Ugrás a cikkhez
Reklám

Egy apró módosításnak köszönhetően törvény szankcionálja a magyar himnusz eléneklését mondjuk egy DAC-mérkőzésen, egy március 15-i ünnepségen vagy akár egy szentmisén - írja a Paraméter. Alább a cikk folytatása a részletekkel.



Fotó: Cséfalvay András

Tavaly októberben beszámoltunk arról, a nemzetiek kisírták maguknak, hogy ne csak egy hokibotokkal stilizált címer legyen a szlovák hokimezeken, merthogy szerintük ez a hivatalos jelkép meggyalázása. Aztán Andrej Danko pártja annyira belehergelte magát a témába, hogy február elején törvénymódosítást kezdeményezett, amivel szigorúbb védelmet akartak garantálni az állami szimbólumoknak. Ebbe a tervezetbe sikerült aztán becsempészni egy olyan paragrafust is, ami a nemzeti himnuszok lejátszása mellett azok eléneklését is szabályozza.

A parlamentben elfogadott jogszabály szerint május 15-től büntetendő annak a külföldi országnak a himnuszát elénekelni, amelyiknek a helyszínen nincs hivatalos küldöttsége.

A törvényjavaslat megtárgyalása során éppen egy hete érvelt az SaS frakciójában ülő Ondrej Dostál amellett, hogy a jogszabály új verziója ne legyen annyira merev. Vagyis ne csak kizárólag akkor lehessen más állam himnuszát lejátszani, illetve elénekelni, ha az adott ország delegációja is képviseltetve van. Erre válaszolta akkor a törvény egyik beterjesztője, Du±an Tittel (SNS), hogy Dostál valószínűleg még sosem volt focimeccsen a dunaszerdahelyi MOL Arénában.

„Ajánlanám magának, hogy menjen el Dunaszerdahelyre egy meccsre, szívesen elmegyek magával, amikor a DAC 9 ezer szurkolója énekli a magyar himnuszt... Kipróbálhatjuk, és nem tudom, hogy jóleső érzése támad-e majd ettől” - reagált az ellenzéki politikus észrevételeire a válogatott focistából csinált szlovák nemzeti honatya.

A dunaszerdahelyi DAC labdarúgócsapatának szurkolói körében már hosszú évek óta hagyomány, hogy minden mérkőzés kezdetekor - hazai pályán, de idegenben is - eléneklik a magyar himnuszt. Dostál erre válaszul megjegyezte: ha ez a himnuszos kérdés Dunaszerdahely miatt merült fel, akkor őszintébb lett volna azt beleírni a jogszabályba. De így is elég, hogy a DAC mérkőzéseire hivatalos magyarországi delegáció járjon, és akkor már lejátszható és el is énekelhető a magyar himnusz.

A március 27-én elfogadott jogszabály szerint 7000 euróig terjedő pénzbírsággal lehet sújtani a törvényszegőket. Az eredeti SNS-es elképzelés szerint magánszemélyekre is ki lehetett volna róni ezt a bírságot, és csakis az ellenzéki Ondrej Dostál módosító javaslatának köszönhető, hogy ez a passzus kikerült a szigorításból. Így kizárólag jogi személyek - cégek, civil szervezetek, önkormányzatok vagy akár sportklubok - sújthatók pénzbírsággal, amennyiben megszegik az új törvényt.

A hidasok és az ellenzékiek is megszavazták

Az ominózus állami jelképekről szóló törvény módosítását 108-an támogatták, a 13 tagú Híd frakcióból kilencen voksoltak mellette - köztük a magyar nemzetiségű képviselők is - kivéve a szavazás során tartózkodó Cséfalvay Katalint és Peter Kresákot, valamint a porckorongműtéte után jelenleg otthon lábadozó Bugár Béla pártelnököt és Peter Antalt, akik nem voltak jelen az ülésen.

Szerdán többször is próbáltuk elérni telefonon Bastrnák Tibort, a Híd képviselőcsoportjának vezetőjét, hogy nyilatkozzon ebben a témában, azonban nem jártunk sikerrel. A Híd sajtóosztályát is hiába kerestük az üggyel kapcsolatban, de cikkünk megjelenése után szóvivőjüktől ezt a közleményt kaptuk:

"Természetesen nem engedjük meg, hogy ez az értelmetlen korlátozás hatályba lépjen. A sajnálatos félreértést a lehető legrövidebb időn belül orvosoljuk."

A Híd egyelőre nem hajlandó bővebben kifejteni a közlemény tartalmát, amiből csupán következtetni lehet arra, hogy parlamenti képviselőinek valószínűleg fogalmuk sem volt arról, hogy milyen törvénymódosítást támogatnak, és vakon bíztak az SNS mint koalíciós partnerük javaslatában. Legkésőbb a parlamenti vita során azonban tudomást kellett volna szerezniük arról, hogy a törvénymódosítás bizony a himnuszéneklésre is kihat, így az is feltételezhető, hogy a vitán nem voltak jelen, csupán a szavazásra jelentek meg az ülésteremben.

Csak két magyar nem támogatta

Az SNS-es javaslatot egyébként nemcsak a kormánypártok, hanem az ellenzék java is megszavazta, a törvénymódosítást támogatták az OLANO, a Kotleba-féle LSNS és a Sme rodina parlamenti képviselői is. Csupán egyetlen frakció, az SaS képviselői - köztük a módosítást élesen bíráló Ondrej Dostál - szavazott a javaslat ellen, továbbá a Beblavy-féle Spolu független parlamenti képviselői, Martin Poliacik, a Progresszív Szlovákia politikusa, és az ex-hidas Lucia Zitnanská igazságügyi miniszter utasították vissza a törvénymódosítást.

Ha nemzetiségi alapon összegezzük, a parlamentben ülő magyar képviselők közül csupán a független Simon Zsolt és a hidas Cséfalvay Katalin nem támogatták a szigorítást, ők tartózkodtak a voksolás során. A módosítást megszavazta az OLANO frakciójában politizáló Grendel Gábor is, valamint Híd magyar képviselői: Jakab Elemér, Vörös Péter, Balódi László, Sárközy Irén, Vavrek István, Bastrnák Tibor.

A törvénymódosítással kapcsolatban megszólítottuk ifj. Mészáros Lajos jogászt, aki segített értelmezni a szigorított jogszabályt.

- A múlt heti parlamenti vita során szóba kerültek a dunaszerdahelyi DAC-szurkolók, akik a meccsek előtt rendszeresen eléneklik a magyar himnuszt. Eddig csupán akkor lehetett lejátszani külföldi ország himnuszát, ha az adott állam delegációja is jelen volt. A módosított jogszabály szerint most már büntetendő az "éneklés" is. Ez azt jelenti, hogy a szurkolók törvényt sértenek, ha magyar delegáció jelenléte nélkül eléneklik a magyar himnuszt?

- Mivel a törvénymódosítás által a törvény újonnan feltételként szabja meg a külföldi delegáció jelenlétét külföldi himnuszok eléneklésének lehetőségéhez bizonyos események során, nem kizárható, hogy ezáltal bizonyos esetekben akár a szurkolók által sporteseményeken elénekelt magyar himnuszt is lehet majd törvénysértőnek tekinteni. Ha ugyanis az adott feltétel (tehát a külföldi delegáció jelenléte) nem teljesül, a külföldi himnusz éneklését a törvény immár törvénysértésnek tekinti, és pénzbüntetéssel sújthatja, mindezt annak ellenére, hogy a törvénymódosítás több pontja is problémásnak mutatkozik értelmezés szempontjából.

- Tegyük fel, hogy Dunaszerdahelyen egy március 15-i koszorúzáson, ahol nincs jelen magyar küldöttség, a megemlékezés végén az egybegyűltek eléneklik a magyar himnuszt. Törvénysértő lehet ez is? Elég egyértelmű a törvény?

- Tény, hogy a törvény nagyon általánosan fogalmaz, épp ezért akár ez a helyzet is tekinthető törvénysértőnek. A törvény azonban abban a vonatkozásban sem egyértelmű, hogy konkrétan kik tekinthetők a törvénysértőknek ebben, illetve hasonló esetekben. A törvény értelmében ugyanis törvénysértés esetén a lehetséges büntetés csak ún. jogi személyeknek (pl. hivatalosan bejegyzett polgári társulásoknak, érdekszervezeteknek, stb.) szabható ki. Ez azt jelenti, hogy a törvény nem sújtja, illetve nem sújthatja egyénileg a himnuszt a tömegben éneklő embereket.

A jogi személyek azonban nyilván nem azért sújthatók, mivel ők énekelték el a himnuszt, hanem pl. azért, mert a himnusz egy általuk szervezett eseményen volt “a törvénynek nem megfelelő módon” elénekelve. Ez (tehát a szervezők lehetséges felelőssége, amennyiben jogi személyek) azonban csak egy a lehetséges értelmezések közül, ebből is látni, hogy a törvény bizonyos részei nagyon általánosak, nem egyértelműek e tekintetben. A nem egyértelmű megfogalmazás pedig a jogbiztonság szempontjából akár komoly alkotmányjogi aggályokat is felvethet, hiszen a jogbiztonság megköveteli, hogy a jogszabályok világosak, egyértelműek legyenek a norma címzettjei számára.

- Mely hatóság/hivatal kompetens bírság kiszabására ilyen törvénysértés esetén?

- A törvény értelmében a bírság kiszabásával kapcsolatos közigazgatási eljárást a járási hivatalok folytatják le. Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy a törvény értelmében a bírság kiszabása ilyen esetekben a járási hivatalok törvényadta lehetősége, nem pedig kötelessége - a törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy a járási hivatal “büntetést szabhat ki”, nem pedig úgy, hogy “büntetést köteles kiszabni”. Tehát a helyi illetőségű járási hivataltól függ, hogy egyáltalán kezdeményez-e eljárást, illetve kiszab-e büntetést adott esetben.

- Bírságolható mint jogi személy az önkormányzat vagy a sportklub, ha ő a rendezvény szervezője, amin elhangzik a külföldi himnusz külföldi delegáció jelenléte nélkül?

- Mivel a törvény nagyon általánosan úgy fogalmaz, hogy a büntetést jogi személyeknek lehet kiszabni, így a jogi személy általános, Polgári Törvénykönyvben található definíciójából érdemes kiindulni. E definícióba pedig pl. a társulások, (közvetetten a) kereskedelmi társaságok - amely kategóriákba beletartoznak akár a sportklubokat üzemeltető/fenntartó jogi személyek is - de amellett a területi önkormányzati egységek is beletartoznak. Ebből kifolyólag tehát elvileg a sportklubok, sőt, akár a falvak és városok is bírságolhatók adott esetben.

Korábban írtuk:

- "Szlovák barátunk és szövetségesünk" nem tűrte, hogy Pozsony magyar neve is szerepeljen a közlekedési táblán

- Szijjártó Pozsonyban: a magyar állampolgárokat ma is üldöző hatalom "a barátunk és egyik legfontosabb szövetségesünk"
- Orbán Pellegrinivel jópofizott: a Felvidéken már minden rendben, sőt még hálálkodhatunk is
- Imádnivaló szomszédok a trianoni rablóállamok, sokadik rész: ma éppen "Szlovákia" volt soron
Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából