Megjelent a kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy az ipari nagyfogyasztókat lekapcsolhassák az áramellátásról, amennyiben nem hajtják végre az elvárt fogyasztáscsökkentést – közölte Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szombaton késő délután, melyet az Index szemlézett.
A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály 19:00 órakor lép hatályba – jelezte a kormányfő.
Három hálózati válsághelyzeti fokozatot különböztetnek meg
A rendelet részletesen meghatározza, hogy milyen esetekben kell villamosenergia-ellátási válsághelyzettel vagy annak veszélyével számolni, és három különböző szintet különböztet meg: a válsághelyzet veszélyének I. és II. fokozatát, valamint a tényleges válsághelyzetet. Emellett szabályozza a rendszer stabilitásának fenntartásáért felelős Krízis Munkabizottság feladatait és működését, valamint rögzíti a nagyfogyasztók terheléscsökkentésére, az ideiglenes betáplálási jogosultságokra és a védett fogyasztók körének felülvizsgálatára vonatkozó előírásokat.
A cél a hazai villamosenergia-rendszer ellenálló-képességének növelése a piaci bizonytalanságokkal és a nemzetközi üzemzavarokkal szemben.
A válsághelyzet veszélyének I. fokozata akkor lép életbe, ha például tartós erőművi vagy importteljesítmény-hiány miatt a rendszer maradó teljesítménye 750 és 250 megawatt közé csökken. Ugyancsak ezt a szintet indokolhatja a földgázszállítási rendszerirányító által elrendelt felhasználói korlátozás, ha legalább 100 ezer felhasználási hely 36 óránál hosszabb időre áram nélkül marad, ha a villamosenergia-rendszer legalább hat órára elszakad a szinkronterületi működéstől, vagy ha harminc napon belül három jelentős üzemzavar következik be.
A válsághelyzet veszélyének II. fokozata ennél súlyosabb állapotot jelent. Ezt akkor rendelik el, ha a maradó teljesítmény 250 megawatt vagy annál kisebb, de még nem éri el a nullát, a földgázkorlátozás 24 óránál tovább tart, legalább 200 ezer felhasználási hely marad ellátás nélkül 36 órán keresztül, a rendszer kilenc óránál hosszabb időre leválik a szinkronterületről, vagy harminc napon belül legalább öt jelentős zavar történik.
A válsághelyzet, vagyis a legsúlyosabb fokozat akkor áll fenn, ha a villamosenergia-rendszer maradó teljesítménye nullára vagy az alá csökken.
Ezt a szintet indokolja az is, ha a földgázellátás korlátozása 48 óránál tovább tart, harminc napon belül hét jelentős üzemzavar következik be, a közcélú hálózatra csatlakozó felhasználási helyek legalább fele áram nélkül marad, vagy a magyar villamosenergia-rendszer több mint egy napra elszakad a szinkronterületi működéstől. Ezekben az esetekben a rendelet rendkívüli intézkedések alkalmazását teszi lehetővé az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
Ezek a korlátozások vonatkoznak a nagyfogyasztókra
A rendelet szerint a legalább 0,5 megawatt lekötött teljesítménnyel rendelkezőket tekintjük nagyfogyasztóknak, akik válsághelyzetben vagy annak közvetlen veszélye esetén kötelesek lehetnek villamosenergia-felhasználásuk csökkentésére.
A szabályozás kétféle intézkedést különböztet meg: a terheléscsökkentési javaslatot és a kötelező terheléscsökkentési utasítást.
A terheléscsökkentési javaslat jelentős üzemzavar veszélye, tényleges jelentős zavar, valamint a válsághelyzet veszélyének I. és II. fokozata esetén alkalmazható. Ilyenkor az átviteli rendszerirányító közvetlenül vagy az illetékes elosztón keresztül – e-mailben vagy rögzített telefonos értesítéssel – kéri a fogyasztás mérséklését.
A rendelet szerint a nagyfogyasztóknak a villamosenergia-ellátás biztonságához fűződő kiemelt közérdekre tekintettel az elvárható mértékben eleget kell tenniük a kérésnek.
A fogyasztás önkéntes csökkentéséből eredő esetleges anyagi veszteségek miatt azonban nem támaszthatnak kártérítési vagy megtérítési igényt sem a rendszerirányítóval, sem a hálózati engedélyessel szemben.
Súlyosabb helyzetekben az átviteli rendszerirányító kötelező érvényű terheléscsökkentési utasítást is kiadhat. Erre jelentős zavar, a válsághelyzet veszélyének I. vagy II. fokozata, illetve tényleges villamosenergia-ellátási válsághelyzet idején kerülhet sor. A nagyfogyasztók ilyenkor kötelesek a meghatározott mértékben csökkenteni energiafelhasználásukat, ugyanakkor a korlátozás nem mehet az alá a minimális teljesítményszint alá, amely a berendezések károsodás nélküli működéséhez feltétlenül szükséges.
A rendelet azt is kimondja, hogy jelentős zavar vagy válságveszély esetén az intézkedésből eredő vagyoni hátrányt a nagyfogyasztó viseli, míg tényleges válsághelyzetben a hálózati engedélyest – amennyiben elvárható módon járt el – nem terheli kártalanítási kötelezettség.
Szankciók a kötelezettség megszegése esetén
A szabályok megszegését szigorú szankciók követhetik. Ha egy nagyfogyasztó nem hajtja végre az előírt terheléscsökkentést, a rendszerirányító a megengedett mértéket meghaladó villamosenergia-vételezés után az adott időszak átlagos HUPX másnapi negyedórás piaci árának 200 százalékával megegyező megtérítési igényt érvényesíthet. Az összeget a mérlegkörfelelősön keresztül számolják el, a fizetésért pedig a mérlegkörfelelős és a nagyfogyasztó egyetemlegesen felel.
Amennyiben a fogyasztó a kötelező utasítást továbbra sem teljesíti, a rendszerirányító – a katasztrófavédelem bevonásával – közvetlenül felszólíthatja a nagyfogyasztót, hogy két órán belül hajtsa végre a szükséges terheléscsökkentést. Ha ez eredménytelen marad, kezdeményezhető az érintett fogyasztó teljes leválasztása a villamosenergia-hálózatról a krízishelyzet teljes időtartamára.
