Még az előzetesen közöltnél is kissé nagyobb, 82,6 százalékos GDP-arányos adósságrátáról számol be a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent pénzügyi számlák statisztikája. Ennél magasabban utoljára 1995-ben járt a mutató, amelyet most a forint gyengülése húzott fel. A második negyedév végén még "csak" 76,7 százalékos volt az adósságráta, vagyis három hónap alatt csaknem 6 százalékpontos volt az emelkedés.

A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2011 harmadik negyedévével záruló elmúlt egy évben (a nyugdíjvagyon hatásával korrigálva) a GDP 4,1 százalékát érte el. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP 4 százaléka volt az elmúlt egy évben (szintén kiszűrve a nyugdíjvagyon államosítását).

A két szektor együttes finanszírozási pozíciója még mindig nem nevezhető igazán egészségesnek, hiszen a lakossági belső megtakarításokat teljes egészében elviszi az államháztartás finanszírozási igénye. Ugyanakkor a helyzetet "megmenti" a halódó vállalati szektor. A beruházásaihoz hagyományosan forrásbevonási igénnyel fellépő gazdasági terület a válság óta nettó megtakarító pozícióban van, egyrészt a gyenge konjunktúra, másrészt a gyér banki hitelezési aktivitás miatt. Tulajdonképpen a magyar gazdaság alkalmazkodási folyamatában ez a kevésbé hangsúlyozott jelenség az, ami igazán javítja a külső egyensúlyi pozíciónkat. A külföldet a magyar gazdaság így a GDP 1,5 százalékával finanszírozta azok után, hogy korában évekig ennek sokszorosával pénzelte a magyarokat a külföld.

Az állami gazdálkodással kapcsolatban figyelemre intő, hogy az utolsó negyedév szezonálisan igazított GDP-arányos finanszírozási igénye 5 százalék volt. Bár ez az az adat eléggé bizonytalan tud lenni, azért összességében mégis nagyobb költekezést sugall. Ha az utolsó három negyedév adatát figyeljük, akkor ma nagyon valószínűnek látszik: a nyugdíjvagyon hatását leszámítva a magyar államháztartási hiány 3 százalék felett volt tavaly. Ez persze nem azt jelenti, hogy a módszertani különbözőségek, a rengeteg jelentős hatású egyedi tétel mellett a hivatalos kimutatások ne állhatnának meg 3 százalék alatt. Szigorúan nézve azonban mégis az a helyzet, hogy a maastrichti módszertanhoz közel álló pénzügyi számlák statisztika két hónap múlva azt jelezheti majd, a nyugdíjvagyon hatását kiszűrve nem volt 3 százalék alatt az államháztartás hiánya. Ez pedig akár a túlzott deficit eljárás alóli kikerülés (amúgy sem túl fényes) esélyeit csökkenti.

A gyenge forint nem csak az államot, a lakosságot (pontosabban annak fehérebbik részét) is nyomja. A tavalyi harmadik negyedévben a hitelállomány 606 milliárd forinttal emelkedett annak hatására, hogy a devizahiteleken jelentős átértékelődési hatás keletkezett. Az időszak végén 11 266 milliárd forint volt a háztartások kötelezettsége, ez minden idők második legnagyobb értéke, ami azok után, hogy a háztartások három éve nettó hitelvisszafizetők, meglehetősen kiábrándító.

A hiteltranzakciókban egyébként megállt a korábbi negyedévek trendje. A devizahitelek esetében 160 milliárd forint alatt volt a nettó visszafizetés (ez persze gyakorlatilag bruttó is, hiszen hitelfelvétel nincs), a megelőző egy évben ennél valamivel magasabb volt ez az összeg. A teljes hitelvisszafizető pozíció azonban így is tovább erősödött, ugyanis a forinthitel-tranzakciókban mutatkozó éledezés a július-szeptemberben nem folytatódott.

Frissítés: A Jobbik közleménye:

A Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből kiderült, hogy a GDP-arányos magyar államadósság 82,6 százalékos szintre kúszott fel, ezzel 16 éves rekord dőlt meg. A Jobbik emlékeztet rá: a Fidesz-kormánynak úgy sikerült elérnie ezt a nyilvánvaló kudarcot, hogy idén részben adósságcsökkentésre fordította, részben pedig felélte 12 év magánnyugdíjpénztári megtakarításainak, egyben közel 3 millió ember nyugdíjalapjának jelentős részét.

Sajnos nem lehetünk bizakodóak akkor sem, ha a magyar állampapírpiacra tekintünk: a 10 éves államkötvények hozama meghaladta a 10 százalékot. Ezt a kiugróan magas hozamszintet az elhibázott, kudarcot kudarcra halmozó gazdaságpolitika miatt egy lassan visszaesésbe süllyedő magyar gazdaságnak kellene a következő években kitermelnie.

A Jobbik felszólítja a kormányt: haladéktalanul hívja össze válságtanácskozásra a parlamenti pártok frakcióvezetőit és szakértőit! Várhatóan sem a hazánk további eladósodásához és gyarmati függéséhez vezető új IMF-hitel, sem pedig a jegybanki devizatartalék kormány általi felélése nem fogja megoldani Magyarország költségvetési problémáit. Ezért nem lesz más megoldás, mint a magyar gazdaságot megnyomorító államadósság újratárgyalása, átütemezése. Amennyiben a Fidesz a jelenlegi utat folytatja, az egyre súlyosabb következményekkel járó megszorítások a magyar emberek millióinak tömeges elszegényedését és a magyar gazdasági potenciál teljes leépülését fogja eredményezni.

Bízunk abban, hogy másfél év gazdaságpolitikai ámokfutása után a saját tetteinek szomorú következményeitől megrettent Orbán-kormány hajlandó lesz a sokat hangoztatott nemzeti együttműködésre, és tárgyalóasztalhoz ül a parlamenti pártokkal a válsághelyzetből kivezető út megtalálásának érdekében.

Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese

(Portfolió nyomán)

Kapcsolódó: Magyarország államadóssága vizuálisan