Indul a kórházi kommandózás: az orvosok mellett a betegek jelenlétét is ellenőrzik

A Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkárának utasítására legalább kétfős mobil ellenőri csoportok jelenhetnek meg a következő napoktól a magyar kórházakban, hogy ellenőrizzék, az orvosok és a szakdolgozók munkaidőben valóban jelen vannak-e az egészségügyi intézményekben. A Válasz Online értesülése szerint a revízió a betegekre is kiterjed: náluk azt vizsgálják, valóban „az állami finanszírozásnak megfelelően vannak-e az intézményekben elhelyezve”. Óvatosan a hétvégi hazaengedéssel! Ha a zárójelentésen más szerepel, baj lehet belőle – írja a lap. A teljes cikkük alább olvasható.

Fotó: Németh András Péter / Világgazdaság

Takács Péter egészségügyért felelős belügyi államtitkár korábban több konferencián is arról beszélt: tudomásuk van róla, hogy az állami egészségügyi dolgozók munkaidőben a magánszektorban maszekolnak. Már tavaly bejelentették, hogy ennek kiszűrésére elektronikus munkaidő-nyilvántartást vezetnek be a kórházakban és a szakrendelőkben. Lengyel László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára egy éve azt mondta a Magyar Kórházszövetség konferenciáján, hogy év végéig minden állami intézményben bevezetik a blokkolóórákat. „Akinek nyolc órát fizetünk, az legyen bent nyolc órát” – fogalmazott Lengyel László. Hasonló elektronikus munkaidő-nyilvántartás számos munkahelyen létezik.

Ám úgy látszik, hogy ezzel nem elégedtek meg, vagy nem sikerült mindenhol telepíteni a blokkolóórákat, mert a napokban valamennyi állami egészségügyi intézmény levelet kapott az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) vezetőjétől, amelyben bejelentik, hogy az Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat Főosztály (elnézést kérünk anyanyelvünktől és a kedves olvasótól az elnevezés miatt) idén folyamatosan ellenőrzi „az egészségügyi dolgozói és a beteg jelenlétet az egészségügyi intézményekben és szolgáltatóknál”. A tavaly év végén módosított OKFŐ-utasítás szerint mobil ellenőri egységeket hoznak létre, amelyek a hét bármely napján, tehát munkaszüneti napokon és a nap bármely órájában az egészségügyi intézmény bármelyik részlegén megjelenhetnek, igazoltathatják a személyzetet, belenézhetnek az egészségügyi dokumentációba és arról másolatot is készíthetnek.

Az azonban meglepő, hogy a betegek jelenlétét is ellenőrzik. A bejelentés azért is aggályos, mert az állami egészségügy tulajdonosi jogait gyakorló OKFŐ a biztosítottal magával nem áll kapcsolatban.

Elképzelhető, hogy a levélben hivatkozott társhatóságok rendelkeznek ilyen joggal, például az egészségbiztosító embereit vagy a rendőrséget is bevonják a vizsgálatba, és ők kérik el a biztosított személyi okmányait. Mindenesetre egészen furcsa jeleneteket idézne elő, ha az OKFŐ és a társhatóságok revizorcsapata sorra igazoltatgatni kezdené az akár több száz ágyas kórházak betegágyaiban fekvőket.

A Válasz Online úgy tudja, volt olyan egészségügyi intézmény, amely valamennyi egészségügyi dolgozójával aláíratatta, hogy tudomásul veszi a váratlan ellenőrzés tényét, nem tanúsít ellenállást, és azonnal értesíti a kórház vezetőségét, ha az ellenőrök megjelennek. (Az OKFŐ-utasítás alapján nem számít ellenszegülésnek, ha a titoktartási kötelezettséggel kapcsolatos aggályos helyzetekben a dolgozók kifogással élnek.)

Az OKFŐ vélhetően azért rendeli el a betegek ellenőrzését is, mert a kórházak csak akkor kapják meg az ellátottak utáni finanszírozást, ha a pácienseik bent fekszenek az intézményben annyi napot, amennyit egy-egy beavatkozásnál előírnak. A modern eljárásokkal azonban már nincs szükség olyan hosszú ápolásra, ám a szabályokat nem módosították, ezért gyakran előfordul, hogy előbb hazaengedik a kórházból a betegeket, miközben papíron még az intézményben vannak. Például pénteken már távozhat a biztosított, de a dokumentációban hétfő reggeli elbocsátás szerepel. Vélhetően erre utal, hogy megvizsgálják, „az állami finanszírozásnak megfelelően vannak-e a betegek a medikai rendszerben nyilvántartva”.

Az OKFŐ levele kitér arra is, hogy a foglalkoztatói szabályokat megsértő egészségügyieknek fel kell készülniük a hátrányos jogkövetkezményekre. Az államtitkárság így szeretné növelni az egészségügy teljesítményét, amely jelentősen visszaesett, mióta sorban iktatják ki az ösztönzőket a rendszerből. (A legpozitívabb ezek közül a hálapénz kriminalizálása volt, ezzel együtt jelentősen megemelték a béreket, ám az semmilyen módon nem kapcsolódik a teljesítményhez, az orvos akkor is ugyanannyi pénzt kap, ha napi nyolc beteget megoperál, és akkor is, ha egyet sem.)

A levélben arról nem esik szó, a betegek is kényelmetlen helyzetbe kerülhetnek-e, ha egy „hétfői” zárójelentéssel a kezükben pénteken délelőtt hazaengedik őket.

Lapunk forrásai egyelőre nem tudnak olyan esetről, amikor a revizorok ténylegesen megérkeztek a kórházba, így nem tudható, hogy a társhatóságokkal együtt hány fős csapatok kezdik meg az ellenőrzést. Az OKFŐ levele szerint a szolgálat emberei igyekeznek, hogy „az egészségügyi intézmények és szolgáltatók működését a legkisebb ideig zavarják meg”. Viszont a kisebb inzultusokat nehéz lesz elkerülni, mert az ellenőrök „minden esetben bejelentés nélkül érkeznek”.

Ellenőrzés lesz, de minden kunkaidőt ki sem fizetnek - az RTL is foglalkozott a fejleményekkel

A hatékonyabb ellátás miatt küld ellenőröket a Belügyminisztérium a kórházakba. A tárca az RTL Híradóval azt közölte, hogy elsősorban a munkafolyamatokat vizsgálják majd, a betegeket nem igazoltatják, de jelenlétüket „vizuálisan ellenőrzik”. A Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint az ellenőrzés nem oldja meg a szakemberhiányt és az alulfinanszírozottságot sem. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél azt mondták, a jelenléti íveket is vizsgálni kellene, mivel most szerintük havonta átlagosan egy műszaknyi túlórát nem fizetnek ki a dolgozóknak.

Az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók munkáját és kórházi jelenlétét mostantól váratlanul ellenőrizhetik, a hét akármelyik napján, minden napszakban. Az Országos Kórházi Főigazgatóság erről levélben értesítette az állami intézményeket, erről a Válasz Online írt pénteken.

A levelekből az derül ki, hogy legalább 2 fős mobil ellenőrző csoportok jelenhetnek meg a következő napoktól a magyar kórházakban. Ezeknek az lesz a feladatuk, hogy ellenőrizzék az orvosok és a szakdolgozókat abban, hogy munkaidőben valóban ott vannak az egészségügyi intézményben

– mondta Élő Anita a Válasz Online újságírója.

Az úgynevezett Egészségügyi Ellenőrzésfelügyeleti Szolgálat elindításáról a Belügyminisztérium döntött. Az ellenőrzések célja, hogy hatékonyabb legyen az ellátás.

A munkaidő mellett vizsgálják majd a betegjogok biztosítását, a betegvárakozást, a várólisták kialakulásának okait és az állami anyagi források felhasználását. Azaz például azt is, hogy egy beteg ténylegesen az osztályon van-e és nem csak papíron számolja-e el a kórház az ellátását.

„Valószínűleg arra nincsen jogosítványuk, hogy azt ellenőrizzék, hogy az a beteg, az tényleg az a beteg-e, tehát igazoltatni nem tudnak” – tette hozzá az újságíró. Ezt a Belügyminisztérium is megerősítette az RTL Híradónak küldött válaszában. Azt írták:

A betegeket nem igazoltatják, a betegjelenlétet vizuálisan ellenőrzik.

A Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson Sopron megyei elnöke szerint az ellenőrzések nem oldják meg az orvos- és szakdolgozóhiányt, ahogy a kórházak évtizedek óta húzódó finanszírozási problémáit sem.

Én nem is tudom, hogy mi a szándékuk ezzel egyáltalán, mit fognak csinálni, hogyha majd azt látják, hogy több kórházban csak papíron vannak ott a betegek, akkor megbüntetik majd a kórházat esetleg, aminek egyébként is toronymagas adósságai vannak?

– tette fel a kérdést Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson Sopron megyei elnöke.

A Független Egészségügyi Szakszervezet szerint a jelenléti íveket is érdemes lenne ellenőrizni. A dolgozók ugyanis a műszak átadásifeladatok miatt általában hamarabb érkeznek és később távoznak, de ezt a pluszmunkát nem számolják el nekik.

Törvény szerint ez a munkakezdési és befejezési idő a munkaidő része, valójában ezt évek óta nem fizetik ki a dolgozóknak és ennek részben az az oka, hogy a jelenléti ívek nem tükrözik ezt a többlet munkát, ez teljesen törvénytelen gyakorlat, tehát reméljük, hogy ennek az ellenőrzésnek lesz egy ilyen kedvező következménye

– mondta Soós Adrienne, a szakszervezet elnöke.

Ők úgy számolnak, hogy a pluszmunka havonta egy teljes műszakot is kitesz, ezért a dolgozók átlagosan 20-30 ezer forinttal kevesebb fizetést visznek haza.