Magasabb szintre emelték a terrorkészültséget Magyarországon a Védelmi Tanács vasárnapi ülését követően – írja a Magyar Nemzet. Mint ismert, Orbán Viktor vasárnap, Izrael Irán általi "megtámadása" (pontosabban válaszcsapás-kísérlete a damaszkuszi nagykövetségének lebombázása után - a szerk.) után hívta össze a Védelmi Tanácsot. A megbeszélés után közölte: mindent megtesznek, hogy a világban zajló háborúk ne veszélyeztessék a magyar családok békéjét és biztonságát.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) munkatársai és egy páncélozott szállító harcjármű a Liszt Ferenc repülőtérnél 2016. március 25-én, a kettes fokozatú terrorkészültség elrendelése utáni harmadik napon. Március 22-én Brüsszelben két helyszínen történt robbantásos merényletben legalább 31 ember életét vesztette, és 316-an megsebesültek (fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
Orbán Viktor videóüzenetet is közzétett, amelyben elmondta: bekövetkezett az, amitől tartottak, Irán drónokkal és rakétákkal megtámadta Izraelt. A támadást elítéljük. A támadás azonban azzal fenyeget, hogy államközi háború dúlja fel az egész Közel-Keletet, ez pedig fenyegetést, súlyos fenyegetést jelent az egész világra, benne Magyarországra is – tette hozzá Orbán Viktor. Elmondta azt is, a Védelmi Tanácsot azért hívta össze, hogy számot vessenek a konfliktus Magyarországra gyakorolt nemzetbiztonsági és gazdasági következményeivel. Utasítást adott ugyanakkor a belügyminiszternek és a terrorelhárítás vezetőinek, hogy a magyar emberek biztonságát minden rendelkezésre álló eszközzel garantálják. A miniszterelnök bejelentette azt is: kedden Brüsszelbe utazik, ahol az európai vezetőkkel áttekintik a kialakult háborús helyzetet.
A bejelentést követően a kormányfő kérésének megfelelve elrendelték a terrorkészültség magasabb fokozatát, amely alapvetően intenzívebb titkosszolgálati információcserét, szigorúbb védelmet jelent a kiemelt létesítményeknek és állami vezetőknek, illetve megerősített rendőri jelenlétet a közterületeken, a tömegrendezvényeken, valamint a zsidó felekezethez tartozó intézményeknél.
Horváth József, a polgári és a katonai elhárítás egykor műveleti főigazgatóhelyettese megerősítette: amikor a kormányfő ilyen utasítást ad Pintér Sándor belügyminiszternek, illetve a Terrorelhárítási Központnak, az alapvető protokoll szerint elindul az információforrások beélesítése, a humán operatív munka mellett felkeresik a külföldi partnerszolgálatokat is, hogy folyamatosan tájékoztassák egymást arról, ha esetleg terrorcselekmény előkészületeiről keletkeznek adatok.
Állandó kapcsolatot kell tartani az Európai Unió és a NATO partnerszervezeteivel is. Ez normális esetben nem folyamatos, napi szintű tevékenység, de terrorkészültség idején jelentősen meg kell növelni az aktivitást. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint megemelték a biztonsági szintjét az ország védett vezetőinek is (például a miniszterelnöknek, a köztársasági elnöknek, házelnöknek, kormánytagoknak vagy a bírósági vezetőknek is). Kiemelt védelmet kapnak ugyanakkor a stratégiai jelentőségű objektumok (például az atomerőmű, az áramellátás és a gáz-vízellátás, a távközlés, a pénzügyi szektor intézményei vagy a veszélyes üzemek).
Ezt a megemelt védelmi szintet addig fent kell tartani, amíg nem ítélik meg úgy, hogy javult a helyzet, illetve magasabb fokozatra is lehet emelni, ha tovább nő a fenyegetettség.
A terrorkészültség megemelését Horváth József szerint az állampolgárok is érzékelhetik majd, több fegyveres járőrt láthatnak majd a nagyvárosokban a közterületeken, és a védekezésbe bekapcsolódhat majd a Magyar Honvédség is. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy közeledik a fesztiválszezon, a nagy tömegrendezvényeken pedig szigorúbb védekezésre lesz szükség, anélkül, hogy ezzel jelentősen korlátoznák a résztvevők szabad mozgását, ami mindig nagy kihívás elé állítja a terrorelhárítókat és a nemzetbiztonsági szakembereket.
Ezenfelül természetesen meg kell erősíteni a külképviseletek, nagykövetségek, a hitélet, az oktatás és a szociális ellátás intézményeit, különös tekintettel a zsidó felekezet intézményeire.
Fokozatok
A belügyminiszter a tényleges fenyegetettség mértékének megfelelő terrorkészültségi fokozatot egész Magyarországra vagy egy meghatározott területre is elrendelheti. A fokozatok között a 4-es az alacsony fokozat. Ez akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk alapján az Európai Unió, illetve a NATO valamelyik tagállamában terrorcselekmény elkövetésének veszélye áll fenn. A 3-as (közepes) fokozat akkor rendelhető el, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk a fenyegetettség szintjének növekedésére utalnak az EU, illetve a NATO valamelyik tagállamában, vagy pedig ha valamelyik szomszédos államban terrorcselekményt követtek el. A 2-es (magas) fokozatot akkor kell elrendelni, ha az ellenőrzött vagy részben ellenőrzött információk Magyarország konkrét veszélyeztetettségére utalnak, vagy Magyarországot fenyegető terrorcselekmény közvetlen bekövetkezésére utaló, konkrét információk állnak rendelkezésre. Az 1-es, a legmagasabb (kritikus) fokozat rendelhető el, ha Magyarország területén vagy Magyarország területére is kiható, súlyos következményekkel járó terrorcselekményt követtek el, vagy pedig Magyarország területén olyan súlyos következményekkel járó egyéb esemény történik, amelynél felmerülhet a terrorizmussal való összefüggés. A határozat kiterjed a Belügyminisztérium érintett szerveire, az Alkotmányvédelmi Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra, az Információs Hivatalra, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra, a TEK-re, az Országos Rendőr-főkapitányságra, a Nemzeti Védelmi Szolgálatra, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központra, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, valamint több minisztériumra.
Korábban írtuk:
- A Mazsihisz elégedett a kormánnyal, amiért "konzekvensen kiáll Izrael és a zsidó nép mellett"
