Súlyos jogi aggályokat vet fel Pokol Béla volt alkotmánybíró szerint az a politikai nyomásgyakorlás, amellyel Magyar Péter miniszterelnök az alaptörvény 17. módosításának aláírására próbálja rászorítani Sulyok Tamás államfőt. A volt alkotmányjogász úgy véli, ha Magyar Péter valóban korlátozná a köztársasági elnököt az alkotmányos jogaiban, az felvetheti a Btk. szerinti alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának gyanúját is.
Komoly jogi hullámokat vetett a hazai közéletben Magyar Péter kijelentése, miszerint Sulyok Tamásnak öt napja van arra, hogy aláírja az alaptörvény legújabb módosítását, különben megfosztási eljárás indul ellene.
Pokol Béla a KözTér nevű csatornának adott interjújában beszélt arról, hogy szerinte ez rendkívül veszélyes, hiszen az államfőnek az alkotmány szerint nemcsak az aláíráshoz van joga, hanem ahhoz is, hogy előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz (Ab) forduljon. Ha Magyar Péter ezt a lehetőséget figyelmen kívül hagyva szankciókkal fenyeget, az elméletileg kimerítheti a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 254. §-át, azaz az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának kísérletét.
A szakember ugyanakkor hozzátette, valószínűbbnek tartja, hogy Magyar Péter egyszerűen csak pontatlanul fogalmazott a közösségi oldalán. Úgy véli, végzett jogászként a miniszterelnök is tisztában van azzal, hogy kormányfői pozícióból sem vehet el alkotmányos jogkört az államfőtől.
„Szerintem pongyolán fejezte ki magát. Nem hiszem, hogy végzett jogászként ne tudná: hiába ő a miniszterelnök, az államfőtől nem vehet el egy alkotmányban biztosított jogot, és nem szankcionálhatja azért, ha él vele, és öt napon belül nem írja alá” – mondta.
Mi a következő lépés?
Pokol Béla szerint jelenleg az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Sulyok Tamás nem írja alá a dokumentumot, hanem az Ab-hez fordul, mivel a módosítás a visszaható hatálya miatt több ponton is sérti az alkotmányos alapelveket. De ez még nem minden.
Az abszurditási kifogás
Pokol Béla szerint létezik egy eddig kevésbé emlegetett jogi kifogás, az úgynevezett „abszurditási kifogás”. Véleménye szerint a kormány által benyújtott alkotmánymódosítás egy belső, önmegsemmisítő logikai ellentmondást tartalmaz.
„A megfosztási eljárással átkerül a köztársasági elnök jogköre a házelnökhöz, aki aláírja a tizenhetedik módosítást, amiben az áll, hogy amennyiben aláírja a házelnök, másnap hatályba is lép, és harmadik nap megszűnik az államfő jogköre. Nem lehet megfosztani, mert mire megfosztanák, már megszűnt a tisztsége” – vezette le a jogász az abszurd helyzetet.
Ez a technikai jellegű probléma ráadásul nem igényelné az Ab teljes, 15 fős plénumának döntését, hanem egy ötfős tanácsban is elbírálható lenne, amivel elkerülhető a testület határozatképtelensége.
Miért ezt az utat választották?
Bár Magyar Péter kormányának a parlamentben megvan a kétharmada a megfosztási eljárás elindításához, a folyamat végén a leváltáshoz tíz alkotmánybíró támogató szavazata kellene, ott viszont a Tisza-kormánynak nincs meg a többsége.
„Röviden: ezért nem akarják végigjátszani a megfosztási eljárást – a megindításhoz elég a kétharmad, de a befejezés az Alkotmánybíróságon múlik, ott pedig nincs kétharmaduk” – mutatott rá az interjúban.
Pokol Béla biztosra veszi, hogy az állami ünnepségek alatt, augusztus 20-án is Sulyok Tamás lesz a köztársasági elnök. Amíg ugyanis az Alkotmánybíróság vizsgálódik, az elnök védelmet élvez. Ha a parlamenti többség ennek ellenére megpróbálná eltávolítani a hivatalából, az a volt alkotmánybíró szavaival élve egyértelműen alkotmányos puccsnak és bűncselekménynek minősülne.
Az argumentum ad absurdum
Az argumentum ad absurdum egy retorikai és logikai módszer, amelyet az érvelésben használnak egy állítás vagy érv érvényességének tesztelésére logikai következményeinek vizsgálatával. Lényegében ez a módszer magában foglalja az érvelés egy olyan pontra való eljutását, ahol abszurd vagy ellentmondásos következtetésre jutunk. Ha egy ilyen következtetés levezethető egy premisszából, az eredeti feltételezést megkérdőjelezik, és gyakran érvénytelennek nyilvánítják.
Alkalmazás jogi kontextusban
A jogi területen az abszurdum érvelést gyakran használják eszközként a jogi értelmezések vagy döntések megfelelőségének megkérdőjelezésére. A bírák és az ügyvédek ezt a módszert alkalmazzák annak bizonyítására, hogy a jogi rendelkezések bizonyos értelmezései olyan eredményekhez vezethetnek, amelyek ellentmondanak a józan észnek vagy az igazságosságnak. Ez különösen fontos a homályos vagy kétértelmű jogi szövegek értelmezésekor.
Ennek a módszernek az alkalmazása biztosítja, hogy a törvényeket a törvény betűjének és szellemének tiszteletben tartásával értelmezzék és alkalmazzák. Ez segít biztosítani, hogy a joggyakorlat és a jogszabályok összhangban legyenek a méltányosság és a logika alapelveivel.
Hogyan alkalmazható az argumentum ad abszurdum?
Az abszurdum argumentum az, amikor egy adott érvelés logikai következményét a végéig követjük. Ha ez a következmény tarthatatlan vagy ellentmondásos következtetéshez vezet, az eredeti premissza megkérdőjeleződik, és potenciálisan hamisnak tekinthető.
