Gyergyó vidékén számos, máshol már veszendőbe ment húsvéthoz kapcsolódó népszokás dívik ma is. Ilyen a barka-, vagy ahogy itt nevezik a pimpószentelés. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására is.

Gyergyóban a virágvasárnapi egyházi liturgiának egyik legfontosabb eseménye a barkaszentelés. Az emberek kétoldalt felsorakozva várják a papokat, mint egykoron Jézust a jeruzsálemi bevonulásnál, hogy a nagymise előtt megszenteltessék fűzfabarkáikat, amelyeket aztán egész esztendőben megőriznek minden háznál.

Ez a hagyomány itt, Gyergyószentmiklóson évszázadokra tekint vissza, szeretünk ünnepelni, és ezt ki is fejezzük – mondta az M1 Híradónak Portik-Hegyi Kelemen, főesperes-plébános. A római katolikus hívek körében a virágzó fűzfaág megszentelése a megváltás iránti tisztelet kinyilvánítása, a rossz idő ellenére idén is hosszú sorokban álltak a gyergyóiak, hogy fűzfabarkáikat, azaz pimpóikat megszenteltessék.

Ennek kultusza egyébként túlmutat az egyházi szokásokon: a szentelt pimpó mágikus erejébe vetett hit nagyobb a szentelt gyertyáénál, a szentelt víznél, a búcsúágnál, betegségek gyógyítására, épületek épségének megóvására, vihar ellen, villám ellen, különféle emberi és állati betegségek gyógyítására használják – magyarázta Kis Portik Irén néprajzkutató.

A székely népszokásokhoz hasonlóan a barka- vagy pimpószentelés szokása a sztyeppei rokonnépeknél is megfigyelhető.

(Híradó)