Az összes többi titkosszolgálat technikai igényeinek kiszolgálását végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) akkori főigazgatója, Szabó Hedvig altábornagy 2021 szeptemberének végén jelentést adott a külügy informatikai hálózatának helyzetéről, és aggasztó képet festett. A jelentés címzettje Vargha Tamás, aki akkor a polgári hírszerzésért felelős államtitkár volt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) – írja a 444 nyomán a 24.
- A KKM rendszereinek kiszolgálását biztosító, a felhasználók azonosítását és jogosultságkezelését végző Címtár szolgáltatás,
- a levelező szolgáltatás,
- a fájlkiszolgáló szolgáltatás,
- a felhasználó munkaállomások egy pontosan nem meghatározott része kompromittálódott,
- beleértve a legmagasabb jogosultságú adminisztrátori fiókokat.
A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná.
Ezt írta Szabó altábornagy a jelentés legelején. Ennek alapján kiderül, hogy a hekkerek láthatták a leveleket, fájlokat, a külügy munkatársainak személyes adatait és megannyi más érzékeny információt.
Szabó Hedvig altábornagy, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat korábbi igazgatója felszólal az Országgyűlésben 2017-ben
De azt is világosan leírja a feletteseinek, hogy kik azok, akik megtámadták a magyar diplomácia informatikai rendszerét:
Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetők.
- A GRU az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség rövidítése, azaz a katonai hírszerző szolgálaté,
- az FSB (FSZB) az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot jelöli, Oroszország legkiterjedtebb belföldi titkosszolgálatát,
- az SVR (SZVR) pedig Oroszország külföldi hírszerző szolgálata.
Részlet Szabó Hedvig NBSZ főigazgató leveléből, amelyet az akkor még a külügyben dolgozó Vargha Tamásnak, a polgári hírszerzésért felelős államtitkárnak címzett (fotók: 444)
Részlet az egyik 2021-es támadást feltáró vizsgálatból
A 444 egy pilisi fórum után megkérdezte Szijjártó Pétert, hogy hogyan fordulhatott elő, hogy az orosz titkosszolgálat hekkerei képesek voltak bejutni a minisztérium rendszerébe, és onnan óriási mennyiségű adatot lopni.
„Én ilyenről nem tudok” – kezdte a válaszát, mert akkor még nem tudta, hogy a portál ismeri az átfogó orosz támadásról szóló NBSZ-jelentést. Majd hozzátette, hogy ha adott esetben történik egy ilyen támadás, akkor a kormánynak vannak olyan intézményei, amelyek ennek az elhárításáért felelősek, ellenlépéseket tesznek.
Amikor pedig megmutatták neki az NBSZ főigazgatójának levelét, azt állította ezekről a behatolásokról, hogy „az erre hatáskörrel és képességgel rendelkező szervezetek” megtették a szükséges lépéseket. A válaszai nagy részében pedig azt kérdőjelezte meg, hogy egyáltalán jogszerűen vannak-e a 444-nél azok a dokumentumok, amelyek bizonyítják ezeket az orosz titkosszolgálati kibertámadásokat.
A portál szerint Szijjártó Péternek legkésőbb 2021 szeptemberében tudnia kellett, hogy Vlagyimir Putyin titkosszolgálatai, a GRU, az SZVR és az FSZB is feltörte a magyar külügy rendszereit, és onnan több esetben adatokat lopott, levelezéseket továbbított magának, lényegében mindent láttak, ami a külügyminisztériumban történik.
Szijjártónak tudnia kellett, hogy ez az ellenséges támadássorozat gyakorlatilag ellehetetlenítette a külügy informatikai rendszerének biztonságos működését. Ennek tudatában vette át mégis kereken három hónappal később, 2021. december 30-án Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől az orosz Barátságért Érdemrendet, a legmagasabb állami kitüntetést, amit külföldi kaphat.
Fotók: Szijjártó Fb-oldala
Nemzetbiztonsági kérdéseket nem fogok a nyilvánosságban megvitatni – ezt mondta Szijjártó Péter a 444 újságírójának. A politikus a beszélgetésről készült videót feltette a Facebook-oldalára. Arra érdemben nem válaszolt, hogy miért nevezte a külügy kampányhazugságnak azt, hogy az orosz titkosszolgálat behatolt a tárca számítógépes rendszereibe. Többször is azzal érvelt, hogy az NBSZ a levelet nem a 444-nek írta, illetve felvetette azt is, hogy a portálnak valamelyik titkosszolgálat adta oda a dokumentumot. Szerinte akinek az volt a dolga, hogy felmérje, hogy milyen adatokat loptak el az oroszok, az ezt megtette. Kifejezte azt is, hogy nevetséges felvetésnek tartja, hogy a magyar külügyből megszerzett információk hozzájárultak volna az Ukrajna elleni invázió megalapozásához. – Van egy hihetőségi határ – közölte Szijjártó, aki kitért arra is, hogy ő próbál a lehető legkevesebb digitális eszközzel élni.
Alább a 444, illetve a Szijjártó által közzétett videó:
