A magyar választók 61 százaléka és a Tisza-szavazók közel 40 százaléka szerint sincs szükség előre hozott országgyűlési választásokra Magyarországon. 2024 tavaszához képest még csökkent is a Tisza Párt elnökének követelése mögött állók aránya – állítja közleményében a Fidesz háziintézete.
A választók jelentős többsége nem ért egyet Magyar Péter újévi beszédében megfogalmazott követelésével, az előre hozott országgyűlési választások kiírásával – derül ki a Nézőpont Intézet január második hetében lefolytatott közvélemény-kutatásából. Az aktív szavazók 61 százaléka szerint meg kell várni a rendes, 2026-ban esedékes választásokat, míg csupán egyharmadnyi (33 százalék) azok aránya, akik szerint szükség lenne az előre hozott voksolásra.
Magyar Péter korábban is követelte már az előrehozott választások megtartását. Figyelemre méltó, hogy tavaly áprilishoz képest még csökkent is azok aránya, akik egyetértenek Magyar Péter követelésével. 2024 áprilisában ugyanígy kisebbségben, de még valamivel többen voltak (37 százalék) azok, akik támogatták volna a Tisza Párt elnökének ötletét. (Ugyanakkor ha azóta érdemben nőtt a támogatottságuk, beolvasztották a ballib pártocskák támogatóit, akkor erősen különbözik a bázis is – a szerk.)
A kutatásból az is kiderül, hogy tízből négy Tisza-szavazó nem támogatja Magyar Péter követelését, hiszen közel egyharmaduk (32 százalék) szerint meg kellene várni a 2026-os választást, 7 százalékuk nem tudta vagy akarta megválaszolni a kérdést, és csupán 61 százalékuk áll a párt elnökének kezdeményezése mögött. Ezek alapján feltételezhető, hogy a Tisza-szavazók 40 százaléka nem hisz abban sem, hogy egy előrehozott választást pártjuk megnyerne, máskülönben aligha elleneznék annak megtartását. Így az állítólagos Tisza-előnyről szóló felmérések láthatóan még a Tisza-szavazókat sem győzték meg teljesen.
Módszertan
Az Nézőpont Intézet kutatásai 2024. április 8. és 10. valamint 2025. január 6. és 8. között, 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék.
