November 20-án közzétett írásunkat avval zártuk, hogy a közeljövő fogja megmutatni, milyen fordulatot vesz ez a zavaros ügy. Jelen írásunkat az újabb fejlemények mellett az általunk igen nagyrabecsült Balczó Zoltán nyilatkozata váltotta ki, mely szerint ő is helyesli az NPD betiltását.

Nos, az eltelt szűk hónapban az ügy csak jobban összekuszálódott.

Az új fejlemények:

Egy, a zwickaui leégett ház oltásában részt vevő tűzoltó hangot adott véleményének, mely szerint nagyon csodálkozik, hogy a kiégett házból két nappal a tűzeset után olyan dolgok kerültek elő, mint pendrive a „halállistával”, épen maradt DVD-k és fegyverek.

A meggyilkolt rendőrnő esete

A Stern című hetilap megszellőztetett egy amerikai titkosszolgálati jelentést. Eszerint a hadsereg titkosszolgálata, a DIA speciális stuttgarti egysége 2007. április 25-én távolról szemmel tartotta egyik titkos ügynökét, aki egy meg nem nevezett személyt kísért egy heilbronni bankba, ahol az illető 2,3 millió eurót fizetett be. A megfigyelt személyek ezután a Theresienwiese felé mentek, ahol lövöldözésbe keveredtek a rendőrséggel és szélsőjobboldali személyekkel vagy ügynökökkel. Emiatt a speciális egység félbeszakította a megfigyelést. A katonai megfigyelők jelentésének vonatkozó része:

"SHOOTING INCIDENT INVOLVING BW OPS OFFICER WITH RIGHT WING OPERATIVES AND REGULAR POLICE PATROL ON THE SCENE".

Ezt a szűkszavú jelentést úgy is lehet értelmezni, hogy szélsőjobboldali szervezetbe beépült ügynökök keveredtek tűzharcba a német katonaság és rendőrség embereivel.

A titkos CIA-ügynök neve Mevlüt K, aki két évvel később az úgynevezett Sauerland-csoportnál játszott kétes szerepet. Ő szerzett be (részben hatástalan) gyutacsokat a csoport számára. A Sauerland-csoport egy olyan iszlamista minicsoport volt, amely terrorcselekményeket akart Németországban elkövetni. Mindezt olyan anyagokkal (acetonperoxid), amelyek valóban robbanásveszélyesek, de már kisebb ütésre is érzékenyek, ezért feltehetőleg a célobjektumhoz való szállítás közben felrobbantak volna. Valódi terroristák még soha nem használtak acetonperoxidot.

Persze itt újabb kérdések merülnek fel. Miféle pénzek voltak azok, amelyeket a két személy befizetett? Miért tartotta őket szemmel az USA titkosszolgálata? A befizetők miért keveredtek lövöldözésbe két rendőrrel? Kik voltak még a közelebbről meg nem nevezett német hatósági személyek, akik részt vettek a tűzharcban, amelynek csak a két rendőr esett áldozatául? A tisztes távolból figyelő amerikaiak még csak felismerhették, hogy kik a német katonák és rendőrök, de könyörgök, honnan tudhatták, hogy akik még ott voltak, azok „right wing operatives (szélsőjobboldali cselekvők/ügynökök)” voltak? A rendőrség mindenesetre a mostani eset kapcsán állt elő avval, hogy az eddig felderítetlen 2007-es gyilkosságnak is megtalálták a fegyverét a triónál. Egy biztos: a hatóságok 2007 óta az orránál fogva vezetik a közvéleményt evvel kapcsolatban is. Feltehetőleg a két rendőr olyat látott, amit nem szabadott volna meglátniuk, ezért valakik meggyilkolták őket. És az eset szoros összefüggésben van a gyanús pénzbefizetéssel. Szóval, ha a rendőrség valóban meg akarná találni a tetteseket, ezen a nyomon indulna el. Ehelyett négy év múlva „megtalálják” a gyilkos fegyvert a triónál.

De térjünk vissza aktuális ügyünkhöz.

Ez év augusztusáig a rendőrség valószínűsíti, hogy a döner-gyilkosságok mögött kábítószer, illetve védelmi pénz-leszámolások állnak. (Németországban döner imbisznek nevezik azokat a török gyorsbüféket, amelyekben lassan forgó kónuszos, függőleges nyárson grillezik meg a húst. Mivel a szóban forgó gyilkosságsorozat kilenc áldozatából nyolc döner imbisz-tulajdonos volt, ezért terjedt el a sajtóban a döner-gyilkosság kifejezés.) Vannak gyanúsítottak, de nincsenek elég bizonyítékok. Vannak őrizetbe vételek, de az illetőket szabadon kell engedni, akik aztán órákon belül Svájcba vagy Törökországba távoznak.

Van egy, az Állambiztonságnak (Bundesamt für Verfassungsschutz) is dolgozó kisstílű bűnöző, Mehmet, aki felajánlja a rendőrségnek, hogy megmutatja a kilenc ember életét kioltó gyilkos fegyver rejtekhelyét egy svájci villában, ha nem kell leülnie egy korábbi ügyből kifolyólag kirótt kétéves börtönbüntetését. A rendőrség nem áll kötélnek, így az ügy továbbra is felderítetlen marad. Pedig Mehmet igazán szenzációs anyagot kínált: az Állambiztonság egyes emberei összejátszanak a maffiával.

November 21-én a hatóságok kénytelenek visszakozni a két férfi öngyilkosságának teóriájától. Miután köztudottá vált, hogy az állítólagos öngyilkosság helyszínének szomszédságában élők nem hallottak lövéseket, Thomas Oppermann, a német parlament titkosszolgálatokat felügyelő bizottságának elnöke kijelentette, az öngyilkosság csak egy munkahipotézis.

November 29-én nyilvánosságra kerül, hogy a trió még élő koronatanúja, Beate Zschäpe 1998 és 2011 között a titkosszolgálat (Bundesamt für Verfassungsschutz) ügynöke volt, és öt különböző álneve is volt.

Foglaljuk össze még egyszer az ügy furcsaságait

Az úgynevezett döner-gyilkosságsorozatot minden egyes esetben profik követték el. Abszolút hidegvér, semmi áruló jel. A rendőrség 2000 és 2007 között sötétben tapogatózott, illetve a török/kurd kábítószer- és védelmi pénz-maffia irányába nyomozott. Teljesen hiteltelen, hogy a két bankrabló tíz földerítetlen gyilkossággal a háta mögött megijed a lakókocsi felé közeledő rendőröktől, fölgyújtja a lakókocsit, és öngyilkosságot követ el.

Bankrablók nem szokták a korábbi felderítetlen bűncselekmények bűnjeleit magukkal vinni a rabláshoz.

Ugyancsak nem logikus Beate Zschäpe tette, a ház felgyújtása, amellyel felhívta a figyelmet az egyéb terhelő bizonyítékokra (fegyverek, DVD-k, „halállista” az adathordozón).

A „Türingiai Hazavédelem” nevű szervezetet, amelynek a három személy a tagja volt, egy állambiztonsági ügynök alapította.

A kiégett zwickaui házból olyan hamis papírok kerültek elő, amelyeket csak az Állambiztonság tudott kiállítani.

A triót 1998-ban, illegalitásba vonulásuk után a rendőrség különleges egysége megtalálta, és le akarta tartóztatni. A letartóztatást az utolsó pillanatban a Türingiai Tartományi Bűnügyi Hivatal (LKA) akadályozta meg.

Mint föntebb említettük, a trió hölgytagja szoros kapcsolatot tartott fent az Állambiztonsággal.
Ha terroristák egy terrorcselekményt követnek el, akkor evvel félelmet akarnak kelteni, valamire fel akarják hívni a figyelmet. Miért hallgatott a trió 10 éven keresztül a sorozatgyilkosságokról?

Miért névtelen kisembereket gyilkolt meg az állítólagos trió? Mint időközben a tévétudósításból kiderült, a trió igen barátságosan viselkedett a szomszédságban élő görög vendéglőssel.

Miért puskával követtek el a férfiak öngyilkosságot, noha pisztolyaik is voltak? Mi értelme van 2007-ben olyan DVD-ket készíteni, amelyek inkább a nemzeti radikálisokra vetnek rossz fényt, majd 4 éven keresztül rajtuk ülni, hogy aztán öngyilkosságuk előtt pár órával szétküldjék őket?

Mindezek után a közvélemény számára is eléggé egyértelmű Németországban, hogy itt valami nagyon nem stimmel, itt valamit meg akarnak velünk etetni.

E sorok írójának hipotézise (persze lehet, hogy az igazság egészen más):

Az Államvédelem munkatársai éveken keresztül megfigyelik a kábítószerelosztó és védelmi pénzt szedő török maffiát. Ahelyett azonban, hogy lecsapnának rájuk, ők is részesednek a busás haszonból. 2006-ban azonban az egyik munkatárs majdnem lebukik, homokszem kerül a gépezetbe, a gyilkosságsorozatnak vége szakad.

Ettől teljesen függetlenül több titkosszolgálat figyeli egy másik bűnbanda tevékenységét. Ennek egyik tagja mellesleg CIA-ügynök. Amikor a rendőrség az illetőket igazoltatni akarja, valaki elveszíti a fejét, és meggyilkolja a két rendőrt (az egyik életben maradt, de megbénult, azóta is képtelen megszólalni). Az Állambiztonságnak valami miatt nem szabad a négy évvel ezelőtti rendőrgyilkosság hátterét a közvélemény elé tárni.

2011-ben forró lesz a talaj mind a gyilkosságsorozatot elkövető bűnbanda, mind az Állambiztonság egyes munkatársai számára. Mehmet jártatja a száját.

Valakik ekkor határozzák el a pitiáner bankrablók meggyilkolását, hogy a gyilkosságsorozatot, valamint a rendőrnő meggyilkolásának gyanúját rájuk tereljék. Erre valószínűleg azért kapnak áldást a politika részéről, mert evvel egy nagyot lehet ütni az NPD-n. És aki ma nem akar az NPD-n nagyot ütni, az maga is újfasiszta gyanújába keveredhet.

A triót az Állambiztonság 10 év óta ellenőrzés alatt tartotta. Könnyűszerrel tőrbe csalhatták és meggyilkolhatták őket. Utána preparálták a helyszínt, és jöhetett a sajtó. Az nem világos, hogy tervezték-e Beate Zschäpe meggyilkolását is. Mindenesetre a hölgy az egyedüli helyes dolgot cselekedte: ügyvédje kíséretében föladta magát a rendőrségen. Sokat mondó, hogy a hölgy több mint egy hónapja hallgat, azaz nem hajlandó a számára elkészített vallomást aláírni.

Nehéz helyzetben az NPD

Ha valaki ezek után azt gondolná, hogy az NPD betiltását követelő boszorkányüldözés a tények hatására alábbhagyott, akkor csak azt tudjuk mondani: egy szemernyit sem. A rendőrség több személyt letartóztatott az üggyel kapcsolatban, olyanokat, akik ismerték a trió tagjait, és valamikor az NPD tagjai, szimpatizánsai voltak. De ezek mind csak távoli, erőltetett összefüggések. Amit a sajtó és a politika csinál, az már groteszk. Úgy tűnik, a világ összes megoldatlan bűncselekményét a trióra akarják hárítani és evvel az NPD betiltását előmozdítani.

Tíz évvel ezelőtt meggyilkoltak egy rabbit Zürichben. Az eset után őrizetbe vettek egy helyi török fiatalembert, aki nagyon gyanúsan viselkedett, de aztán elengedték. A német média összes regiszterén – tv, rádió, tucatnyi sajtótermék, mindezek honlapjai – a nap 24 órájában zúg a hírverés: „Még nem találtak összefüggést a rabbi meggyilkolása és a trió között.” Azt sulykolva evvel, az összefüggés megtalálása csak idő kérdése.

Az NPD betiltásának magyarországi helyeslését pedig csak így tudjuk kommentálni:

Ha valaki nem szereti az NPD-t, ne szeresse. De egy eltérő világnézetű párt betiltását követelni? Miféle demokrácia ez? Az idősebb korosztály saját bőrén átélte, a fiatalabbak a történelemből tudják, milyen módszerei voltak az ÁVH-nak az útjukban álló személyek, szervezetek likvidálásához. Hány „kuláknál”, „reakciósnál”, „fasisztánál” „találtak” elrejtett fegyvert, egy tízdolláros bankjegyet, egyéb terhelő anyagot? Így törték meg a magyar nép lelki ellenállását 1947 és 49 között. És akik először fellélegeztek, hogy nem őket vitték el (a Kisgazdapárt, a kereszténydemokraták majd végül a szociáldemokraták), és talán még be is álltak a kórusba is, a „reakciósok” megbüntetését követelve, néhány hónap múlva ugyanennek az álságos módszernek estek áldozatául.

Úgy tűnik, a mai titkosszolgálatok egy cseppet sem visszafogottabbak, ami a módszereket illeti. Jól meg kellene tehát gondolni, milyen nyilatkozatot ad ki a Jobbik. Bizony, ezt tudnunk kellene saját berkeinkben: az NPD szabadsága a mi szabadságunk is.

Főleg, hogy a német nemzeti oldalon határozottan jó hírneve van a Jobbiknak. Ez a tisztelet jóval szélesebb bázist takar, mint amit az NPD 1-2%-os eredménye mutat. Kár volna ezt egy meggondolatlan nyilatkozattal lerombolni.

Szeged, 2011. december

Bálint József