A kedvező makrogazdasági és pénzügyi piaci folyamatoknak köszönhetően nőtt a monetáris politika mozgástere, amennyiben a kedvező folyamatok fennmaradnak, még nyáron további alapkamat-csökkenésekre nyílhat lehetőség a pozitív reálkamat fenntartása mellett - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának keddi ülését követően Varga Mihály.
A jegybankelnök kifejtette, hogy a korábbi előrejelzéshez képest az inflációs pálya "lefelé tolódott", az alappályát kiegyensúlyozott kockázatok övezik. A közel-keleti helyzet rendeződésével a globális kockzati környezet javult, belföldön a kockázati felárak továbbra is alacsonyak, részben az uniós forrásokról szóló megállapodásnak köszönhetően. Az amerikai-iráni megállapodásnak köszönhetően az enerigaárak mérséklődtek a világpiacon, ám az ellátási láncok helyreállása időigényes, így a globális növekedési és inflációs hatások bizonytalanok. Az inflációs nyomás enyhülése mellett a piacok emelkedő kamatszinteket áraznak, a kamatvárakozások az iráni megállapodás után sem mérséklődtek - jegyezte meg.
Varga Mihály úgy látja, hogy belföldön a forint erősödése visszafogta az áremelkedés ütemét, a devizapiaci stabilitás fenntartása pedig segít az inflációs várakozások tartós mérséklésében. A kockázati megítélést a továbbiakban a főképp költségvetési pálya alakulása és az euró bevezetését övező várakozások befolyásolhatják.
A folyó fizetési mérleg idén romolhat, majd az egyensúlyi szint körül alakulhat. A fogyasztói bizalom javulása erősítheti a növekedést, ennek fő támasza továbbra is a háztartások fogyasztása és a beruházások lehetnek. A külső keresletet ugyanakkor visszafogja, hogy a fő felvevőpiacok növekedése a várakozásoknál lassabb.
Az inflációs várakozások érdemben csökkentek márciushoz képest, ez kedvező irányú elmozdulás, de a tartósságáról még meg kell győződni - mondta Varga Mihály, aki a javuló inflációs előrejelzés fő okát az erősebb forint mellett az alacsonyabb élelmiszer- és energiaárakban jelölte meg. Megjegyezte: az infláció az árréskorlátozások azonnali kivezetésével sem emelkedne a jegybanki cél fölé.
Az MNB előrejelzése alapján a gazdasági növekedés Magyarországon idén elérheti a 2 százalékot, jövőre 3 százalékot, 2028-ban a 2,9 százalékot. 2025-ben az infláció 1,8 százalék, jövőre 2,3 százalék, 2028-ban 3 százalék lehet. Az árstabilitást az árréskorlátozások kivezetése sem fenyegetné, az energia- és élelmiszerárak csökkenése, valamint a forint erősödése mérsékelte az áremelkedés ütemét. Szükség van ugyanakkor az inflációs várakozások javulására is az árstabilitáshoz - hangsúlyozta Varga Mihály, aki szerint a mérsékelt infláció igazolja az óvatos monetáris politika létjogosultságát. Amennyiben a kedvező folyamatok fennmaradnak, nyáron folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkenése a pozitív reálkamat fenntartása mellett.
Közölte továbbá, hogy a tanács keddi döntése szerint az energiaimporthoz kapcsolódó jegybanki eszköz június 30-ig marad elérhető, mert az energiapiaci kockázatok enyhültek, a pénzpiaci folyamatok kedvezően alakultak, így érdemben csökkent az energiaimportőr vállalatok devizaafedezési szükséglete.
Az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle is 25-25 bázisponttal mérséklődött - jelentette be a jegybank kedden. Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,00 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,00 százalék. A - Varga Mihály tájékoztatása szerint többségi szavazattal meghozott - döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. Legutóbb februárban csökkentette a testület az alapkamatot, akkor egyhangú döntéssel 25 bázisponttal 6,25 százalékra, illetve hasonló mértékkel mérsékelte a kamatfolyosó két szélét is.
(MTI)
