Sokakat meglepett, és voltak, akik tiltakoztak is ellene, de a parlamentbe jutott pártok egyhangúan támogatták az ötletet, hogy a képviselők a Szent Korona előtt tegyenek esküt május 9-én.
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Mint arról beszámoltunk, a parlamentbe jutott pártok elfogadták a Mi Hazánk azon javaslatait, amelyek szerint az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén a Szent Korona előtt tegyenek esküt a képviselők, valamint a Himnusz mellett a Székely himnusz is elhangozzon. A kezdeményezés előzményéhez tartozik, hogy a Jobbik frakciójának tagjai korábban rendszeresen tettek külön esküt a Szent Korona előtt.
A Szent Korona előtti eskütétel a közjogi hagyományokban és a történeti alkotmányosságban gyökerezik, amelynek lényege, hogy a tárgyat nem csupán hatalmi jelképként, hanem az állami szuverenitás és a nemzeti egység hordozójaként is értelmezi. Az eskü ebben a keretrendszerben azt jelenti, hogy a képviselő nem csupán egy pillanatnyi politikai erőnek, hanem az időtlen állameszmének és a nemzet egészének fogad hűséget.
A korona jelenléte az eseményt kiemeli a hétköznapi politikai aktusok köréből, és egyfajta rituális keretet ad a hatalom átvételének, illetve a képviselői munka megkezdésének.
A Szent Korona előtti eskütétel alkotmányossági alapját az úgynevezett történeti alkotmány vívmányai adják, nevezetesen a magyar közjog elismeri a Szent István-i államalapítás óta fennálló jogfolytonosságot, amely szakrális legitimációt ad a mai államberendezkedésnek.
Vannak olyan nézetek is, amelyek nemcsak a Szent Korona előtti esküt, hanem magát az eskü intézményét is bírálják. Egyes szélsőséges vélemények szerint a Szent Koronára tett eskü a köztársaság megtagadása, sőt egy horthysta alkotmányos doktrína bevezetése.
Az eskütétel hagyományosan szakrális (szent, vallási vagy felekezeti kötődésű) cselekedet, amely az antik, keresztény hagyományokból származik. A szakrális jellegét az adja, hogy az eskütevő ígéretének kötelező erejét egy felsőbb, transzcendens erőre (Istenre, szentekre vagy szentírásra) való hivatkozással erősíti meg, ezzel is szavatolva az állítás vagy ígéret igaz voltát.
Annak kapcsán, hogy a köztisztviselői eskütétel sérti-e a lelkiismereti és a vallásszabadságot, az Alkotmánybíróság 2009-ben hozott határozatában megállapította, hogy alkotmányos demokráciákban a közhatalom gyakorlására, illetve közfeladat ellátására irányuló tisztségek betöltése előtti ünnepélyes nyilatkozatok az államhoz való hűség és az alkotmányos rend tiszteletben tartásának követelményét juttatják érvényre.
A nemzetközi értelmezési gyakorlat szerint önmagában az ilyen nyilatkozat nem érinti a lelkiismereti és vallásszabadságot.
Az Egyesült Államok alkotmánya például előírja, hogy az elnök hivatalba lépése előtt esküt tesz. Azt a hagyományt pedig, hogy az esküt a Bibliára helyezett kézzel végzi, még az első elnök, George Washington honosította meg, írja az Index.
