Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítók ügyvédje négy személy, köztük Orbán Viktor egykori miniszterelnök gyanúsításával egyidőben elrendelt őrizetbe vételét és letartóztatásukat indítványozta – tudta meg a 24.hu.

A lap birtokába jutott indítvány szerint az okok a következőek: 7 rendbeli, aljas indokból, a sértett sanyargatásával megvalósuló jogellenes fogvatartás bűntette és kényszervallatás bűntette. Az ügyvéd szerint halmazati büntetés kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Az indítvány indoklásában úgy fogalmaztak, hogy magát a dokumentumot a sajtóban megjelent értesülésekre alapozták. A közlésben pedig nemcsak Orbán Viktor neve, hanem Farkas Örs volt államtitkár, Hajdu János volt TEK-főigazgató, valamint dr. Demeter Tamás volt NAV bűnügyi és rendészeti elnökhelyettes is felbukkan.

A sajtóinformáció lényege nem pusztán politikai értékítélet, hanem olyan konkrét, ügyészségi megállapítás, amely szerint a büntetőjogi felelősség tisztázásának elsődleges eszköze az utasított személyek vallomása lehet – fogalmaznak.

Egy csütörtöki cikk az alap

Ahogyan arról beszámoltunk, a 444 birtokába jutott egy állítólagos ügyészségi dokumentum, amelyben több, az ügyben lényegi döntéseket hozó, utasításokat adó személyeket neveztek meg, akik a következők:

„A nyomozás elsősorban az ő büntetőjogi felelősségük tisztázására kell, hogy irányuljon (tanúként kihallgatásukra nem kerülhet sor), melynek elsődleges eszközei az utasítottak vallomásai” – állt a dokumentumban. A 444 megkereste a Legfőbb Ügyészséget, akik nem cáfolták az irat valódiságát.

Adódik a kérdés, hogy volt-e büntetőeljárási indok

Az indítvány alapján a nyomozásnak azt is le kell tisztáznia, hogy a pénzszállítókkal szembeni intézkedés valós büntetőeljárási indokon alapult-e, vagy a fellépés célja valóban politikai, külpolitikai vagy kormányzati érdek érvényesítése volt. A dokumentum szerint kiemelten vizsgálandó, hogy a hatósági szervek között mikor és milyen tartalmú döntések, utasítások, egyeztetések történtek, ki határozta meg az intézkedés időpontját és módját, illetve volt-e olyan szakasz az elfogás, előállítás, kihallgatás és kitoloncolás folyamatában, amikor a sértettek személyi szabadságának korlátozása elvesztette vagy nélkülözte a törvényes alapját.

Amennyiben ugyanis a személyi szabadságtól való megfosztás, az előállítás, a kihallgatás, a fogva tartás vagy az országból való eltávolítás nem a büntetőeljárási törvényben meghatározott feltételek fennállása alapján történt, hanem előzetesen meghozott politikai vagy igazgatási döntés végrehajtásaként, úgy megvalósult a jogellenes fogvatartás bűntette – olvasható az indítványban, amely azt is rögzíti, hogy a nyomozásnak az érintett szervek közötti kommunikáció, az utasítások útja, a döntéshozatali mechanizmus, az operatív egyeztetések, valamint az intézkedések előkészítésével és végrehajtásával összefüggő valamennyi okirati és elektronikus bizonyíték feltárására is ki kell terjednie. A dokumentumban kiemelik, hogy ezen bizonyítékok együttes értékelése alapján dönthető el, hogy a feltárt cselekmények kizárólag társtettesi vagy bűnsegédi együttműködés keretében valósultak-e meg, vagy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) bűnszervezetre vonatkozó törvényi feltételei is megállapíthatók.

Mindezekre figyelemmel megalapozottan felmerül a büntetőeljárás sikeres lefolytatásának veszélyeztetése, amely indokolttá teheti az őrizetbe vétel alkalmazását, valamint – a nyomozás során feltárt konkrét adatok függvényében – a letartóztatás elrendelésének indítványozását is. E kényszerintézkedések célja nem a büntetés előrehozott végrehajtása, hanem kizárólag annak biztosítása, hogy a bizonyítás törvényes keretek között, befolyásmentesen és hiánytalanul lefolytatható legyen, valamint a nyomozás eredményét semmilyen külső beavatkozás ne veszélyeztesse – szögezték le.

(Index)