Elismerte az ügyészség szerdán Seszták Miklós KDNP-s képviselő megfigyelését, amelyre álláspontja szerint megvolt a jogi alap.

A Központi Nyomozó Főügyészség a korrupciós bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásában Seszták Miklóssal szemben bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközt - úgynevezett rejtett figyelést - alkalmazott - írta Kovács Katalin, a KNYF szóvivője, hozzátéve, hogy erre a büntetőeljárási törvény lehetőséget ad.

Az ügyészséget azután kereste meg az MTI, hogy Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnöke egy televíziós interjúban azt mondta: tudomása szerint Seszták Miklós volt fejlesztési minisztert a KNYF leplezett eszközökkel figyelte a nyomozás idején. Jelezte azt is, hogy tudomása szerint Seszták ügyvédjét, Papp Gábort külön senki nem figyelte, az ügyvéd azonban ezzel szemben azt állította, hogy őt is megfigyelték, ami a volt miniszter letartóztatása után is folytatódott. Az ügyvéd törvénytelennek nevezte a volt miniszter megfigyelését és követését, mivel az még mentelmi jogának felfüggesztése előtt történt.

Az ügyészség az MTI-nek küldött válaszában ezt vitatta. A KNYF azt írta: a büntetőeljárásról szóló törvény 215. paragrafus ötödik bekezdésének "a" pontja ad lehetőséget a leplezett megfigyelésre, amelyet a mentelmi joggal védett személyekre vonatkozó külön eljárási szabályok sem zárnak ki.