A "jogállamiság és az alkotmányos demokrácia helyreállításának" fontos lépéseként értékelte az alaptörvény tizenhetedik módosítását Görög Márta igazságügyi miniszter a törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában.
Az Országgyűlés rendkívüli ülése 2026. július 7-én (fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében, és megteremti annak a lehetőségét is, hogy Magyarországnak hamarosan új, a nemzet egységét és az alapvető jogok védelmén alapuló demokratikus hagyományokat tükröző alkotmánya legyen - jelentette ki Görög Márta.
A miniszter az elmúlt 16 év közjogi folyamatairól szólva hangsúlyozta: az alkotmányos jogrend formálisan ugyan fennmaradt, az államszervezet intézményei működtek, az alkotmányos működés tartalmi következményei azonban fokozatosan végül teljesen kiüresedtek, a végrehajtó hatalommal szembeni intézményi ellensúlyok fokozatosan és folyamatosan meggyengültek, a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátai eltűntek.
Szerinte ezek a folyamatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a választópolgárok az Országgyűlés számára olyan demokratikus felhatalmazást biztosítottak, amely egyértelműen kiterjed az alkotmányos intézményrendszer átfogó megújítására és az alkotmányos demokrácia helyreállítására.
Görög Márta a köztársasági elnököt érintő alaptörvény-módosítást "az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos elemének" nevezte. Emlékeztetett: a kormány azt javasolja, hogy az alkotmányozó hatalom az alaptörvény módosításával szüntesse meg a jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát. Értékelése szerint e javaslat célja olyan helyzet megteremtése, amelyben a köztársasági elnök alkotmányos funkcióit ténylegesen el tudja látni, kifejezheti a nemzet egységét, és őrködhet az államszervezet demokratikus működése felett. Hozzátette: az új megválasztott köztársasági elnök ideiglenesen, az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb 5 évig töltheti be tisztségét.
A miniszter az országgyűlési képviselői megbízatás 12 éves (három ciklusra vonatkozó) időkorlátjáról azt mondta: az intézkedés "nem a passzív választójog korlátozása, hanem éppen annak kiterjesztése", hiszen, bár "elméletben" egyesek nem indulhatnak 12 év közszolgálat után újra a parlamentben, de mások éppen így tudnak majd hozzáférni ahhoz a gyakorlatban, hogy ténylegesen országgyűlési képviselők lehessenek.
Az alaptörvény tizenhetedik módosítása helyreállítja az alkotmányos kontroll intézményeit, megerősíti a független igazságszolgáltatás garanciáit, biztosítja az átlátható és felelős közpénzgazdálkodás alkotmányos alapjait, valamint olyan demokratikus államszervezet kialakítását szolgálja, amelyben a választópolgárok felhatalmazása tényleges és felelős kormányzati cselekvésben érvényesülhet - összegzett.
"Leváltjuk a neofeudalizmust"
Melléthei-Barna Márton, a Tisza vezérszónoka a 16 éve alapított, szerinte neofeudális rendszer leváltásához vezető út meghatározó elemének nevezte a javaslatot, kijelentve, a NER-ben "Orbán Viktor hitbizományokat és hűbérbirtokokat osztott".
Kiemelte: rövidesen változni fog a bírósági és a választójogi törvény is, ősszel pedig megkezdi munkáját az új alkotmányt előkészítő bizottság, amelynek feladata, hogy egy éven belül előkészítse a dokumentumot, amelynek hatálybaléptetéséről a polgárok népszavazáson dönthetnek majd.
Melléthei-Barna Márton annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt négy ciklusban nem a kétharmados többség volt az igazi gond, hanem az, ahogy azzal nemcsak éltek, hanem visszaéltek. "Készült egy senki által nem támogatott alaptörvény", és "került egy báb a köztársasági elnöki pozícióba" - kezdett a példák sorolásába a képviselő.
Azt kifogásolta, hogy az elmúlt 16 évben rendre Fideszhez kötődő emberek kerültek pozícióba, nem szakmai alapon, hanem lojális vezetőként, "hű csatlósként".
Melléthei-Barna Márton jelezte: pártja a bábok, vazallusok leváltását ígérte, és ezt valósítja most meg, de céljuk a demokratikus intézmények hiteleségének helyreállítása éppúgy, mint az, hogy szakítsanak az előző kormányzat azon gyakorlatával, amely szerint a számára fontos jogszabályokat sarkalatosnak minősíti, pártkatonáit pedig betonoznak pozíciójukba.
A képviselői megbízatás hosszának korlátok közé szorításáról a politikus úgy nyilatkozott, a cél az, hogy "a politika időről időre megújuljon", mivel nem tartják kívánatosnak, "hogy az Országgyűlésnek örökös tagjai legyenek, akik a pártvezértől kapják a mandátumukat".
Hangsúlyozta: versenyjogászként a vetélkedés pártján áll, de azt gondolja, "bizonyos esetekben szükség van állami beavatkozásra a verseny helyreállítása érdekében". Arról beszélt, politikai megújulásra és szemléletváltásra van szükség, hogy a képviselők munkájukra ne megélhetésként, hanem szolgálatként tekintsenek.
Az Alkotmánybíróságra vonatkozó előírások változásáról Melléthei-Barna Márton úgy nyilatkozott: az "a jelenleginél nagyságrendekkel demokratikusabb szabályozásra tér vissza", és a módosítás egészen biztosan kiállja az európai értékrend és a jogállamiság próbáját.
A vagyonvisszaszerzés kapcsán kijelentette, már az Aranybulla is tiltotta, hogy az uralkodó vármegyéket vagy hasonló javakat "örökbe adjon", a demokratikus kormányzatnak pedig kötelessége minden törvényes eszközzel visszaszerezni az elveszett vagyont.
Egy ország várja azt, hogy az új hivatal visszaszerezze a bűnözőktől mindazt, amit elloptak. Mert itt, bizony, bűnözőkről van szó. Olyan emberekről, akik belenyúltak a közös kasszába. Ezek az emberek tolvajok, és ezen nem változtat az sem, hogy több-kevesebb sikerrel és hosszabb vagy rövidebb ideig együtt szotyiztak a díszpáholyban Orbán Viktorral - fogalmazott.
Nincs európai példa hasonlóra
Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: ez a javaslat tárgyalásra alkalmatlan, a Fidesz ezért nem is ad be módosító javaslatot hozzá. Semmilyen formában nem tudnak asszisztálni hozzá, ezért csütörtökön tüntetnek ellene - közölte.
Úgy vélte, olyan javaslat van az Országgyűlés előtt, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa, mert 1990 óta mindig a nép dönthetett, hogy kiket akar az Országgyűlésbe küldeni, kiket akar kormányon látni, kiket ellenzékben. Magyarországon 1990 óta demokratikus körülmények voltak, a jogszabályok a demokrácia követelményeinek alapvetően megfeleltek - mondta.
A képviselő szerint a termőföld esetében óriási hiba a kétharmados védelem megszüntetése, ez ugyanis azt teszi lehetővé, hogy könnyen meggyengíthetnek egy olyan szabályozást, amely kizárja a külföldi termőföld-tulajdonszerzést. Itt indokolt lenne a kétharmados szabályozás fenntartása - vélekedett.
Azt is kifogásolta, hogy meglátása szerint az Alkotmánybíróságot lefejezik és szerzett jogokat vonnak el a bíráktól. A korhatár jövőbeli bevezetése ugyan lehetséges, de nem elfogadható olyan bírák esetében is bevezetni, akiket nem ilyen szabályozási keretben választottak meg - mondta.
Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumkorlátozással kapcsolatban kifejtette: ez a szabályozás csak az ellenzéki frakciókat érintené, a Tiszáét nem. Semmilyen nemzetközi jogi szabályozásnak nem felel meg, a demokratikus versenyt is torzítja - vélekedett.
Kiemelte: addig van demokrácia Magyarországon, amíg a választópolgárok döntik el, ki ülhet a parlamentben. Nem lehet a demokráciára hivatkozni, hiszen szűkítik a demokratikus szabályokat ezzel a szabályozással - közölte. Hozzátette: elfogadhatatlan és példátlan ez a korlátozás, egyetlen európai, jogállami példát sem tudnának hozni hasonlóra.
Hangsúlyozta: a javaslat "mélypontja" a köztársasági elnöki tisztséget érintő rész, ezek után aligha lehet beszélni arról, hogy az államfőnek méltósága van, bárki is legyen majd a következő betöltője e posztnak. Ez a döntés nem legitim, és a következő államfő legitimitása is megkérdőjelezhető lesz - mondta.
Úgy látja, a köztársasági elnöknek politikai felelőssége nincs, ezért hiába beszél a kormány arról, hogy az államfő milyen politikai hibákat követett el. Ez irreleváns, a politikai hibák nem szolgálhatnak indokul az eltávolításra - magyarázta.
Isten hozott a kubai szocialista köztársaságban!
Rétvári Bence (KDNP) kiemelte: tiltakozniuk kell az önkény kiépítése ellen, ezért tüntetnek csütörtökön a javaslat ellen.
Felvetette: ha a Fidesz valóban felszámolta a jogállamot, Magyar Péter miniszterelnök miért szavazott korábban többször is arra a rendszerre, amelyre most azt mondja, hogy nem volt jogállami rendszer?
Közölte: az expozéban az hangzott el, hogy meg kell erősíteni a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat, mégis szinte mind lefejezik az ellensúlyokat megtestesítő intézményeket, hogy majd új embereket nevezzenek ki ezek élére. Ez éppen a meggyengítése és nem a megerősítése az ellensúlyoknak - fogalmazott.
Rétvári Bence kitért rá: az expozéban elhangzott a személyre szabott jogalkotás elítélése is, miközben a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésére vonatkozó rész éppen ilyen, hiszen ez csak Sulyok Tamásra vonatkozik.
Úgy vélte, a javaslat nem áll összhangban az európai alkotmányos demokráciák jogelveivel, hiszen sehol sem távolítottak el így köztársasági elnököt vagy fejeztek le Alkotmánybíróságot.
A képviselő szerint a 12 éves képviselői mandátumkorlátozás Magyar Péter "személyes bosszúja".
Azt is kifogásolta, hogy eltörlik a vármegye és főispán megnevezést, ez ugyanis - meglátása szerint - az ezeréves magyar múlt megtagadása.
Juhász Hajnalka (KDNP) felszólalását úgy kezdte: jogállamisági szempontból Isten hozott mindenkit a kubai szocialista köztársaságban. Magyarország olyan "illusztris klubba" lép be jogállamisági szempontból az alaptörvény-módosítással, mint a Fülöp-szigetek, Botswana és Paraguay - hangoztatta.
Szerinte olyan intézkedések történnek, amelyek az elmúlt 100 évben egyetlen nyugati demokráciában nem voltak, amit most bevezetni készülnek, arra inkább a harmadik világban találni példákat.
Szóvá tette a miniszterelnöki megbízatás hosszának korlátozását, mondván, az EU-ban erre nincs példa, de Kubában és Botswanában igen. Úgy folytatta, nincs ismert eset az unióban az államfő alkotmány-módosítással történő leváltására sem. Szerinte Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltása után a kormányfő saját bábját fogja beültetni ebbe a pozícióba.
Juhász Hajnalka kitért arra is, hogy a nyugati demokráciákban sehol nem korlátozzák a parlamenti képviselők ciklusainak számát.
Úgy értékelt, a kormány "ezt a forgatókönyvet Brüsszellel közösen" írta, mert gyengül a parlament szerepe a szuverenitásvédelemben, és egy gyengébb parlament nehezebben tudja kontrollálni a kormány brüsszeli tárgyalásait is. Nem építhetnek jogállamot olyan eszközökkel, amelyek maguk is sértik a jogállamiságot - mondta.
Mi Hazánk: demokráciát nem lehet helyreállítani diktatúrával
Toroczkai László (Mi Hazánk) úgy fogalmazott, jogállamot nem lehet helyreállítani nem jogállami eszközökkel, demokráciát nem lehet helyreállítani diktatúrával.
Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárt alkotmányos válságot idéz elő, jakobinus diktatúrát kezd építeni. A Tisza Párt saját bőrén fogja megtapasztalni, milyen őrültséget csinál - hangoztatta.
Szerinte Rákosi Mátyás tett olyanokat, mint amiket most a Tisza kitalált. Példaként említette, a vármegyék átnevezését megyékre, illetve 1948-ban Tildy Zoltán akkori köztársasági elnök politikai zsarolással, az alkotmányos rend megerőszakolásával történő elmozdítását.
Aggodalmát fejezte ki képviselői mandátumkorlátozás miatt. Azt mondta, bármikor, amikor úgy érzi, szívesen távozik önmagától, de egyre inkább úgy tűnik, hogy szükség van a parlamentben pártjára. Megjegyezte, a 12 éves korlát rá nem vonatkozik, még alig több mint négy éve képviselő.
A korlátozással kapcsolatban úgy értékelt, valójában a Tisza akarja eldönteni, kik lehetnek az Országgyűlésben. Szerinte a korrupciós problémákat sem oldja meg ez a módosítás, inkább erősíti azt, a korlátozás azonban jó lesz az oligarcháknak, a háttérben szálakat mozgató erőknek, bürokratáknak, bankároknak, nagyvállalkozóknak, Brüsszelnek.
Toroczkai László a köztársasági elnök elmozdításáról azt mondta, ezt erőszakkal, a jogállam sárba tiprásával nem lehet megtenni, és olyan precedenst teremtenek, ami bármikor visszaüthet. Véleménye szerint az új köztársasági elnök székébe a Tisza is egy bábot fog tenni.
Pártváltás van, kormányváltás volt, de ez semmiféleképpen nem rendszerváltás - fogalmazott.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal kapcsolatban azt mondta, hogy ha azt nem politikai bunkósbotként akarnák használni, lehetne egy jó dolog. A Kúriát és az Országos Bírósági Hivatalt érintő módosításokkal kapcsolatban sürgette a garanciák megteremtését, a politikai, gazdasági függetlenség biztosítását.
A frakcióvezető azzal sem értett egyet, hogy a jövőben nem kell majd kétharmados támogatással elfogadni a parlamentben a földtörvényt. Szerinte ez csökkenti magyar föld védelmét, kiszolgáltatottabbá teszi a gazdákat.
Közölte, ebben a formájában a Mi Hazánk elutasítja az alaptörvény-módosítást.
Nemzetiségi szószóló: állítsák vissza az ombudsman-helyettesek jogköreit!
Gallai Gergely német nemzetiségi szószóló közölte: a magyarországi nemzetiségek bizottsága módosító javaslatot nyújt be az alaptörvény-módosításhoz, amelyben azt kezdeményezik, hogy erősítsék meg az ombudsman-helyettesek lehetőségeit, a jövőben a helyettesek kezdeményezésére is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság a jogszabályok az alaptörvénnyel való összhangját, a helyettesek is alapjogvédelmi tevékenységet láthassanak el önállóan, és tevékenységükről évente számoljanak be az alapvető jogok biztosához hasonlóan az Országgyűlésnek.
Hangsúlyozta: alapvető társadalmi érdek, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is önállóan felléphessen, és azonnali, hatékony intézkedéseket tehessen adminisztratív és döntési szűrők nélkül.
Jelezte: a hazai nemzetiségek hosszú távú célja az önálló nemzetiségi biztos intézményének helyreállítása.
Tisza: "az előző rendszer és az önkény szimbóluma a vármegye és a főispán"
Stumpf Péter (Tisza) úgy értékelt: az előző kormánytöbbség kivett két kifejezést - a vármegyét és a főispánt - a történelemkönyvekből, és "maffiaállam szimbólumává" tette ezeket. Szerinte így az emberek számára az előző rendszer és az önkény szimbólumává vált ez a két szó, ezért támogatják, hogy a kormány visszanevezze a vármegyét megyére és a főispánt pedig kormánymegbízottra.
Hangsúlyozta: komolyan veszik a rendszerváltást, és véget akarnak vetni a kiskirályok, főispánok korának, a "Fidesz hűbéri rendszerének".
A képviselői cikluskorláttal kapcsolatban azt mondta: bár ez Európában valóban példátlan lépés, de az, hogy mégis van rá igény, és széles a társadalmi támogatottsága, ítélet azok felett, akik eddig a parlament padsoraiban ültek.
Fidesz: a Tisza meg fogja bánni az alaptörvény módosítását
Tuzson Bence (Fidesz) úgy értékelt: az alaptörvény tizenhetedik módosításával vízválasztóhoz érkeztek. A tiszás képviselőket arra figyelmeztette: most lehet, hogy azt gondolják, hogy a jót cselekednek, de néhány év múlva megbánják majd, hogy így szavaztak.
Úgy vélte: a tervezett módosítás elfogadásával az alaptörvény "az önkény alapokmányává válik".
A módosítások közül az egyik legsúlyosabbnak a jelenlegi államfő mandátumának megszüntetését nevezte, szerinte a kormánytöbbség azért módosítja az alaptörvényt, mert tudja, hogy a megfosztási eljárás végigviteléhez nincs meg a jogi alap.
Arra figyelmeztetett: a nyugati demokráciák történetében nincs példa egy államfő hasonló eltávolítására. A helyzetet többek között Tildy Zoltán köztársasági elnök 1948-as lemondatásához hasonlította, illetve példaként hozta még a venezuelai legfőbb ügyész 2018-as eltávolítását is.
Bírálta a képviselői mandátumot érintő időkorlát bevezetését is, szerinte ezzel az ellenzéki országgyűlési képviselők számát megfelezik. Hangsúlyozta: a kormánytöbbség arra nem kapott felhatalmazást, hogy meghatározza, hogy kit akar látni a parlamenti másik oldalán lévő padsorokban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkotmánybírák mandátumának lerövidítésére Európában szintén nincsen példa.
Frissítések: Tisza: az alaptörvény nem volt képes betölteni szerepét
Jakab Zsuzsanna (Tisza) azt hangsúlyozta: az alaptörvény 15 év alatt nem vált olyan alkotmányos alappá, ami képes lett volna betölteni feladatát, viszont "a hatalom kiszolgálója lett", az aktuális politikai érdekekhez igazodott, a politikai megosztottságot erősítette.
Ezért, jegyezte meg, új, társadalmi részvétel, érdemi szakmai vita és átlátható előkészítés eredményeként megalkotott alkotmányra van szüksége az országnak.
Hangsúlyozta, most olyan korrekciókat kell átvezetni, amelyek lehetővé teszik a jogszerű és független működés helyreállítását az átmenetileg szükséges legsürgetőbb korrekciók keresztülvitelével.
Felidézte: korábban sosem volt társadalmi egyeztetés az alaptörvényről, annak módosításáról, majd azt hangsúlyozta, valódi társadalmi részvételre van szükség, nem látszólagos, érdemi következmény nélküli nemzeti konzultációkra és a valóságot semmibe vevő orwelli kommunikációra.
A százmilliárd forintnál is nagyobb összeget felemésztő nemzeti konzultációkra utalva, ahol előre meghatározott politikai következményekhez építettek támogatói hátteret, kijelentette, "a Fidesz így tette bóvlivá a társadalmi párbeszédet".
Április 12. egy jogállami forradalom volt, az emberek tudták, hogy mire szavaznak, ismertek voltak a vállalásaink, egyik lényeges üzenetünk volt a társadalmi részvételiség biztosítása és a demokratikus jogállam helyreállítása - jelentette ki Jakab Zsuzsanna.
KDNP: a forradalmi jogalkotás és a jogállamiság tisztelete ütközik ebben a javaslatban
Hargitai János (KDNP) annak a véleményének adott hangot, hogy a forradalmi jogalkotás és a jogállamiság tisztelete ütközik ebben a javaslatban, az előbbi dominanciája mellett.
Úgy nyilatkozott: a kormánytöbbség számtalan helyen, lényeges kérdésekben, durva módon és forradalmi logikával kíván belenyúlni az alaptörvénybe, ami történik, az pedig kétségessé teszi a későbbi alkotmányozási szándék komolyságát.
Az alaptörvény tárgyalt módosítását határátlépésnek nevezve úgy nyilatkozott, a kormánypárti képviselők "már a ciklus vége felé szégyelleni fogják, amit itt ma elindítottak".
Hargitai János hangsúlyozta: a képviselői mandátum hosszának meghatározásával a választóikat, a demokratikus versenyt és a jogállami ellensúlyokat is korlátozni akarják.
Ezzel a 12 éves szabállyal a mindenkori pártarisztokráciát hozták helyzetbe - jelentette ki, felvetve, hogy a módosítás eredménye az lesz, a "mindenkori budaiak diktálnak az országnak".
Hargitai János szerint a változtatással "fontos és nagyon durva lépéseket tesznek" a közvagyon védelmét érintő kérdésekben és ennek örve alatt a magánvagyon totális ellenőrzésére tesznek kísérletet.
Hangsúlyozta: ahhoz gratulálna, ha azt a közvagyont akarnák visszaszerezni, ami "jogszerűtlenül került magánzsebekbe", de ebben az esetben nem erről van szó.
A képviselő felvetette: a módosítás megteremti egy a nemzetközi vállalatok felé mutató "jövedelem-átcsoportosítást" lehetőségét.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról úgy nyilatkozott, "ez az intézmény gondot fog okozni", mert magánvagyonokra jelent veszélyt.
Fidesz: ez az önkény kezdete
Balla György (Fidesz) azt mondta: a mai nap a demokrácia vége és az önkény kezdete. Szégyen benyújtani egy ilyen alaptörvény-módosítást – jelentette ki.
Kifejtette: a Tisza érvelése szerint az előző kormány mindenhova a saját embereit ültette, de most a Tisza úgy akarja helyreállítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy leváltja a mandátummal bíró vezetőket, és a saját embereit ülteti a helyükre.
Ha eddig nem volt demokrácia Magyarországon, hogy ülhetnek most a tiszás képviselők a parlamentben? – vetette fel.
Azt is mondta: ha igaz lenne mindaz, amit a Tisza a köztársasági elnökről állít, a megfosztás eljárásával el lehetne távolítani.
Balla György a képviselői mandátumkorlátozással kapcsolatban kijelentette: ilyenre nincs példa a demokráciákban.
KDNP: attól, hogy a Tiszának többsége van, nincs igaza
Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte: attól, hogy a Tiszának most többsége van, nem biztos, hogy igaza is van.
Közölte: a jelenleg hatályos alaptörvény több kiemelt jelentőségű területet sarkalatos törvényi védelem alá helyez, az ezekre vonatkozó szabályokat csak az Országgyűlés kétharmados többsége tudja módosítani. Ebből a körből kivennék a termőföld védelmet, holott a termőföld stratégiai nemzeti erőforrás, a nemzet közös öröksége – fogalmazott.
Úgy vélte, ha ez megtörténik, egy későbbi parlament lényegesen könnyebben változtathat a földszerzés feltételein.
Nacsa Lőrinc arról is beszélt, hogy maga a választás a mandátumkorlát, az emberek eldönthetik, hogy valaki képviselő legyen-e vagy sem. Nem három ciklusonként, hanem négyévenként van korlát a jelenlegi rendszerben, ez a legdemokratikusabb mandátumkorlát – vélekedett.
(MTI nyomán)
