Tiltakozik a Zsidó Világkongresszus: a szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy egy "nyíltan antiszemita politikusnak akarnak szobrot emelni Székesfehérváron".
A Zsidó Világkongresszus levélben kéri Székesfehérvár polgármesterét, hogy hagyjon fel azzal a tervével, hogy szobrot állít Hóman Bálintnak, a Horthy-korszak néhai kultuszminiszterének.
Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke egyúttal arra kéri Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy hiúsítsa meg szobor felállítását.
"Hetven évvel a második világháború vége után elfogadhatatlan, hogy egy város szobrot állítson egy ismert antiszemitának, aki kulcsszereplője volt a zsidóüldözésnek a háború éveiben" – írta a szervezet elnöke, és hozzátette: "Hóman nyíltan támogatta a náci Németországot és a nyilaskeresztes rezsimet".
"Hóman Bálint emblematikus figurája volt a magyar zsidók megalázásának és deportálásának. Ő egy antiszemita volt, aki nem érdemel tiszteletet" – írta a levélben Heisler András, a Zsidó Világkongresszus alelnöke. A Mazsihisz elnöke azt is hozzáteszi, hogy a szoborállítás "sértené holokauszt áldozatait".
Pető Hunor szobrászművész alkotását Hóman Bálint 100. születésnapján tervezik felállítani Székesfehérváron a Bartók Béla téren. Az elkészítéshez 15 millió forintot nyertek az Igazságügyi Minisztérium meghívásos pályázatán, az önkormányzat a helyszín előkészítését vállalta.
Hóman Bálint 1885-ben született Budapesten. Történelemtudománnyal foglalkozott, a két világháború között egyetemi tanár, 1918-tól az akadémia levelező, 1929-től rendes tagja, 1933 és 1945 között igazgatója. Az 1920-as évek elején állt az Országos Széchényi Könyvtár, majd a Magyar Nemzeti Múzeum élén. 1932 és 1942 között kisebb megszakítással vallás- és közoktatásügyi miniszter is volt, továbbá parlamenti képviselő is. Ezt a pozícióját a nyilas hatalomátvétel után is megtartotta. A zsidótörvények előkészítésében és megszavazásában is részt vett. A zsidóság asszimilációját nem tartotta lehetségesnek, mivel véleménye szerint a kereszténység eszméivel szembehelyezkedő szellemiségük - írja a Wikipédia.
Hómant 1946-ban a zsidó népbíróság életfogytiglanra ítélte, mert álláspontja szerint "háborús bűntettet követett el" azzal, hogy 1941-ben kormánytagként megszavazta Magyarország Szovjetunió elleni hadba lépését. A zsidók börtönében halt meg 1951-ben.
A Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában idén március 6-án felmentette a néhai kultuszminisztert a háborús bűntett képtelen vádja alól, és egyúttal hatályon kívül helyezte az 1946-os népbírósági ítéleteket.
(ATV nyomán)
Kapcsolódó: Ezért érdemes volt Koszorús-szoborral (is) kedveskedni a zsidóknak
Korábban írtuk:
