Wolhmuth Ferenc boldoggá avatási eljárásának kedden megnyitják az úgynevezett római szakaszát, vagyis a Szentszék illetékes szervei megvizsgálják a Tanácsköztársaság alatt kivégzett magyar pap vértanúsága tényét és körülményeit - mondta el Törő András, a római Pápai Magyar Intézet rektora az MTI-nek.
A Szentté Avatási Dikasztérium nyitja meg hivatalosan a boldoggá avatási ügy római szakaszát. A boldoggá avatási eljárások több szakaszból állnak: először egyházmegyei szinten folytatnak vizsgálatot, utána az ügy a Vatikánba kerül tovább, ami az egyetemes egyház szintjére emelést jelenti.
A vértanúként meghalt Wohlmuth Ferenc magyarországi boldoggá avatási eljárása 2021 januárjában kezdődött, és 2024 szeptemberében zárult le. A közel kilencszáz oldalas dokumentáció aktáit a Szentté Avatási Dikasztériumba továbbították, amely keddtől folytatja a munkát.
"A mostani római megnyitás mérföldkőnek számít. Azt jelenti, hogy Wohlmuth Ferenc ügye továbblépett a vizsgálat következő szintjére, és a magyar vértanú pap tanúságtétele az egyetemes egyház számára is jelentőséggel bír" - hangoztatta Törő András.
A dikasztérium ülésén jelen lesz Veres András, a Győri Egyházmegye püspöke és Törő András, aki egyben a Wohlmuth-ügy római posztulátora is. A posztulátor az ügyvéd szerepét tölti be az eljárásokban, mivel bemutatja a boldoggá vagy szentté avatásra javasolt személy életével, szolgálatával, halálával kapcsolatos adatokat, és szükség esetén indokolja a boldoggá avatást.
A Győri Egyházmegyében szolgáló Wohlmuth Ferenc (1855-1919) a Komárom megyei Császár község plébánosaként szolgált huszonöt éven át. A Tanácsköztársaság alatt 1919. június 5-én koholt vádak alapján felakasztották. Sírja Császár temetőjében található, bitófáját a helyi templomban a mai napig őrzik.
