A "romák diszkriminációja" és "a kisebbségi csoport elleni szélsőjobboldali erőszak" volt az egyik leggyakrabban hangoztatott aggodalom szerdán Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén, ahol az emberi jogok magyarországi helyzetét vizsgálták.

Az ülésen Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy az új alkotmány mérföldkő a magyar jogállamiság fejlődésének történetében, különösen az emberi jogok tekintetében, a diktatúrából a demokráciába való átmeneti időszak végét jelképezi.

Balog szerint az emberi jogok és alapjogok nemzetközi védelme és előmozdítása fontos szerepet játszik a magyar külpolitikában. Reméli, hogy a jelenlegi felülvizsgálat erősíti majd az emberi jogok helyzetét Magyarországon.

Magyarországi emberi jogi kérdéseket, illetve az azokkal összefüggő koncepciókat és intézkedéseket vizsgálnak meg az Emberi Jogi Tanács úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) ülésén. Ezt a felülvizsgálatot a UPR keretében a világszervezet mind a 192 tagállamánál elvégzik.

Svájc képviselője elfogadhatatlannak nevezte a "romák megfélemlítését" és "azokat az erőszakos cselekedeteket, amelyeket egy szélsőjobboldali milícia követett el Gyöngyöspatán". Elismerte, hogy a magyar kormány már tett lépéseket ez ügyben, ennek ellenére azt javasolta, hogy Magyarország vizsgálja felül büntetőjogi szabályozását a nemzeti, vallási és etnikai kisebbségek védelme érdekében. Sürgette a kormányt: mihamarabb dolgozzon ki akciótervet a "rasszista erőszak megakadályozására" (természetesen nem a magyarokat sújtó rasszista erőszakról van szó - a szerk.), hogy a "sérülékeny csoportok", köztük "kiemelten a romák" "békében, biztonságban és méltóságban élhessenek".

Franciaország küldötte is üdvözölte, hogy Magyarország lépéseket tett a "roma kérdés" kezelésére, de kijelentette, aggodalmat kelt, hogy "romák a közelmúltban is szélsőséges félkatonai csoportok célpontjai voltak". Kifogásolta, hogy az új alaptörvény nem tiltja egyértelműen a halálbüntetést, valamint azt, hogy az alkotmány 15. cikke nem tesz említést a "szexuális orientáció miatt elkövetett jogsértésekről".

Csehország sürgette, hogy a "romák elleni erőszakos cselekményeket" a hatóságok hatékonyan vizsgálják ki, és az elkövetőket állítsák bíróság elé.

(MTI nyomán)