Nemi megkülönböztetés van Magyarországon, a kormány pedig a konzervatív értékek mögé bújtatja a nők megkülönböztetését - állítja az ENSZ egy jelentésében. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár ugyanakkor úgy látja: az ENSZ-munkacsoport tagjai olyan sztereotípiákkal érkeztek, amelyekből akkor sem igazán engedtek, amikor ezeket tényszerűen tudták cáfolni.

„Ezért nem volt érdemes ilyen hosszú utat megtenniük és ellátogatniuk Magyarországra” – jelentette ki az M1 műsorában Novák Katalin.

„Ha a tényadatokra sem nyitottak, vagy ha 2-3 évvel ezelőtti adatokból dolgoznak, és egyszerűen nem vesznek tudomást az azóta is bekövetkezett változásokról, akkor nincs értelme azt mondani, hogy ez egy tényfeltáró csoport” – fogalmazott az államtitkár.

A zsidó vádak

Május 17. és 27. között első alkalommal vizsgálódott Magyarországon az ENSZ szakértői csoport. Frances Raday, a csoport vezetője (aki egészen véletlenül a Jeruzsálemi Héber Egyetem professzora - a szerk.) kijelentette: az antidiszkriminációs jogszabályi rendelkezések megvalósítása nem elegendő ahhoz, hogy a gyakorlatban is kiküszöbölje a nemi alapú diszkriminációt.

Ez a csúnya zsidó mondaná meg, mi a nők szerepe Magyarországon

A nők és férfiak közötti társadalmi különbség indexe (gender gap) szerint komoly lemaradásban van Magyarország: 145 ország közül a 99. helyen áll - mutatott rá.

Mint mondta, a nők jelentős mértékben háttérbe szorulnak a politikai életben, hiszen a parlamenti képviselőknek mindössze 10 százaléka nő, a kormány tagjai között pedig egy nő sincs. Ennek hátterében "a nők mindent átható, nyilvánvaló sztereotipizálása áll" - fogalmazott.

A munkacsoport vezetője szerint az oktatásban is elmozdulás tapasztalható a konzervatív családi értékek irányába. Az új tankönyvek több sztereotípiát is tartalmaznak a női és férfi szerepekkel kapcsolatban, a nőket szinte kizárólag feleségként és anyaként mutatják be - közölte.

A szakértő ugyanakkor elismerte, hogy több olyan intézkedést is bevezettek, amelyek megkönnyítik a munka és a családi élet összeegyeztetését. A kormány azonban - annak ellenére, hogy elismeri a nők igényét a munkavégzésre - politikáját "a nők mint háztartásbeli, ideális esetben háromgyermekes anyák idealizálására alapozta, ezzel pedig lehetetlen dilemma elé állítja" őket - mondta.

Asztalra csapás helyett magyarázkodik a minisztérium

A jelentésre az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága közleményében úgy reagált: az ENSZ munkacsoportja "egyoldalúan, esetenként eltorzítva" mutatja be azokat az intézkedéseket, amelyekkel az állam évek óta támogatja a magyar nőket.

Álláspontjuk szerint a csoport azt állítja, hogy a kormány a nőket csak háztartásbeliként és családanyaként idealizálja. Ezzel szemben állnak a kormányzat elmúlt években tett intézkedései - írták -, így "a női foglalkoztatás jelentős bővítse, az ezt segítő gyed extra bevezetése, a gyermekek nappali ellátását biztosító intézményrendszer fejlesztése vagy akár a Nők40" program.

Hangsúlyozták: a kormány továbbra is elkötelezett a nők támogatása mellett, aminek elengedhetetlenül fontos eleme a segítségnyújtás a munka és család egyensúlyának kialakításában.

(Híradó)

Kapcsolódó:

- Feminizmus: zsidó harc a nőiesség ellen (II. rész) - Femen, Pussy Riot és a nők elárulása

- Transzneműség, genderelmélet - napjainkban újult erővel zülleszt az évszázados zsidó szexológia