A világban zajló újabb és újabb konfliktusok alapjaiban írták át a békéről, a háborúról és a honvédelemről alkotott elképzeléseket. De nem a mienkét! Mert azokat a honvédelmi és biztonságpolitikai szempontokat, amiket a Mi Hazánk Mozgalom már 2022-ben megfogalmazott a Virradat Programjában, több ország meg is valósította, mint például a honvédelmi alapkiképzés bevezetése vagy a honvédelemre fordított költségvetési összegek jelentős növelése – írja tanulmányában dr. Zakar Gergely 2017-ben leszerelt szerződéses honvéd százados, a Mi Hazánk Honvédelmi Kabinetjének alelnöke.

Az idő tehát igazolta programpontjainkat. Mégsem dőlhetünk hátra, hiszen az elmúlt 16 év 2/3-os kormányai is csak látszatintézkedéseket, kirakathadsereget, minőségében és mennyiségében is súlyos hiányosságoktól szenvedő Magyar Honvédséget tudnak felmutatni. A sokáig érvényben lévő leszerelési stop ellenére is magas volt a pályaelhagyók aránya (a szervezettel elégedetlenek, megcsömörlöttek kényszerből a kiskapukat kihasználva tudtak elmenekülni a rendszerből). Már önmagában a leszerelési kérelmek magas aránya egy fontos visszajelzés lenne egy hozzáértő vezetés számára arról, hogy valami nagyon nincs rendben.

Ruszin-Szendi Romulusz és Szalay-Bobrovniczky Kristóf a milliárdos szolgálati villa építésekor még szövetségesek voltak

A Magyar Honvédséget és a Honvédelmi Minisztérium működését folyamatos botrányok kísérik. A sajtóban korábban – a Fidesz érdekeinek megfelelően – a volt vezérkari főnök, Ruszin-Szendi Romulusz villa-, zsírleszívási és egyéb ügyei szerepeltek (természetesen azt már elfelejtik megemlíteni, hogy ezek az ügyek is a Fidesz-kormány alatt zajlottak). Ezeknél sajnos sokkal súlyosabbak a miniszter alkalmatlanságát és a rendszer velejéig romlott voltát mutató esetek, amelyek folyamatosan kísérik a honvédelmi miniszter tevékenységét, mint pl. a kaposvári Gidrán-gyár „eltűnése”, az újdörögdi kézigránát-baleset, a KFOR-ban súlyosan megsérült magyar katonák további sorsa, a csádi ügyek stb.

Lassan nem múlik el hónap, amikor nem indítanak úgynevezett „belső vizsgálatot” a legkülönfélébb, botrányosabbnál botrányosabb ügyek miatt. Ne feledjük, hogy ezek az ügyek csak a jéghegy csúcsai, hiszen azokkal az ügyekkel, amelyek nem kapnak sajtónyilvánosságot, a honvédelmi miniszter inkább nem is borzolja a közvélemény kedélyeit, mert azokkal többek közt a saját és a vezetőtársai teljes alkalmatlansága bizonyosodna be.

Bevett kommunikációs trükkje lett a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy az éppen aktuális botrány kivizsgálására „belső vizsgálatot” rendelnek el, azonban a „belső vizsgálat” eredményét elfelejtik nyilvánosságra hozni. Emiatt pedig számos olyan ügy körülményeivel adós a honvédelmi miniszter, amikre joggal kíváncsi a közvélemény. A közelmúlt legtöbbet emlegetett botrányos ügyében még mindig nem hozták nyilvánosságra, hogy ki hagyta jóvá Ruszin-Szendi Romulusz milliárdos szolgálati villájának költségeit.

A Mi Hazánk Mozgalom honvédelmi szakpolitikusa, Novák Előd az elmúlt négy évben is folyamatosan próbált konstruktív ellenzéki politikusként építő jellegű kritikai kérdéseket és véleményeket megfogalmazni, de ebben a munkában a Honvédelmi Minisztérium részéről sajnos soha semmilyen érdemi együttműködés nem volt.

Mi a hazánkat szolgáljuk!

Az EU és a NATO érdekeit előtérbe helyező, a külföldi szolgálatokat támogató, moduláris rendszerű haderőfejlesztés helyett a haza védelmét önállóan ellátni képes Magyar Honvédség kialakítását szorgalmazza a Mi Hazánk Mozgalom honvédelmi szakpolitikája. Önállóságunk, népünk és javaink védelme érdekében akkora haderőre van szükségünk, amely lehetetlenné teszi, de legalábbis olyannyira megnehezíti a magyarság elleni háborút, hogy az már „ne érje meg” az ellenségnek.

Sokan a NATO-tagságunkat látják szuverenitásunk egyetlen védelmezőjének. A Fidesz a NATO-érdekeknek megfelelően fejlesztette a hadsereget, a balliberális oldal pedig nyíltan Brüsszel és Ukrajna támogatását tartja elsődleges nemzeti és katonai érdekünknek.

A NATO-tagságunk azonban függetlenségünk feladásával járt, és leginkább amerikai érdekeket szolgál. Hadiipari fejlesztéseink is ezt a szempontot tartották szem előtt a haza védelme helyett, miközben kormányaink túlbuzgósága miatt több kétes értékű külföldi megszállásban vettünk részt.

A közelmúlt külpolitikai és háborús eseményei élesen rávilágítottak a NATO „működésére és védelmi képességeire”. Más NATO-tagállammal szemben nekünk a szövetség nem fog védelmet nyújtani, miközben a jelenlegi feszült politikai és diplomáciai helyzetben a legtöbb tagállammal nem túl baráti a viszonyunk. A mostani balliberális vezetésű államok pedig ideológiai alapon kifejezetten ellenségnek tekintik Magyarországot.

A nyugat-európai államok a történelemben eddig mindig ütközőzónának tekintették a közép- vagy kelet-európai országokat, attól függően, hogy honnan érkezett a támadás (tatár, török vagy orosz). Magyarok milliói haltak már meg az ország és a nyugati „értékek” védelmében.

A Mi Hazánk az egyetlen párt, amely hazahozná honvédjeinket az idegen megszállásokból. Hiszen az Afganisztánban, Irakban, Maliban és hasonló megszállásokban való részvételünkre költött milliárdokból az ország nem profitált, a hadsereg nem fejlődött, külpolitikai súlyunk nem nőtt. Határozott álláspontunk – a márciusi ifjak követeléséhez hűen –, hogy „magyar katonáinkat ne vigyék külföldre”.

A honvédelemben csak nemzeti érdek létezik! Ezért a nemzetközi érdekek helyett a magyar szempontokat helyeznénk előtérbe a haderőfejlesztés során is. A magyar haderő méretét és szervezetét hazánk katonaföldrajzi viszonyaihoz, a geopolitikai kihívásokhoz és a szomszédos országok erejéhez kell igazítani, nem az Egyesült Államok vagy Brüsszel feltétel nélküli kiszolgálásához. Honvédségünknek mielőbb képesnek kell lennie a csonka hon önálló védelmére, és az elszakított nemzetrészek védelmére is.

Azokat az erőfeszítéseket, amiket a Fidesz-kormány sikerként próbál kommunikálni, csakis a környező országok haderőfejlesztéseihez és a megváltozott biztonsági környezethez viszonyítva szabad értékelni. Ezek figyelembevételével pedig rögtön látszik, hogy bőven van még mit tenni.

Új irányt vázol a Mi Hazánk Mozgalom a Honvédelemben is

Nemzetünk biztonsága és önvédelmi képessége egyik legfontosabb alappillére minden nemzeti gondolkodású embernek. A haderő fejlesztése nem csupán technikai kérdés, hanem társadalmi, gazdasági és erkölcsi felelősség is. Virradat 2.0 programunk Honvédelem című fejezetében egy hatékonyabb, igazságosabb és valóban nemzeti alapokon nyugvó védelmi rendszer kialakítását vázoltuk, mert Magyarország jelenlegi honvédelmi helyzete számos kihívással küzd, amelyek hosszú távú, átgondolt megoldásokat igényelnek.

Például a tartalékos rendszer felállítását alapvetően üdvözli pártunk. A gyakorlati megvalósítást azonban több szempontból is problémásnak látjuk. Értesüléseink szerint szakmai berkekben is szervezettebb, felkészítettebb, és modern eszközökkel is jobban ellátott tartalékos rendszert szeretnének. Ám ennek megvalósítására nem történnek érdemi lépések.

A sok-sok gyakorlást és a modern eszközöket sajnos nem pótolhatja a lelkesedés.

Hiába a lelkesedés, a tartalékosoknak sem a kiképzése, sem a felszerelése nem felel meg a kor követelményeinek

A megemelt juttatások miatt a tartalékosok létszáma ugyan ismét nőni kezdett, ám a jövedelmek elinflálása és a seregben szerzett rossz tapasztalatok miatt ez a folyamat sajnos ismét csak átmeneti. Ráadásul bár sokan vállalnak, illetve vállalnának hosszabb-rövidebb ideig tartós szolgálatot, a folyamatosan változó szabályzók miatt helyzetük bizonytalan, kiszámíthatatlan.

Megszüntetnénk a rendfokozatok megvásárlásának a lehetőségét, valamint azt, hogy elítélt bűnözők csatlakozhassanak a Magyar Honvédséghez!

A Fidesz a honvédek jogállásáról szóló korábbi törvény helyett kormányrendeletben szabályozta a katonák szolgálati jogviszonyát. Nyilvánvaló, hogy a katonák szolgálati jogviszonya olyan speciális jogviszony, amely merőben más, mint egy átlagos munkajogi munkaadó-munkavállaló kapcsolat, de alapvetően „árazta be” a Fidesz a katonai hivatást azzal, hogy kormányrendelet szintjére lökte vissza a katonák jogállásáról szóló jogszabályt.

A Honvédségre vonatkozó jogszabályok és belső szabályozók teljes felülvizsgálata szükséges, mert mára oda jutottunk, hogy a honvédelmi miniszter bármiféle következmény nélkül semmibe veheti Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiájáról szóló kormányhatározatot, és kijelentheti, hogy a nemzeti katonai stratégia előírt és kötelező időszakos felülvizsgálata nem is annyira fontos, hogy a nemzeti katonai stratégia aktualizálását végrehajtsák, noha olyan jelentős változások történtek időközben a biztonsági környezetben is, és a honvédelmi igazgatás rendszerében is, amelyek külön-külön is indokolnák a nemzeti katonai stratégia felülvizsgálatát.

Átvilágítás, elszámoltatás

15 év 2/3-os kormányzásával sem sikerült feltárni és jogerősen elítéltetni a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok korszakos bűntetteit. Ellenben sikerült a Magyar Honvédség harcértékét és morálját tovább rombolni. Egy Mi Hazánk-kormány azonnal átvilágítaná a túlárazott honvédségi beszerzéseket, és a felelősök ellen nemcsak büntetőeljárásokat, hanem kártérítési pereket is indítana.

A Mi Hazánk szakértői nemcsak átvilágítanák a külföldi szerepvállalások költségeit, hanem nyilvánosságra is hoznák azokat. Ezért a hadititoknak minősülő, nemzetbiztonságot valóban veszélyeztető információk nélkül, de sokkal pontosabb képet kaphat majd a magyar társadalom arról, hogy mennyi közpénzt költött és milyen tevékenységeket végzett a Magyar Honvédség külföldön – például a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállásban.

Nyilvánosságra kell hozni azokat a szempontokat is, amelyek alapján a honvédelmi miniszter és az akkori vezérkari főnök „fiatalítás” címszó alatt több száz tapasztalt katonát rúgtak ki a Magyar Honvédségtől.

Covid-károsult katonák erkölcsi és anyagi kárpótlása

Az átvilágításnak ki kell terjednie arra az időszakra is, amikor a Magyar Honvédség vezetői és szakemberei nemcsak, hogy NEM álltak ki az ellen a hazugság ellen, hogy „az oltás golyóálló mellény, lepattan róla a vírus”, hanem az oltatlan katonákat egyenesen „parancsmegtagadóknak” becsmérelték. Azokat is oltásra kötelezték, akik igazoltan átestek már a Covid-megbetegedésen, és természetes immunvédelemmel rendelkeztek.

Ruszin-Szendi Romulusz volt a Covid-diktatúra honvédségi vezetője

Míg más hadseregek szerte a világban elkezdték felülvizsgálni az oltatlanság miatt leszerelt katonák vélt vagy valós sérelmeit, a Honvédelmi Minisztérium vezetői nem hajlandóak felelősséget vállalni korábbi tetteikért. A Genfi Egyezmény szerint a hadifoglyoknak emberségesebb bánásmód jár (legalábbis papíron), mint amit a Magyar Honvédség oltatlan katonái kaptak Ruszin-Szendi Romulusztól és a honvédelmi minisztertől.

Nemcsak az oltatlanság miatt etikátlanul kirúgott katonák, de az oltások miatt egészségkárosodást szenvedett katonák kárpótlása is megkerülhetetlen. Hiszen ezek az intézkedések és az őszinte bocsánatkérés nélkülözhetetlenek annak a bizalomnak a helyreállításához, amit az oltások erőltetésével a honvédségi vezetők teljesen szétromboltak.

Az átláthatóság hiánya és a felelőtlen felsővezetés folyamatosan termeli a botrányokat

Összegzésként megállapítható, hogy a szakmai kontroll teljes hiánya, a társadalommal folytatott őszinte kommunikáció hiánya és a felelősségre vonás hiánya folyamatosan termeli a botrányokat. A megváltozott biztonsági környezetben már a legelvetemültebb pacifisták sem vitatják, hogy a biztonságnak ára van, a honvédelemre pedig költeni kell. De ez a költekezés nem lehet felelőtlen, ész nélküli, korrupciógyanús költekezés!

Dr. Zakar Gergely
2017-ben leszerelt szerződéses honvéd százados,
a Mi Hazánk Honvédelmi Kabinetjének alelnöke