Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió, Jó reggelt, Magyarország! című műsorának vendége volt. A kormányfő a beszélgetés elején elmondta: nem lehet megtenni a korábban évtizedeket dolgozó nyugdíjasokkal, hogy cserben hagyjuk őket, ezért volt szükség a csütörtökön bejelentett nyugdíjkiegészítésre.

A nyugdíjasokkal van egy megállapodása a kormánynak

– idézte fel a miniszterelnök. Mint részletezte: vállalták, hogy megőrzik a nyugdíjak értékét (ez a tegnapi bejelentés alapján sem jön össze – a szerk.) , így a mostani kiegészítést is beleépítik az idősek nyugdíjába, és azzal együtt tervezik majd a következő emeléseket.

A gyomros után fejszével is kapott az infláció

A miniszterelnök kérdésre válaszolva elmondta, az inflációval szemben a jegybanknak egy példával élve csak „bicskája” volt, ezért volt szükség arra, hogy a kormány „fejszével” vegye át az inflációval való küzdelem feladatát és felelősségét. Ez a szokásostól eltérő módszer – mutatott rá a miniszterelnök, ugyanakkor mint mondta, nem tehették meg, hogy ne avatkozzanak be közvetlenül (ez alatt többek között az árfigyelőt érti, a felelősségükről persze nincs szó – a szerk.), és mint mondta, a beavatkozás sikeres volt.

A fejszecsattogásnak meg lett az eredménye, az inflációt letörtük, az év végére egyszámjegyű lesz

– mutatott rá Orbán Viktor minsizterelnök, valamint aláhúzta: már a bérek emelkedése van fókuszban

„A gazdasági növekedés a harmadik negyedévben már megindult” – tájékoztatott a kormányfő, valamint hozzátette azt is: könnyen lehet, hogy 2024-ben nálunk lesz a legnagyob bővülés, miközben a magyar cégek is lényegesen veresenyképesebbek lettek. Ez így együtt megadja az esélyt arra, hogy „2024 a gazdasági növekedés visszaépítésének éve lesz”.

A kormány lokalizálni, a Nyugat globalizálni szeretné a szláv testvérháborút

Az orosz-ukrán háborúban a „frontvvonalak nem mozdulnak, mégis tízezrek halnak meg”

– mondta el kérdésre válaszolva a miniszterelnök, hozzátéve, hogy közben senki nem látja, hol lesz ennek a vége. Mint felidézte: Magyarország már a háború kitörésekor teljesen másként látta a konfliktust, mert mint modta ez nem egy globális konfliktus, hanem egy szláv testvérháború. Mint rámutatott: nekünk az az érdekünk, hogy ezt a konfliktust lokalizáljuk, holott egyes nyugati országok mintha ki szeretnék azt terjeszteni.

A háborúban álló Ukrajna uniós csatlakozásról szólva a miniszterlenök elmondta: ahhoz minden uniós országnak hozzá kell járulnia, de a magyar parlamenti képviselőkön egyelőre nem látja, hogy megszavaznák két éve múlva Ukrajna uniós tagságát. Orbán Viktor szerint egyébként is fontos kérdés, hogy érdemes-e tárgyalni egy háborúban álló ország felvételéről, miközben még azt sem tudjuk mekkora.

Ukrajna anyagi támogatásáról szólva a kormányfő arra is kitért, nem látja, hogy lehetne több pénzt adni Ukrajnának, mert az Európai Unióban is hiány van. Mint rámutatott:

Brüsszel tartozik Magyarországnak több mint 1200 milliárd forinttal,

és húzzák az időt. Már nem azt mondják, hogy nem adják ide, hanem húzzák az időt – tájékoztatott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy „az egész vita mostmár abszurd. Mindenki érzi, hogy Magyarország minden vállalást teljesített”.

Arról szólva, hogy meddig tart Brüsszel időhúzása, Orbán Viktor úgy fogalmazott: szerinte Brüsszel a lengyel választás végére vár, mert meg akarják buktatni a lengyel konzervatív kormányt. Ha ez sikerül, Brüsszel úgy érezheti, hogy majd könnyebben kezelheti hazánkat. Ha viszont győz a konzervatív lengyel kormány, továbbra is együtt fog működni hazánkkal.

A nagy betelepítő szerint csak a baloldal migrációpárti

A migráció a jövőt döntően befolyásolhatja, és nem tud ezzel a kihívással mit kezdeni az EU – mutatott rá kérdésre válaszolva Orbán Viktor. Mint kifejtette: eddig meg tudtuk védeni magunkat a migrációtól, de „a balodal migrációpárti”, a hazai baloldal képviselői az EU-ban megszavazzák azokat a döntéseket, amelyek serkentik a migrációt, pedig a probléma kezelésének alapja az, hogy

ha meg akarod védeni magad az illegális migrációtól, ne engedd be az illegális migránsokat

– mutatott rá a kormányfő. Hozzátette: ha egyszer már beengedték az illegális migránsokat az országok (Orbán is megtette, vonakodva építették csak meg a Toroczkai javasolta kerítést, helyette migránstáborokban gondolkodtak, és a Keleti pályaudvar környékét árasztották el – a szerk.), nagyon nehéz utána kezelniük a helyzetet.

„Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kéne odavinni” – idézte fel Orbán Viktor álláspontját. Mint kifejtette: mi megakarjuk oldani a migrációs problémát, de nem úgy, hogy idehozzuk az embereket. A kormányfő arra is kitért: ami a migráció kapcsán meglepő az az, hogy immár Szlovákia is kihátrált az eddigi migrációellenes álláspontból, ami Magyarország szomszédja lévén komoly probléma. („Szerencsére" a migránsok nem hátráltak ki Felvidékről, tömegesen jutnak át tőlünk, ami a például Ásotthalom környékén tapasztalható állapotokat látva nem csoda – a szerk.)

(Mandiner nyomán)

Frissítés: Az ukrán külügyi szóvivőnek nem tűnt fel, hogy nem nyerték meg még a háborút

Orbán Viktor ma reggel arról beszélt a közrádióban Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán, hogy az ország területi háborúban van, így nem tudjuk, mekkora a területe, mekkora a népessége. – Nem tudjuk, hogy ennek az országnak mekkora a területe – mondta Orbán, aki szerint példátlan lenne úgy felvenni egy országot, hogy nem ismerjük a paramétereit.

Pozitív fejleményként értékelem, hogy Magyarország miniszterelnöke aggódik Ukrajna EU-csatlakozása miatt. Tájékoztatjuk, hogy Ukrajna területe változatlan, továbbra is a nemzetközileg elismert határok veszik körbe

– fogalmazott Oleg Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Facebook-oldalán.

Az ukrán tisztviselő nem először reagál Orbán-interjúra. Korábban a Tucker Carlsonnal folytatott beszélgetés kapcsán szólalt meg, mondván, „nem tudjuk, hogy megy ez Magyarországon, de Ukrajna nem kereskedik sem területeivel, sem szuverenitásával.”

(24)