Egy bizonyára sokak által ismert magyar történelmi alakkal, Dobó Istvánnal folytatjuk a Hősök nyomában című, immáron évek óta futó sorozatot. Célunk emléket állítani a magyar történelem számára megkerülhetetlen – az esetek többségében magyar – történelmi hősöknek, szerencsére bőven akadnak alanyok, amelyek elférnek ebben a rovatban. Ilyen például Dobó is.
Dobó István, Eger várának vitéz kapitánya (forrás: Wikipédia)
A felvidéki nagybirtokos főnemes 1500 körül látta meg a napvilágot, a ruszkai Dobó család egyébként régi, katolikus nemesi család volt. Apja ifj. Dobó Domonkos, anyja Czékely Zsófia, akik 1498-ban kötöttek házasságot.
Katolikus főnemesként Dobó végig Ferdinánd pártján állt a mohácsi vészt követően, 1548-tól Eger várának kapitánya lett, a török veszély miatt nagy hangsúlyt fektetett a vár megerősítésére, helyenkénti korszerűsítésére.
Dobó István neve és személye a mai kor embere számára 99%-ban az Egri csillagok című Gárdonyi-műből ismerős, azonban a kapitánynak egyrészt jóval összetettebb élete volt annál, mint amennyit a regény megmutat, másrészt ez nem is csoda, hiszen Gárdonyi munkája a várostromra, illetve Bornemissza Gergelyre, nem elsősorban Dobóra fókuszál.
Kevésbé ismert tény, de a Dobó család sok korabeli nemeshez hasonlóan szinte állandóan pereskedett rivális nemesi családokkal. A sokszor követhetetlen, a 16. századi viszonyokhoz mérten átláthatatlan pereskedés történetét itt bővebben is átolvashatja, ami nekünk ebből fontos, hogy a hasztalan erőfitogtatás jegyében Dobóék egyik szomszédja, Tegenyei Tamás 1548-ban beperelte a Dobó testvéreket hatalmaskodásért és erőszakoskodásért. Ökrök elhajtása, szántók elfoglalása stb. Csak a szokásos.
Dobót a kortársak (akiknek egy része szintén ilyen volt) pénzéhes, irigy embernek tartották (ezt egyébként élettörténete is alátámasztja), ráadásul a perben a Dobó család egyik régi riválisának számító Perényi család egyik sarja is Tegenyeit segítette. Ennek eredménye végül az lett, hogy a bíróság Dobót és két testvérét fő- és jószágvesztésre ítélte 1551-ben. Mindez Eger várának ostromakor is érvényben volt, hiszen Dobónak csak egy év halasztást sikerült elérnie a királynál – valószínűleg azt is csak azért, mert régi támogatója volt – úgy, hogy kártalanítani kell Tegenyeit.
Ilyen körülmények között várta az ostromot Dobó, melyet végül a keresztény hadak egyenlőtlen erőviszonyok mellett, csodával határos módon megnyertek. A védők létszáma nagyjából 2000 fő volt, a támadó törököké 40-50 ezer, Eger vára pedig az egyik kulcs az értékes Felső-Magyarországhoz, amely ezúttal békében maradt.
A Dobó-szoborcsoport Egerben, előtte hagyományőrzők
Dobó 1553-ban Déva és Szamosújvár várát kapta meg jutalmul, kinevezték erdélyi vajdává, és bárói rangot kapott. 1556-ban török és havasalföldi seregek nyomultak Erdélybe, mivel az országgyűlés Izabella királyné hazahívása mellett döntött, Dobó pedig két tűz közé került. 10 hónapig védte Szamosújvárt, amit aztán segítség hiányában kénytelen volt feladni. Izabella bebörtönözte, innen 1557-ben megszökött. Katolikusként nagy támogatója volt a protestáns Károlyi Gáspárnak is.
1558-ban, mikor Erdély ismét önállósodott, Dobó birtokai elvesztek, de kárpótlásul ismét bárói rangot kapott, megkapta Léva várát, és Bars vármegye főispánja lett. A már említett per azonban tovább kísérte életében, ami akár "jó magyar szokás" szerint a süllyesztőbe is kerülhetett volna, de ismét fellángolt. 1560-ban a halálbüntetés alól felmentették, de komoly kártalanítást kellett volna adniuk Tegenyei özvegyének, ám Perényi Gábor meghiúsította a megegyezést, és az ítélet végrehajtásának jogát megvette Tegenyei Tamás özvegyétől.
Végigvinni az ügyet halála miatt Perényi sem tudta, a Kamara azonban 1567-ben megtette. 1568-ban Dobót letartóztatták Pozsonyban, aki megszökött és Léva várába menekült. Egy évvel később a pozsonyi országgyűlésre csalták, majd börtönbe zárták, felségárulással vádolták, főispáni rangjától megfosztották. 1572-ben szabadult, ám megromlott egészségi állapota miatt még ebben az évben meg is halt szerednyei várában. A családi birtokon, Ruszkán (ma Dobóruszka) temették el. Síremléke ma is a dobóruszkai templom szentélyében található, 2008-ban azonosították a maradványait 100%-os bizonyossággal. Jelképes sírhelye van még az egri várban, a helyi múzeum is az ő nevét viseli, valamint a város Dobó István terén láthatjuk Dobó szobrát is, melyet Strobl Alajos készített 1907-ben. Dobóruszkai sírhelye maga kedvelt történelmi célpont, Dobó István Emléknapokat is rendeznek ott.
Dobó István jelképes sírja az egri várban (forrás: Wikipédia)
Összességében elmondhatjuk, hogy Dobó Istvánról szinte mindenkinek a hős egri várvédő jut eszébe, és ez így van jól, mert ha ezt a képletet kivonjuk az egyenletből, akkor nem éppen egy túlságosan pozitív alak képe tárul elénk, sőt, tipikusan a nemesek telhetetlen, pénzéhes, állandóan pereskedő túlnyomó többségét képviselte – sajnálatos módon. Az egri vár kapitányaként azonban bátor vitézséggel harcolt a törökök ellen, sőt, sokakkal ellentétben sosem szövetkezett a Portával, így természetesen bérelt helye van a Hősök nyomában című sorozatban is.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
Pár korábbi rész:
- Hősök nyomában - A tizenötödik aradi vértanú: Kazinczy Lajos
