Kedden vagy szerdán lehet olyan alacsony a Duna vízszintje, hogy a paksi atomerőmű utolsó, még üzemelő blokkját is teljesen le kell kapcsolni - mondta Magyar Péter miniszterelnök pénteken Pakson.
A kormányfő kiemelte: jelenleg 940-965 megawattot termel az erőmű, de várhatóan már péntek este 7-8 órakor újabb csökkentésre kerül sor.
A miniszterelnök kitért rá: Százhalombattán a Duna vízszintje jelenleg mínusz 124 centiméter (cm) körül van, az eddigi rekordalacsony vízállás 2018-ban volt, az mínusz 98 centiméter volt. Az előjelzések még további vízszintcsökkenést mutatnak - tette hozzá.
Fotó: Sóti Tamás / MTI
Megjegyezte: mínusz 134 cm-es vízállásnál következik be az a szint, amikor le kell állítani az erőművet.
Hangsúlyozta: kedden vagy szerdán lehet olyan alacsony a Duna vízszintje, hogy a paksi atomerőmű utolsó, még üzemelő blokkját is teljesen le kell kapcsolni.
Magyar Péter elmondta: a legfrissebb vízügyi előrejelzések mínusz 144 centiméteresnél is alacsonyabb vízállással számolnak, és egyelőre nem látszik sem Magyarországon, sem a Duna vízgyűjtőjén a következő két hétben jelentősebb mennyiségű csapadék, ami ezt a trendet megfordíthatná.
Arról is beszélt, hogy a paksi atomerőmű adja a magyar elektromosáram-termelés mintegy 40 százalékát, 2000 megawattos kapacitással bír. 1982 óta, a termelés megkezdése óta soha nem volt szükség a paksi atomerőmű teljes leállítására - emlékeztetett.
Közölte: a jelenlegi helyzet egy rendellenes állapot, ennek az állapotnak négy szintje van, most a harmadik szintnél vannak, és miután az erőmű teljesen leáll, életbe lép a legmagasabb, negyedik szint. Ez semmilyen módon nem jelent semmilyen nukleáris veszélyt az országra vagy a környékre, az erőmű leállítása egy előzetes és folyamatosan frissített biztonsági protokoll szerint, tervezett ütemben zajlik - hangsúlyozta.
Közölte: bár az ellenzék szerint nem történt meg a szükséges felkészülés, "sőt olyanokat is állítanak, hogy nem is kellene lekapcsolni az atomerőművet", július 15-én, de még néhány nappal ezelőtt is úgy tűnt a vízügyi előrejelzések alapján, hogy nem éri el azt a kritikus szintet a Duna vízállása Paksnál, ami szükségessé teszi az erőmű leállítását. Azonban a dunai vízgyűjtőkre várt csapadék nem érkezett meg, a vízszintcsökkenés pedig az előrejelzettnél jóval gyorsabb - tette hozzá.
Magyar Péter hangsúlyozta: az áramtermelés leállítása után a biztonsági hűtőrendszer üzemeltetése a feladat, ez azonban jóval kisebb vízigényű, mint maga a működés.
Közlése szerint a teljes kapacitással működő erőmű vízigénye 100 köbméter másodpercenként, ami a Duna jelenlegi vízhozamának hatoda, míg a biztonsági rendszeré percenként 90 köbméter.
A miniszterelnök közlése szerint a vízellátás biztosítása érdekében 16 nagyteljesítményű szivattyút igényelt az erőmű, amelyek közül 12 folyamatosan biztosítja a vízellátást, míg további négy a tartalék szerepét játssza.
Hozzátette: a hűtővíz-betáplálás teljes leállása esetén sem alakulhat ki semmilyen nukleáris veszélyhelyzet.
Nagy László, a paksi atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy soha nem látott extrém helyzet alakult ki, amit "a statisztikákból nem lehetett kiolvasni és az időjárás-előrejelzések sem mutattak".
Elmondta: igyekeznek a leállítást a lehető legkésőbbre tolni, az újraindítást pedig mihamarabb megkezdeni, amint azt a Duna vízszintje lehetővé teszi, megjegyezve, "a kitekintés nem túl jó", hiszen az év legkevesebb csapadékot ígérő időszaka következik.
Azt is mondta: több mint 20 centiméteres apadás kell ahhoz, hogy szükség legyen a leállás utáni hűtéshez a mobil szivattyúk üzembe helyezésére.
Magyar Péter megismételte, hogy az előrejelzések nem túl pozitívak, így hosszabb leállásra kell számítani, és akkor kezdhetik majd meg a szakemberek az erőmű fokozatos, tervezett visszakapcsolását, ha a Duna Paksnál mért vízszintje meghaladja a mínusz 133 centimétert.
Azt is mondta: az első blokk visszakapcsolása több napot vehet igénybe, attól függően, hogy mennyire hűlt ki az adott blokk, de a további blokkok visszakapcsolása már ennél jóval rövidebb időt vesz majd igénybe. Teljes kapacitással akkor tud majd újra üzemelni a paksi atomerőmű, ha a Duna vízszintje Paksnál meghaladja a mínusz 107 cm-es vízállást. Hogy ez mikor lesz, azt egyelőre senki nem tudja megmondani, de "egyelőre nem jók a kilátások" - mondta.
Magyar Péter közölte: péntek estig várja a kormány a villamosenergia-nagyfogyasztók önkorlátozásra vonatkozó felajánlásait.
A miszterelnök - felmutatva egy papírlapot - jelezte, a nála lévő táblázatban már szerepel, hogy melyik nagyfogyasztó mennyit vállalt.
Hozzátette: a felajánlásoknál általában azzal tették le a telefont, hogy "tessék megszorozni kettővel ezt a számot". Mint mondta, erre még ma estig van lehetőség.
Magyar Péter összegzése szerint a nagyfogyasztók értik a kialakult helyzetet és igyekeznek optimalizálni és átütemezni az energiafogyasztásukat úgy, hogy a csúcsidőszakban fellépő áramigényüket áttegyék a nap másik időszakára.
A miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy a rendkívüli helyzetben teljes nemzeti összefogásra van szükség.
A nagyfogyasztók által tett vállalásokat sorolva a kormányfő elmondta: a Mol a teljes felhasználása 40 százalékát jelentő 63 megawattnyi visszafogást, a MÁV "nagy mennyiségű megtakarítást" vállalt, vannak akkumulátorgyárak, amelyek csatlakoztak ehhez a körhöz, és követik őket többen is.
Köszönetet mondott a magyar embereknek, hogy a kormányzati felhívásnak megfelelően láthatóan nagyon sokan átütemezték a fogyasztásukat. Erre valószínűleg szükség lesz a jövőben is, de elsősorban a nagyfogyasztóktól várjuk el a fogyasztásuk időleges visszafogását - jelentette ki.
Magyar Péter a fogyasztás mérséklésének további eszközeként említette, hogy a fővárosi díszkivilágítást lekapcsolják, kérték a jövő heti kétnapos rendkívüli parlamenti ülés elhalasztását, több nagy cég otthoni munkavégzést rendelt el, a kormány megtárgyalja ennek szükségességét a közszférában, valamint megfontolják este öt és tíz óra között a vasúti teherszállítás leállítását.
Magyar Péter jelezte: több forgatókönyvet állítanak fel. Ez egy nagyon sok változós egyenlet - fogalmazott. Közlése szerint jövő hétfőtől szerdáig akár az eddiginél is nagyobb mennyiségben állhat rendelkezésre importáram.
Közölte: Orbán Anita külügyminiszter felvette a kapcsolatot a szomszédos államok illetékeseivel, és "nem látszik sehol sem", hogy visszatartanák a Duna vizét.
Olyan alacsony a Duna vízállása egész Közép-Európában, hogy minden ország azért küzd, hogy a vízi közműveit, az erőműveit megóvja, és néha vízpótlásra van szükség, hogy ne okozzon ez az alacsony vízállás semmilyen sérülést - jelentette ki.
Arra kérdésre, hogy nem rejt-e kockázatot magában az, hogy az erőműhöz igényelt mobil, Pajtás szivattyúkat még 1965-ben fejlesztette ki az azóta megszűnt Diósgyőri Gépgyár, Nagy László, a paksi atomerőmű műszaki vezérigazgató-helyettese azt felelte: 16 szivattyú van beállítva a hideg vizes csatornába, hogy biztosítsa a hűtővízellátást, ebből 12-nek kell működni, 4 tartalékban van, az atomerőmű nehéz kikötőjében pedig további 13 ilyen szivattyú várakozik. Azt is mondta, hogy ezeket a vízügyi igazgatóságok tulajdonában lévő szivattyúkat szerte az országban használják árvízkészültségeknél, egyéb beavatkozásoknál. Nagyon sok működőképes ilyen szivattyú van, megfelelő karbantartással a működésük akár egy hónapon keresztül is biztonságos.
Egy másik kérdésre válaszolva Magyar Péter megismételte, hogy a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) feladata az energiarendszer egyensúlyának folyamatos fenntartása. Ha nő a kereslet, akkor növelni kell az importforrásokat, de ha azt látja a Mavir, hogy adott pillanatban nincs elegendő importlehetőség, akkor valahol csökkentenie kell a fogyasztást. Ezért készítenek rotációs krízistervet.
Az MTI kérdésére, hogy a tegnapi, a fogyasztás korlátozására vonatkozó felhívással mekkora megtakarítást sikerült elérni, Magyar Péter elmondta: a felhívás után a fogyasztás 151 megawattal alacsonyabb volt a Mavir honlapján látható tervezett fogyasztásnál, ami még a Mol fogyasztását is meghaladja.
Egy másik kérdésre válaszolva közölte: jelenleg a cégek 5 és 40 százalék közötti önkéntes korlátozást vállalnak, "de lesz ez még több is, és még nem kaptuk meg a többi cégtől". Jelentős fogyasztás-visszafogást szeretnének látni a nagyfogyasztóknál, 400-500-600 megawattot - magyarázta.
Az MTI másik kérdésére, hogy a mostani leállást okozó problémák miatt át kell-e tervezni a Paks II projektet, vagy annak a hűtési technológiáját, a miniszterelnök azt felelte: Paks II-nél nagyon sok mindent újra kell tervezni, és Paks II-nek már működnie kellene. Megjegyezte: Paks I-nél sem biztos, hogy csak egy szivattyú a legjobb megoldás.
Egy másik kérdésre megismételte: az biztos, hogy a Paks II-nek át kell nézni a finanszírozását, a műszaki tartalmát, az ütemezést is, "mert ha ezzel a tempóval halad, ahogy eddig haladt, akkor én már azt biztos, hogy élve nem látom, de lehet, hogy már a gyerekeim se", ráadásul rengeteg állami költségvetési forrást leköt.
A miniszterelnök nemmel felelt arra a kérdésre, hogy az esetleges termelés leállítások miatt lehet-e az államnak kártérítési kötelezettsége.
A leállás költségeiről azt mondta: azt látják, hogy a "költségvetésnek ez fáj", és ezzel a magyar embereknek is, hiszen ilyenkor nagyon-nagyon drága az import áram. A leállás költségére az 50 milliárd egy nagyon konzervatív becslés - mondta, hozzátéve, hogy ez csak az elsődleges hatás.
Egy másik kérdésre azt mondta: a válság miatt kieső 50 milliárd forint a magyar költségvetésben egy kigazdálkodható tétel, és nem kell azt jelentenie, hogy valahonnan el kell venni. Ha nem ilyen komoly helyzet lenne, "akkor akár még megmosolyogtató is lenne a bukott fideszes politikusok (…) vergődése", hogy ezzel a leállítással a rezsicsökkentés kivezetését tervezi a kormány" - fogalmazott.
Hozzáfűzte: nem készül a kormány emiatt semmilyen megszorításra.
A szükséges áramimportról azt mondta: jelenleg úgy tűnik, hogy 4000 megawattot vagy akár annál is többet lesz képes a Mavir importálni, de volt olyan, amikor 5000 megawattnál is többet importált minden probléma nélkül a rendszer.
Kiemelte: láthatóan az előző kormány egyáltalán nem készült fel ilyen helyzetekre, és amikor bekérték a válságterveket, akkor "megnyugtató dolgokat" nem láttak. Most másfél nap alatt több történt, mint előtte éveken keresztül - vélekedett.
Megjegyezte: összeül a védelmi munkacsoport és ott döntenek arról, hogy milyen jogalkotási szükségesség van, és mi az, amit meg tudnak tenni a jelenlegi jogszabályok alapján, de - ha szükségesek - rövidesen meg fognak jelenni a kormányrendeletek is.
A miniszterelnök kérdésre válaszolva hangsúlyozta: egy ország szuverenitását az energiaellátás oldaláról is érheti fenyegetés, márpedig a fosszilis üzemanyagoknál "óriási orosz függőség van Magyarországon", akárcsak Paks I esetében.
Az biztos, hogy nem segít az energiaszuverenitásunkon, hogy ha a fejlesztések orosz "segítséggel" valósulnak meg - jelentette ki, hangsúlyozottan idézőjelbe téve az általa drágának nevezett orosz segítséget.
Magyar Péter azt ígérte, hogy - ellentétben az előző kormánnyal - az energiaszuverenitáson fog dolgozni a kabinet. Közlése szerint nem számolnak azzal, hogy az energiabehozatal jelentette többletköltség megjelenne a lakossági áramárban.
Igyekszünk a lehető legolcsóbban és a legrövidebb ideig ezt az áramimportot fenntartani - jelentette ki Magyar Péter.
Frissítés: Paksra ráduplázó szélerőmű-beruházásokat ígérnek
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében - jelentette be a miniszterelnök pénteken Pakson.
Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
Kiemelte: az előző kormány hosszú éveken keresztül tudatosan akadályozta a szélerőművek kiépítését. A Tisza-kormány ezt az időszakot lezárja, új szabályozási környezettel, európai uniós forrásokkal felgyorsítja a szélerőművek engedélyezését, létrehozását, megteremti a beruházások feltételeit, közben fejleszti a hálózatot, és lehetővé teszi, hogy a megtermelt zöld, tiszta energiát tárolni és értékesíteni is könnyebb legyen - ígérte a miniszterelnök.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot.
Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni.
Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát - jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter kikérte magának minden magyar ember nevében a Fidesz "csődbiztosa" és "propagandistái" által tett állítást, hogy a kormány nem készült fel a jelenlegi helyzetre, majd kijelentette, ha az elmúlt 4-5 évben néhány jelzett intézkedést megtettek volna azok közül, amelyeket kormánya végrehajt, most "semmilyen gondunk nem lenne" és a paksi erőművet sem kellene leállítani.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak.
Azt mondta: a Fidesz most éppen az Alkotmánybíróságon támadta meg az uniós pénzek hazahozatalához szükséges döntéseiket. "Előbb a saját korrupciójukkal elérték, hogy ne férjen hozzá Magyarország ezekhez az ezermilliárdokhoz", most pedig megpróbálják megakadályozni, hogy ezek a pénzek megérkezzenek a Tisza-kormány tárgyalásainak köszönhetően – vélekedett.
Kitért rá: Pakson az előző kormány nem tervezett időben szivattyúfejlesztést, csak a biztonsági szivattyúk tervezése történt meg, és várhatóan 2030 előtt esély sincs arra, hogy azok ideérjenek. Ha elkezdték volna ezt 2018-ban vagy akár korábban, akkor már rendelkezésre állnának ezek a szivattyúk – mutatott rá.
A kormányfő felidézte: a biztonsági szivattyúrendszer szerződését 2024 decemberében írták alá az MVM-Roszatom vegyesvállalattal, miközben 2018-ban is már rekordalacsony volt a Duna vízszintje. Több szempontból is világosan látható a Fidesz-kormány felelőssége, és ezeket a krízishelyzet átvészelése után egyenként megvizsgálják – közölte.
Magyar Péter felrótta az előző kormánynak a klímaváltozás, az éghajlatváltozás hatásainak teljes figyelmen kívül hagyását. Orbán Viktor volt kormányfő 2023-ban még azt mondta, hogy Magyarország semmilyen vízhiányban nem szenved, és ha az igény nő, akkor képesek kielégíteni a megnövekedett igényeket - emlékeztetett.
Kiemelte: sem az aszály ellen, sem Magyarország vízmegtartó képességének fejlesztése érdekében, sem az energiahálózat, energiatermelés fenntarthatósága érdekében nem tettek semmit. Emellett "az egész energiahálózatunk fejlesztését függővé tették az orosz érdekektől" - vélekedett.
Azt mondta: az orosz nukleáris ipar terjeszkedési szempontjai és a hazai gazdasági körök érdekei fontosabbak voltak az előző kormánynak a magyar fogyasztóknál. Ha a Fidesz-kormány a klímaváltozást félvállról vevő, a szélerőműveket tiltó, oroszbarát energiapolitika helyett Magyarország valós szuverenitására koncentrált volna, már rég készen lehetnének az új szivattyúk, rég működhetnének a szélerőművek, rég lenne akár több ezer megawattnyi tárolókapacitása az országnak, Paks-I jelenleg is működhetne még ilyen rekordalacsony dunai vízállás mellett is, és Magyarország szuverenitásának két legfontosabb záloga, a víz és az olcsó energia valóban rendelkezésre állna - vélte Magyar Péter.
Közölte azt is: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
Korábban írtuk: Magyarország soha nem látott nehézségű és komplexitású energetikai krízishelyzettel néz szembe
Várhatóan szombattól teljes kapacitással működhet a Dunamenti Erőmű a péntek esti próbaüzem után - jelentette be a miniszterelnök pénteken Százhalombattán, a Mol Dunai Finomítójában.
Magyar Péter közölte, hogy a hiba elhárításához szükséges alkatrész megérkezett, és ennek köszönhetően helyreállhat a közel 400 megawattos termelőkapacitás. A miniszterelnök az újraindulást "nagyon jó hírnek" nevezte, mert - mint hangsúlyozta - az ország az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb energiahelyzetével néz szembe.
Fotó: Purger Tamás / MTI
A kormányfő kiemelte, hogy az előző napra várt csúcsterheléshez képest 151 megawattal alacsonyabb értéket mértek, amit a nagyfogyasztó vállalatok és a lakosság által vállalt önkéntes korlátozások tettek lehetővé.
Aláhúzta: mindent elkövetnek, hogy az erőmű tényleg visszaálljon, hogy az importkapacitás folyamatosan rendelkezésre álljon; 3600-3800 megawatt importról van szó, de ez akár felmehet 4500-5000 MW-ra is.
Magyar Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a kritikus időszak továbbra is 17 és 22 óra között van, és jelezte, hogy ezen belül a 18-21 óra közötti sávban a legmagasabb a hálózati terhelés.
A miniszterelnök ismertette, hogy a paksi atomerőmű a Duna rekordalacsony vízállása miatt csökkentett, mintegy 940 megawattos teljesítménnyel működik a névleges 2000 megawatt helyett. Magyar Péter elmondta, hogy a vízszint péntekre -124 centiméterre csökkent, és -134 centiméternél biztonsági okokból le kell állítani az erőművet. A kormányfő figyelmeztetett, hogy a szakértői előrejelzések szerint a vízszint akár -144 centiméterig is süllyedhet, és hangsúlyozta, hogy rövid távon nem várható emelkedés.
Magyar Péter kifejtette, hogy a paksi blokkok újraindítása csak akkor lehetséges, ha a vízszint visszaemelkedik a leállási küszöb fölé, és hozzátette, hogy erre a következő hetekben nincs reális esély. A miniszterelnök felidézte, hogy a Duna vízgyűjtő területein az időjárási előrejelzések sem kedvezőek, és kiemelte, hogy az elmúlt húsz év historikus adatai alapján is alacsony az esély a gyors vízszintemelkedésre.
A kormányfő beszélt arról is, hogy a százhalombattai Mol-finomító a tavaly októberi tűz miatt 50 százalékos kapacitással működik. Magyar Péter ismertette, hogy a javítások ütemezetten zajlanak, és közölte, hogy a vállalat várakozásai szerint a finomító szeptember 20. körül térhet vissza teljes kapacitásra. A miniszterelnök hozzátette, hogy a hűtési rendszer ott nincs veszélyben, mivel a 2018-as alacsony vízállás után elvégezték a szükséges szivattyúfejlesztéseket.
Magyar Péter bejelentette, hogy a Mol - Magyarország egyik legnagyobb ipari fogyasztója - 65 megawattal, mintegy 40 százalékkal csökkenti villamosenergia-felhasználását a kritikus időszakokban. A kormányfő hangsúlyozta, hogy további nagyfogyasztókat is önkéntes korlátozásra kérnek, és jelezte, hogy hamarosan jogszabályi alapja lesz annak, hogy szükség esetén teljes üzemeket kapcsoljanak le a rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében.
A miniszterelnök kitért az üzemanyag-ellátásra is. Magyar Péter elmondta, hogy az Adria-vezeték logisztikai nehézségekkel küzd, és hozzátette, hogy a nyári időszakban magas a fogyasztás, a Duna alacsony vízállása miatt pedig az uszályok nem tudnak közlekedni. A kormányfő ismertette, hogy Oroszország a korábbi gyakorlattal ellentétben jelenleg dízelimportőr, ami tovább szűkíti a nemzetközi kínálatot. Magyar Péter kiemelte, hogy ennek ellenére Magyarországon továbbra is a régiós átlag alatt alakul a benzin és a dízel kiskereskedelmi ára és az Európai Unióban a harmadik-negyedik legalacsonyabb a kiskereskedelmi ár.
Jóval magasabb árak vannak Európában, még ott is, ahol most esetleg hatósági árat vezetnek be - hangsúlyozta Magyar Péter.
Kiemelte: az üzemanyag-turizmust meg kell akadályozni a kialakult "kifeszített" ellátásbiztonsági helyzetben. Továbbá annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi termékek beérkezzenek, nem lehet óriási különbséget fenntartani a Mol és az egyéb forgalmazók magyarországi nagykereskedelmi árai és a szomszédos országokban alkalmazott nagykereskedelmi árak között, mert akkor "egyszerűen nem jön be az import", és jelenleg a Dunai Finomító csak a magyar igények mintegy 50 százalékát tudja ellátni - mutatott rá.
Magyar Péter emlékeztetett, 2023 márciusától az Orbán-kormány alatt voltak olyan helyzetek, amikor 800 forint volt a gázolaj ára egyes kutakon. "Ettől szerencsére nagyon-nagyon messze vagyunk, és nem is fogja hagyni a Tisza-kormány, hogy ezeket az árakat elérjük" - fogalmazott.
Mint rámutatott, a gazdasági és energetikai miniszternél van a védett ár bevezetésének a lehetősége. Ugyanakkor a védett ár bevezetése 50 milliárd forintjába került havonta a költségvetésnek - jegyezte meg a kormányfő.
A miniszterelnök közölte, hogy vizsgálat indul annak tisztázására, miért nem történt meg időben a paksi szivattyútelep áthelyezése, amely - mint mondta - egy "10 plusz 10 milliárd forintos beruházás" lett volna. Magyar Péter hozzátette, hogy a beruházást a 2018-as vízszintingadozás már indokolttá tette, és jelezte, hogy a jelenlegi munkálatok befejezése 2028-2029 között várható.
Magyar Péter közölte azt is: péntek estére összehívták a védelmi munkacsoport ülését, ahol a legszükségesebb kérdésekről döntenek a víz- és energiahelyzet ügyében.
A vízhelyzetről szólva kiemelte: a víziközmű-vállalatok igyekeztek még a korábbiaknál is jobban felkészülni.
Rámutatott: sok helyen a lakosság a figyelmeztetés ellenére sem kapcsolta ki az öntözőberendezéseket vagy továbbra is tölti a medencét. Azt kérte, hogy a következő napokban kerüljék az emberek a kertek locsolását, a medencék feltöltését, hogy elősegítsék a vízellátás zavartalanságát, ami jelenleg a legfontosabb érdek.
Megjegyezte: elkerülhetetlenek a csőtörések, hiszen egy elöregedett "víziközmű-válogatottról" van szó és több ezer milliárd forint fejlesztés maradt el az utóbbi 16-20 évben az előző kormányoknak miatt. Ezeket nyilván nem lehet egyik pillanatról a másikra bepótolni, de a szakemberek igyekeznek mindenhol a lehető leggyorsabban segítséget nyújtani. Ha szükséges, akkor a honvédség mindenhol segít - hangsúlyozta a kormányfő.
Magyar Péter úgy fogalmazott, szeretne mindenkit megnyugtatni, hogy kézben tartják az eseményeket, de ahhoz, hogy a lehető legkisebb kár nélkül tudjanak ezen az időszakon túllépni, valódi összefogásra lesz szükség a lakossággal.
A kormányfő azt mondta, Magyarország "soha nem látott nehézségű, komplexitású energetikai krízishelyzettel néz szembe". Azt kérte, hogy senki ne terjesszen hamis információkat, ne drukkoljon a hazája ellen.
Szégyelljék magukat azok - legyenek akár propagandisták, akár mások -, akik megpróbálják félrevezetni, megijeszteni a magyar embereket! - tette hozzá.
A kormányfő azt mondta: volt és jelenlegi fideszes képviselők terjesztik azt, hogy minden ok nélkül állítják le a paksi atomerőművet. Azt "hazudják a magyar embereknek", hogy máskor is volt már ilyen meleg és ilyen alacsony a Duna vízállása. Pontosan tudják, soha hasonlóan alacsony vízállás nem volt, és azt is, hogy milyen szigorú biztonsági előírásoknak kell megfelelnie a paksi atomerőműnek az ütemezett leállítási folyamatánál - mondta.
Magyar Péter hangsúlyozta: a szakemberek nem jókedvükben teszik mindezt, hiszen az erőmű 44 éves történetében nem volt olyan, hogy teljes le kell állítani a létesítményt. Természetesen ezt biztonságosan meg tudják tenni, de egy üzemet, még egy finomítót sem egyszerű, kényelmes és gyors feladat újraindítani - fűzte hozzá.
Magyar Péter dezinformációnak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint veszélybe kerülhet a rezsicsökkentés, és hangsúlyozta, hogy ilyen híreszteléseket "minősíteni sem érdemes".
A miniszterelnök közölte, hogy ugyanilyen dezinformáció az is, mely szerint Magyarország azért kerülhetne nehéz helyzetbe, mert Ukrajnának exportál áramot. Magyar Péter hozzátette, hogy "egy szó sem igaz" ebből, és kiemelte, hogy Magyarország jelenleg minden szomszédos országból importál villamosenergiát.
Magyar Péter a büntetőjogi felelősségükre emlékeztette azokat, akik hamis információkat terjesztenek, pánikot keltenek a jelenlegi energetikai krízishelyzetben.
Kitért arra is: Magyarország Ukrajnából is importál áramot, amely nem feltétlenül ukrán termelésű, hanem más országokból érkező mennyiség, amely Ukrajnán keresztül jut be a magyar hálózatba.
A miniszterelnök ismertette, hogy felkérte a külügyminisztert: lépjen kapcsolatba Ausztriával, Szlovákiával és Németországgal a Duna felső szakaszán működő vízerőművek vízvisszatartási gyakorlatának áttekintése érdekében.
Magyar Péter kitért arra, hogy a cél annak vizsgálata, milyen mértékű vízvisszatartásra van joguk az érintett országoknak és milyen többletmennyiséget lehetne biztosítani a Duna vízszintjének stabilizálására.
A kormányfő kiemelte, hogy a rendelkezésre álló információk szerint már a bősi vízerőmű is - és a fölötte lévő létesítmények is - csak annyi vizet tartanak vissza, amennyi a technológiai és műszaki berendezések megóvásához feltétlenül szükséges. Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a vízállás olyan alacsony, hogy ennél több vizet nem lehet visszatartani, ugyanakkor továbbra is vizsgálják a nemzetközi együttműködés lehetőségeit.
A miniszterelnök hozzátette, hogy az esetnek "óriási tanulságai vannak", és kiemelte, hogy a közép- és hosszú távú megoldásokat nem lehet tovább halogatni, amelyek a Duna vízgazdálkodását is érintik.
Kérdésekre válaszolva Magyar Péter elmondta, hogy a lakossági áramkorlátozás lehetőségét nem lehet teljesen kizárni, de a kormány, a MAVIR és az energiaszolgáltatók azon dolgoznak, hogy ilyen helyzet ne forduljon elő.
Hozzátette, hogy korábban már előfordult kisebb területeket érintő, rövid idejű lekapcsolás az energiarendszer egyensúlyának fenntartása érdekében, de a hosszabb, kiterjedt kikapcsolást minden módon igyekeznek elkerülni.
A miniszterelnök a fogyasztáscsökkentésről szólva kiemelte, hogy elsősorban az ipari nagyfogyasztóktól várnak önmérsékletet, belátást és önkéntes kapacitáscsökkentést, de a lakosság is nagyban hozzájárulhat az energiaegyensúly fenntartásához.
Példaként említette, hogy a klímaberendezések használatát, az elektromos autók töltését és más nagy villamosenergia igényű tevékenységeket nem 17 és 22 óra között, hanem napközben célszerű végezni.
Magyar Péter egy kérdésre reagálva arról beszélt, hogy kritikus helyzetben nagyon kevés erőművi kapacitás áll rendelkezésre Magyarországon: a paksi atomerőmű kiesése után elsősorban a naperőművek, az import és néhány gázüzemű erőmű marad.
Hozzátette, hogy ha megépült volna az a mintegy 4000 megawattnyi szélerőmű kapacitás, amelynek első 1000 megawattos részére már pályázatot írtak ki, illetve ha ütemezetten haladt volna a Paks II beruházás, akkor ma jóval kisebb problémákkal kellene szembenézni.
A kormányfő az európai erőműleállások hatásáról közölte, hogy Romániában és más országokban is blokkok kerültek leállításra a hőség és a túlterhelés miatt, ami növeli az energiaárakat.
Hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek és az MVM-nek óriási többletköltséget jelent, hogy nem az olcsó paksi áron, hanem jóval magasabb tőzsdei áron kerül áram a magyar hálózatba, ugyanakkor ez nem érinti a rezsicsökkentett lakossági árakat.
Újabb kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta, hogy az ipari nagyfogyasztók esetében a rendszerirányító Mavir és a kormány pontos listával rendelkezik a fogyasztásról, és minden érintett céggel egyeztetnek az önkéntes korlátozás lehetőségéről.
Hozzátette, hogy vannak üzemek, amelyeket könnyebb leállítani, másokat nehezebb, de szükség esetén jogszabályi alapon hatóságilag is be lehet avatkozni, akár egy kapcsolóval leállítva egy üzemet. Kiemelte, hogy ezt szeretnék elkerülni, mert az érintett vállalatoknak is jelentős kárt okozna.
A kormányfő az üzemanyagellátásról és az árakról szólva arról beszélt, hogy Magyarország mintegy 90 napnyi kőolaj- és terméktartalékkal rendelkezik, de a stratégiai készletekhez csak nagyon óvatosan, végső esetben lehet hozzányúlni.
Hangsúlyozta, hogy ha a magyar és a környező országok kiskereskedelmi árai között túl nagy különbség alakulna ki, az benzinturizmust indítana be, ami a határ menti térségekben jelentős készletkivonást és üzemanyaghiányt okozhatna. Hozzátette, a kormány folyamatosan figyeli az árakat, és ha elszabadulnának, be fognak avatkozni.
Magyar Péter arra a kérdésre válaszolva, hogy a szivattyúállomások fejlesztése hosszú távú megoldás-e vagy más megoldásra is szükség lehet, közölte: azt mindenki aláírja és elfogadja, hogy ha elkészültek volna a szivattyútelepek, nem lennének gondban.
Történelmi mélyponton a Duna vízszintje és a szükséges hozam az ideiglenes szivattyúval nem biztosítható, ami egy méterrel lett magasabbra tervezve, mint a mostani vízállás. Állnak a hajók a Dunán, közte a turistahajók, nem tudják hűteni Paksot és más területre sem tudnak vizet juttatni. Sürgősen össze kell hívni a szakembereket és lépni kell ez ügyben - rögzítette, hozzátéve: a legtöbb országban - ha korlátozottan is - hajózható a Duna.
A lakossági víztakarékosságról szólva közölte: pályázati úton támogatnák a vízfogyasztás modernizációját segítő eszközöket a lakosság esetében és tervezik egyköbméteres víztározók kialakítását is.
Megjegyezte: nemcsak az elektromos áram esetében, hanem a vízfogyasztásnál is önkorlátozást várnak el a nagyfogyasztóktól. Van olyan akkumulátorgyár, amelyik teljesen leállítja a termelését.
(MTI)
Kapcsolódó: Energia-krízishelyzet jöhet hétfőtől, gyárak és üzemek állhatnak le ideiglenesen
