Soron kívüli választásokkal találhatja szemben magát a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amiért csütörtökön az ukrajnai elnöktől az oktatási törvény megvétózását kérő hivatalos beadványt fogadott el – közölte Facebook-oldalán Andrij Mahera, az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke.
Kárpátaljai hírportálok által pénteken átvett bejegyzésében Mahera úgy véli, Kárpátalja nem tekinthető soknemzetiségű régiónak, mert az ott élők 80,51 százaléka ukrán, és a lakosság 81 százalékának ukrán az anyanyelve. Nem a megyei tanácsok dolga, hogy megmondják a parlamentnek és az elnöknek, milyen legyen az oktatás nyelvének törvényi szabályozása Ukrajnában – tette hozzá Mahera, aki szerint a Kárpátalja megyei tanács szemben találhatja magát azzal, hogy a parlament (legfelső tanács) előre hozott választásokat rendel el a megyében.
A kárpátaljai megyei tanács ülése 2017. szeptember 21-én (Fotó: karpataljalap.net)
A Kárpátalja megyei tanács által elfogadott beadvány, amely Petro Porosenko elnöktől a kisebbségekre nézve jogsértő új ukrán oktatási törvény megvétózását kéri, többek között arra hivatkozik, hogy az ukrajnai megye soknemzetiségű régió. Kárpátalján jelenleg 100 magyar és 13 román tannyelvű iskola működik.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény látszólag a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek mellett 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, és a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok részére.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló, 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól az anyanyelvi tárgyak kivételével minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
A rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.
Frissítés: Balog találkát javasolt az ukrán oktatási miniszternek
Személyes találkozót javasolt Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetője Lilja Hrinevics ukrán oktatási és tudományos miniszternek.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott, az ukrán miniszternek küldött hivatalos levél szerint Balog Zoltán szeptember 25-én részt vesz a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén, amelyre Lilja Hrinevics is meghívást kapott. Balog Zoltán ezért javasolta, hogy folytassanak személyes megbeszélést az ukrán parlament elnöke által ratifikált új oktatási törvény kapcsán.
Balog Zoltán a levélben azt írta, hogy az új jogszabály, különösen annak 7. cikkelye komoly aggodalmat okozott több kormánynak, így a magyarnak is. Hozzátette: a találkozó lehetőséget ad a törvény említett szakaszával kapcsolatos “súlyos fenntartások” megvitatására, az ukrán fél tájékoztatásából pedig a magyarok is megismertethetik a jogszabály keletkezésének valódi okát és célját.
(MTI nyomán)
Korábban írtuk: A Kárpátalja megyei tanács vétót kér Porosenkótól
Kapcsolódó:
- Morvai: Ukrajna gúnyt űz az emberi jogokból és az EU-ból
