozva elmondta: az RMDSZ Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár, Bihar, Szilágy, Kolozs, Arad, Máramaros, Hunyad, Brassó és Bákó megyében állít megyei tanácselnökjelöltet. Utóbbi megyében Pogár László megyei elnök a térségben lakó csángó magyarok szavazataira számít.
Emlékeztetett: a moldvai megyében az elmúlt tíz évben egyre többen vállalták magyarságukat, és az egyes csángó falvakban meglévő magyar önkormányzati képviselet mellett a megyei önkormányzati képviseletre is igény mutatkozott.
Az RMDSZ-nek 17 romániai megyében lesz megyei önkormányzati képviselőjelölt-listája, az erdélyi megyék és a moldvai Bákó megye mellett az olténiai Gorj megyében is. Az utóbbi megyébe az iparosítással kerültek magyarok, kicsi, de aktív szervezetük működik a térségben - mondta.
A szövetség 525 romániai közigazgatási egységben indít helyi önkormányzati képviselőjelölt-listát, több mint 3000 jelölt száll versenybe az EP-választással egyidőben tartott június 9-i helyhatósági választásokon.
Emlékeztetett: az EP-választásokon megvan az összefogás a romániai magyar politikai alakulatok között, a helyhatósági választásokon pedig egyes helyeken magyar-magyar verseny lesz.
Hangsúlyozta: a 2024-es sorsdöntő választás, és ha az RMDSZ tartani tudja a mozgósítás elképzelt ritmusát, és a magyar emberek ugyanolyan arányban, vagy kicsit nagyobban mennek el szavazni, mint a többségiek, meg tudják tartani jelenlegi pozíciójukat. A mostani önkormányzati ciklusban az RMDSZ-nek 200 polgármestere, 4 megyei tanácselnöke, 10 megyében 93 megyei önkormányzati képviselője és 2360 helyi önkormányzati képviselője van.
Rámutatott: változások korát éljük, ezért az RMDSZ-nek olyan politikai programmal kell előállnia, amely a változás igényét tartalmazza, és a rá adott válaszok hihetőek, megvalósíthatók.
"Azt tapasztaltuk, hogy az emberek bíznak az RMDSZ-ben, szívesen aláírnak nekünk, a visszajelzések alapján szükség van arra, hogy az RMDSZ erősen jelen legyen az önkormányzatokban, számítanak ránk" - mondta az elnök.
Kelemen Hunor az MTI kérdésére elmondta: Temesvárt leszámítva a szövetség nem lépett helyi koalícióra román pártokkal, a bánsági városban Dominic Fritz polgármester megkeresésére döntöttek a német nemzetiségű elöljáró és az ellenzéki pártszövetség támogatása mellett. Emlékeztetett: az alig 3 százalékos temesvári magyarság a saját erejéből nem tudna bejutni a helyi önkormányzatba, Fritzet pedig tiszteli a magyar közösség, ezért könnyű volt megegyezni.
Újságírói kérdésre közölte: az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) által kért megyei és helyi koalíciók meghiúsultak, aminek szerinte ugyanaz lesz a következménye, mint 2020-ban, amikor a kisebbik magyar párt nem jutott be a nagyváradi és marosvásárhelyi önkormányzatba, az RMDSZ pedig mandátumot veszített az általuk elvitt szavazatok miatt.
"Az RMDSZ-nek 34 év után föl kellene adnia a politikai identitását, ami ma a szervezetben elképzelhetetlen, főleg, hogy az elmúlt időszak eredményei ezt nem is indokolják" - magyarázta a koalíció hiányának okát Kelemen Hunor. Úgy értékelt, az EMSZ-nek el kellett volna fogadnia az RMDSZ-listán felajánlott befutó helyeket, mivel "ez a semmihez képest óriási előrelépés".
Aláhúzta: a nagyváradi vagy marosvásárhelyi versenyhelyzet nem hat ki az országos együttműködésre, az EMSZ támogatja a közös EP-listát, a szatmárnémeti és marosvásárhelyi polgármesterjelölteket. "Az, hogy a városban listát indítanak, szerintem tévedés, de mindenki a saját döntésének a felelősségét viseli, mi is, ők is" - összegzett kelemen Hunor.
(MTI)
