Október 1-jén tartanak informális EU-csúcsot Dániában, ahol a tagállamok állam- és kormányfői leginkább az európai védelemről, valamint Ukrajnáról tárgyalnak majd. A csúcs előtt a vezetők gyakran megállnak egy-két kérdés erejéig a bejáratnál várakozó újságíróknak, ezúttal Orbán Viktor magyar miniszterelnök is így tett.
🇪🇺 Arrival at the Informal Summit of the European Council in Denmark. Tough day ahead! pic.twitter.com/tLx4Ny5Bcr
— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) October 1, 2025
A magyar miniszterelnököt többen is Ukrajna EU-csatlakozásáról kérdezték, mivel a 27 tagállam közül jelenleg a magyar kormány ellenkezése miatt nem nyitották meg az első tárgyalási fejezetet Ukrajnával, valamint Moldovával.
Ezzel kapcsolatosan Orbán elmondta, az ukrán EU-csatlakozás elutasítása nem a kormány, hanem a magyarok álláspontja, mivel szerinte az erről szóló véleménynyilvánító referendumon a magyarok egyértelmű álláspontot képviseltek.
– A magyar javaslat a stratégiai megállapodás. Ukrajna egy hősies ország, amit támogatnunk kell, ez nem kérdés. A kérdés, hogy milyen keretek között támogatjuk – fogalmazott a magyar miniszterelnök, aki ezután egy másik kérdésre elárulta, hogy a magyar álláspont ma az, hogy Ukrajna egyáltalán ne csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Mint mondta, ez lehet, hogy száz év múlva változhat, de jelenleg határozottan ezen az állásponton vannak.
Ukrajna tagsága azt jelentené, hogy a háború Európába jönne, míg a pénz Ukrajnába menne. Mindkettő rossz dolog – mutatott rá.
Arra a kérdésre, hogy támogatja-e António Costa Európai Tanács-elnök javaslatát, miszerint a tárgyalási fejezetek megnyitásához nem a tagállamok egyhangú döntése, hanem minősített többség is elég lenne-e, és majd csak a fejezet lezárásánál kellene azt minden tagállamnak elfogadnia, Orbán határozottan elutasította a javaslatot, mondván, egy jogilag meghatározott eljárásrend van a csatlakozási tárgyalásokról, és ahhoz tartania kell magát.
Orbán ezenkívül megismételte korábbi kijelentését, miszerint Ukrajna szerinte nem egy szuverén ország, ami szerinte nem egy morális kijelentés, hanem tény. Ezt arra alapozza, hogy Ukrajna elvesztette területének egy jelentős részét, valamint pénzügyileg az európai országoktól függ. Mint fogalmazott: nincs pénzük arra, hogy eltartsák magukat. Mi fizetünk a hadseregükért, mi fizetjük a bürokráciájukat, mi fizetjük a nyugdíjukat, mi fizetünk mindent – mondta Orbán, aki szerint ha egy országot más tart el, akkor nem beszélhetünk szuverenitásról.
Az orosz gáznak nincs alternatívája
A miniszterelnöktől azt is megkérdezték, támogatja-e a drónfalat, valamint mit gondol az Európai Bizottság azon javaslatáról, amivel 2027 végétől kivezetnék az orosz gáz- és olajimportot.
Ezzel kapcsolatosan Orbán elmondta, hogy Magyarország dönt az energiamixéről, és az ország földrajzi elhelyezkedése miatt nincs más alternatíva és túl sok opciója. Mint emlékeztetett, van egy másodlagos vezeték Horvátországból, de a fővonal még továbbra is Oroszországból jön.
A Barátság kőolajvezetékről később egy másik kérdésre elmondta, reméli, hogy az továbbra is működni fog, ahogy eddig működött, és az informális csúcs előtt egyeztetett a Mol vezetőivel, ismeri az állami cég álláspontját, és ezt fogja képviselni a tagállamok állam- és kormányfőivel folytatott tárgyalásokon is.
Orbán a drónfalról is pozitívan beszélt.
– Mi minden katonai együttműködést támogatunk. Ha valami berepül Magyarországra, ami nem hozzánk tartozik, azt lelőjük – ha van drónfal, ha nincs (kivéve persze, ha Ukrajna felől érkezik - a szerk.) – mondta Orbán, aki később hozzátette, hogy szerinte le kellene lőni a légtereket sértő drónokat, ha azok nem az adott országhoz tartoznak.
A legvégén arról is beszélt, hogy jelenleg nagyon feszült a nemzetközi helyzet, és szerinte egy apró hibából is lehet egy világháború, ha valaki valamilyen hibát vét, írja az Index.
Frissítés: videó és az MTI beszámolója:
Magyarország megkerülésével, jogi trükközéssel nem lehet megnyitni Ukrajna európai uniós csatlakozási folyamatát - jelentette ki a nem hivatalos EU-csúcs előtt Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésekre válaszolva szerdán Koppenhágában.
"Szerintem a jogi trükközés az nem megy, látok erre vonatkozó nyilatkozatokat. Minden bővítési folyamat azonos jogi rendben zajlott eddig. Minden fejezet megnyitásához és lezárásához is kellett minden tagállam, ezen nem lehet változtatni" - fogalmazott a magyar kormányfő.
Ebben a helyzetben csöndes szövetségesei vannak, ám olyan, aki ki is mondja, azok kevesen - tette hozzá.
Ukrajna uniós csatlakozásáról egyébként - folytatta - volt egy népszavazás Magyarországon, ahol a magyar nép úgy döntött, hogy nem támogatja azt. Magyarország - ellentétben sok más országgal - demokratikus ország, "fontos kérdésekben nálunk az emberek döntenek".
A magyar álláspont szerint stratégiai megállapodás megkötésére van szükség Ukrajnával, nem az ország tagságára, mert a csatlakozása azt jelentené, hogy az unió belesodródik az orosz-ukrán háborúba, ez pedig nem történhet meg. Másfelől az uniós pénzek jelentős része Ukrajnának menne.
Ukrajna egy hősiesen küzdő ország, ezért nem kérdéses, hogy támogatni kell őket - fűzte hozzá.
Közlése szerint a találkozón három komoly téma kerül szóba, amivel meg kell küzdeni. Az első, hogy politikai döntéseket akarnak hozni, hogy az Európai Unió, így Magyarország is ismerje el az ukrán-orosz háborút saját háborúként. A lengyel miniszterelnök kezdeményezte ezt, de a bizottság elnöke is támogatja.
A második, hogy ennek megfelelően az EU még több pénzt adjon Ukrajnának, a harmadik, hogy gyorsítsák fel Ukrajnának a tagságát. Ennek a következményeként egy negyedik pedig az, hogy "ne vásároljunk olajat meg gázt Oroszországtól" - sorolta.
"Ezek mind ellentétesek Magyarország érdekeivel, és ezekre nekem nemet kell mondanom. Ezt hívják itt ketrecharcnak. Ráadásul most minden irányból támadnak, mert vannak a kollégáim, akiknek egy része nem ért velem egyet, vannak a bizottsági tisztségviselők, meg az otthoni ellenzék se. Tehát ez egy ilyen nehéz, erős nap lesz, de majd megküzdünk ezzel" - fogalmazott.
Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió együtt kívánja kezelni Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatát Orbán Viktor azt mondta, hogy ez két külön ország. Ráadásul Ukrajna nem szuverén ország, hiszen nem tudjuk, hol a keleti határa, és nem tudjuk, mennyien laknak benne, továbbá nem tud megállni a saját lábán - tette hozzá.
"Tehát mi ha holnap reggel úgy döntenénk, vagy ma délután, hogy nem adunk több pénzt Ukrajnának, Ukrajna megszűnne mint állam. Tehát ezért nem lehet összekeverni Ukrajna ügyét semmi mással" Ugyanis az Európai Unió finanszíroz Ukrajnának mindent, a hadsereget, a közigazgatást, a nyugdíjakat; ez pedig pénzügyi tény - emelte ki.
Egyébként gratulál a moldovai választások győztesének - fűzte hozzá.
A Barátság olajvezeték működésére vonatkozó kérdésre azt mondta a miniszterelnök: remélik, hogy az működni fog úgy, ahogy eddig működött. Időnként, amikor az ukránok szétbombázzák az orosz oldalon lévő szakaszokat, akkor megáll, de most egyelőre működik. Megjegyezte, hogy a Mol vezetőivel konzultált, mielőtt elindult Koppenhágába, ezért ismeri a Mol álláspontját ezekben a kérdésekben, és igyekszik is képviselni.
Egyébként Magyarország egy szuverén ország és önállóan dönt arról, hogy honnan vásárol energiahordozókat. Továbbá Magyarország felé az elsődleges vezeték Oroszország felől jön. Ugyan van egy vezeték Horvátország felől, amelyen keresztül az ország tud venni némi olajat, ám az nem elegendő. Magyarországnak földrajzi helyzete miatt nincs más lehetősége, ugyanis szárazföldekkel körülvett, tengerpart nélküli állam - ismertette.
Szintén kérdésre válaszolva hangsúlyozta: "most az a helyzet van, hogy egy hibából is lehet világháború. Tehát nem arról van szó, hogy van egy racionális kalkuláció alapján százalékban meghatározható veszély, hanem egy olyan feszült, konfliktusokkal terhelt helyzet van, hogy ha valaki egy komolyabb szereplő, egy nagyobb ország, mint Magyarország, hibát vét, abból bármi lehet, akár világháború is. Ez a probléma".
A tervezett uniós drónfalat úgy kommentálta, hogy támogatnak minden az Európai Unión belüli katonai együttműködést. Egyébként pedig, "ha valami berepül Magyarországra és nem hozzánk tartozik, mi lelőjük. Ha van drónfal, ha nincs".
Arról is szólt: a svéd kormányfővel folytatott vitája abból ered, hogy a svéd miniszterelnök a svéd kormány nevében négy vagy öt ügyben Magyarország ellenére avatkozott be az Európai Bíróságon zajló perekbe. Hozzátette, hogy ez a probléma, de "szeretjük a svédeket".
