Borsod és Heves megye a Jobbik keltetője volt a 2000-es években, az előválasztás viszont azt mutatja, hogy vége az ellenzéki párt térségbeli dominanciájának, és a baloldal építheti vissza a 2006-ig meglévő hídfőállásait, írja a 24.hu.

Négy szocialista, két DK-s és négy Jobbik által támogatott jelölt indul a kormánypártiakkal szemben a jövő tavaszi országgyűlési választáson Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye összesen tíz körzetében az ellenzéki előválasztás eredményeként. Ezek az arányok is jelzik már a Jobbik visszaszorulását ebben a két megyében, ám ha jobban a számok mögé nézünk, és felidézzük a korábbi, a régióhoz kötődő jobbikos politikusok történeteit, akkor lesz csak világos, milyen mély változások történtek a Jobbik története és identitása szempontjából meghatározó térségben, írja a lap, alább folytatódik az összeállítás.

Ha megnézzük, kik indultak Heves és Borsod megye tíz választókörzetében 2018-ban, illetve a mostani előválasztáson, akkor csupán egyetlen átfedést találunk. Ő nem más, mint a karlendítős botrányba keveredett, ózdi Farkas Péter Barnabás, aki ráadásul ki is kapott egy, a helyi politikából már több mint tíz éve kiszállt, előzőleg esélytelennek gondolt szocialista jelölttől, majd végül az alpolgármesteri posztról is le kellett mondania.

Ezen kívül is van a Jobbik számára nyomasztó adat. A párt korábban meghatározó körzeteiben sehol sem tudott Jakab Péter győzni miniszterelnök-jelöltként, sőt Ózdon Karácsony Gergelytől is kikapott (a két megye összes többi választókerületében Dobrev Klára nyert), Miskolcon pedig úgy maradt alul a DK-s kormányfőjelölttel szemben, hogy noha az egyik körzetet megnyerte a jobbikos jelölt, Jakab feleannyi szavazatot kapott, mint ő.

Amikor a Jobbik politikai visszahúzódásáról beszélünk, az a régi baloldal újraerősödését is jelenti. Mert miközben a legutóbbi időkig a Jobbik jelöltjei jelentették lényegében az egyetlen, reális politikai alternatívát a kormánypártiakkal szemben a szóban forgó választókörzetekben, a baloldal úgy vethet lábat újra itt az előválasztásnak köszönhetően, hogy – Miskolcot leszámítva – több mint egy évtizedig lényegében életjelet sem mutatott a környéken (bár Kazincbarcika és Tiszaújváros polgármesteri posztját régóta őrzi az MSZP).

Így lett a Jobbik szíve ez a két megye

A Jobbik térségbeli megerősödése mellé érdemes felidézni, hogy 2006-ban az MSZP az akkor még 19 hevesi-borsodi körzetből 16-ot megnyert, a Fidesz pedig csak hármat tudott elhozni. Az őszödi beszéd utáni politikai átrendeződés azonban elsöpörte a szocialistákat 2010-re a térségben, a Fidesz 19-ből 18 körzetet behúzott (a maradék egyet a korábbi fideszes Molnár Oszkár nyerte.) 2010-ben azonban már nem a baloldal számított a két megye magától értődő ellenzéki vezetőjének: a Jobbik több helyen megelőzte őket, főleg a falusias, kisvárosi körzetekben.

Miért erősödhetett meg itt a párt pár év alatt ennyire?

A Jobbik helyi felemelkedésének okai közt említhetjük, hogy a párt politikájának 2006 után meghatározó eleme lett (vigyázat, hazug liberális megközelítés következik!) a cigánybűnözés kifejezés, a társadalmi problémák etnikai okokkal magyarázása, a romák megbélyegzése és ezzel összefüggésben a Magyar Gárda-vonulások. Az ehhez köthető két szimbolikus helyszín is ezekben a megyékben található: Gyöngyöspata és Olaszliszka, előbbinek jobbikos polgármestere is volt egy darabig. Borsodban már 2010-ben is sokkal jobban szerepelt a Jobbik, mint országosan: ebben a megyében 27 százalékot kaptak, míg országosan 17-et. (A később kilépett Kisgergely András 32 százalékot zsebelt be, Endrésik Zsolt a kazincbarcikai körzetben 29 százalékot kapott. Tiszaújvárosban, Sajószentpéteren és Mezőkövesden is közel 30 százalékos volt a Jobbik támogatottsága 2010 tavaszán.) Szintén Borsodhoz kötődik, hogy a 2014-es ózdi polgármester-választás óriási siker a Jobbik történetében. Úgy kezdték emlegetni az egykori szocialista ipari központot, mint a Jobbik fővárosát, miután Janiczák Dávid egy megismételt választáson fölényesen győzte le az addigi fideszes polgármestert, Fürjes Pált.

Az igazán erős személyi szálak mégis inkább Hevesben voltak. Vona Gábor ex-pártelnök gyöngyösi, Mirkóczki Ádám és Sneider Tamás egri kötődései mellett érdemes megemlíteni Zagyva György Gyulát, aki 2010-be került a parlamentbe, és szintén Eger szülötte, ráadásul Sneiderhez hasonlóan erősen beágyazott volt az egykori egri szkinhed mozgalomba. 2014-ben már Heves volt a Jobbik legerősebb megyéje 31 százaléknyi listás szavazattal.

Amíg a 2018-as parlamenti választáson listán a Jobbik 19 százalékot kapott, addig jelöltjei Borsodban és Hevesben 28 és 42 százalék közt teljesítettek: Vona a gyöngyösi körzetben 42, míg Mirkóczki Egerben 39 százalékot kapott, ami a vidéki ellenzéki eredmények közül kiemelkedő volt, igaz, mandátumot egyik sem ért. A borsodi-hevesi tíz választókerület közül kilencben a párt jelöltjei végeztek másodikként a fideszesek, a legtöbb helyen utcahosszal megelőzve a baloldalt. Ha nyerni nem tudott is egyéni körzetet, a Jobbik térségbeli dominanciája nem volt megkérdőjelezhető, legközelebb az egyéni mandátumhoz Miskolcon épp Jakab Péter állt, neki csak 128 szavazat kellett volna a győzelemhez a fideszes Csöbör Katalinnal szemben.

De hova tűntek az előző jelöltek?

A Jobbikban ciklusról ciklusra volt cserélődés a tagságban és a jelöltekben is, de ennek mértéke korábban jóval csekélyebb volt, mint az elmúlt években. Mert amíg például 2018-ban öt olyan jelölt is indult (Vona, Mirkóczki, Sneider, Pakusza Zoltán és Egyed Zsolt), aki 2014-ben is, addig 2022-ben nem lesz képviselőjelölt olyan jobbikos, aki a legutóbbi választáson elindult volna Borsodban vagy Hevesben.

A régi, országos ismertséggel rendelkező arcok elfogytak, újak pedig nemigen vannak. Beszédes, ha végigvesszük, mi minden történt a 2018-ban még induló jobbikos jelöltekkel:

• Heves 1., Mirkóczki Ádám (42 százalék): 2019-ben egri polgármester lett, de aztán kilépett a pártból, szerinte a Jobbik proli lett, de azt is mondta, hogy nem tekinti magát az ellenzék részének ma már, a baloldal helyi képviselőivel is összeveszett. Eger azért fontos helyszín, mert nyerhető körzetnek számít, amint ezt már az önkormányzati választás is bizonyította. Itt azonban jövőre DK-s jelölt lesz a Fidesz kihívója, a Jobbik az előválasztásra sem nevezett be saját jelölttel.
• Heves 2., Vona Gábor (42 százalék): a korábbi pártelnök sem tagja ma már a Jobbiknak, a legutóbbi választás után mondott le elnöki posztjáról. Az elmúlt időszakban többször kritizálta a Jobbik kampányát és politikáját. A megyében ez az egyetlen olyan körzet, ahol jobbikos politikus egyáltalán elindult az előválasztáson: Dudás Róbertnek még ellenfele se volt, úgy nyert a 750 fős Mátraballa korábbi polgármestere.
• Heves 3., Sneider Tamás (35 százalék): Jakab Péter elődje szintén kilépett a Jobbikból, az Országgyűlésnek függetlenként tagja jelenleg. Egy minapi bejegyzésében félőrült zsarnoknak nevezte Jakabot, aki pedig fideszes kapcsolatokkal vádolta Sneidert. A hatvani körzetben három éve magabiztosan nyert a fideszes Szabó Zsolt, akinek jövőre a szocialista Korózs Lajos lesz az ellenfele.
• Borsod 1., Jakab Péter (39 százalék): a pártelnök helyett Szilágyi Szabolcs indul jövőre. Itt a legutóbb a fideszes győztestől épphogy elmaradó Jakab az előválasztáson feleannyi szavazatot kapott, mint Szilágyi, így ki is kapott Dobrev Klárától.
• Borsod 2., Pakusza Zoltán, (28 százalék): a miskolci önkormányzati képviselő még 2018-ban lépett ki a Jobbikból, ma már a Mi Hazánkban politizál, élesen kritizálja a Jakab-féle Jobbik politikáját. A körzetben az MSZP-s Varga László lesz a közös ellenzéki jelölt, miután az előválasztáson legyőzte a Jobbik által is támogatott DK-s politikust.
• Borsod 4., Egyed Zsolt (30 százalék): az ellenzék számára nyerhetőnek tartott kazincbarcikai körzet jelöltje, korábbi parlamenti képviselő jelenleg is a Jobbik színeiben politizál a borsodi kisvárosban. Az előválasztáson azonban nem akart elindulni – mondta a 24.hu-nak, a döntését magánéleti okokkal magyarázva. Pártja Heves és Borsod megyei visszahúzódását látja, de mint fogalmazott: „nem tudom még egyelőre megmagyarázni, hogy mi ennek az oka.” Hozzátette, azt az idő dönti el, hogy a pártvezetés jó stratégiát választott-e az ellenzéki együttműködéssel, de szerinte vannak olyan nyilatkozatok az ellenzéki oldalról, amelyek nem egyeztethetők össze a Jobbik értékrendjével. Ebben a körzetben a 2018-ban az LMP színeiben mindössze 3 százalékot szerző Üveges Gábor fog indulni, aki bejutása esetén a Jobbik frakciójába ülne be. Egyébként független polgármesterként vezeti a 400 fős Hernádszentandrást.
• Borsod 5., Mikola Gergely (29 százalék): a három évvel ezelőtti jelölt mára szintén eltávolodott a Jobbiktól, Encs városát függetlenként vezeti, az előválasztás ügyében nem is nyilvánult meg hivatalos oldalán. Jövőre itt jobbikos jelölt, Erdei Sándor indul majd, de nem lesz könnyű dolga a Rokker Zsoltti néven ismertté vált humoristának: 2018-ban a fideszes jelölt közel 50 százalékos eredménnyel nyert. Ráadásul Erdei miskolci, így kellene nyernie abban a sátoraljaújhelyi körzetben, ahol még baloldali kormányok idején is tudott győzni a fideszes Hörcsik Richárd.
• Borsod 6., Bíró László (32 százalék): a Jobbik jelöltje visszalépett az előválasztástól, tudomásunk szerint alapvetően családi okok miatt. A tavalyi időközi választáson 46 százalékot elérő Bíró helyett az MSZP-s Jézsó Gábor indulhat majd abban a körzetben, ahol 2018-ban 49 százalékkal nyert az időközben elhunyt Koncz Ferenc, az időközi választáson pedig a lánya, Koncz Zsófia győzte le szoros küzdelemben a korábbi szélsőséges nyilatkozatai miatt támadott, de a teljes ellenzék támogatását élvező jobbikos politikust.
• Borsod 7., Lukács Attila (31 százalék): a 2018-as Jobbik-jelölt mára visszavonult a közélettől, magánemberként és nem közszereplőként tekint magára, ezért nem is kíván nyilatkozni – közölte a 24.hu-val. Lukács 2019-ben még a Mi Hazánk színeiben próbált bekerülni a mezőkövesdi közgyűlésbe, sikertelenül. A városban egyébként a Mi Hazánk a fő ellenzéki erő, és az egykor erős Jobbiknak ma már képviselője sincs a testületben. Tállai András körzete ez, magabiztos, 50 százalék feletti korábbi eredményekkel, jövőre a DK-s Sermer Ádám lesz a kihívója, aki 2018-ban még főpolgármester-jelölt volt Budapesten a Liberálisok színeiben.

Közben jön vissza a baloldal

A Jobbik egyéni jelöltjei Borsodban és Hevesben 2018-ban átlagban 34 százalékot kaptak, miközben a baloldal olyan körzetekben indít jelöltet jövőre, ahol a legutóbbi parlamenti választáson százalékokban kifejezve így szerepeltek az MSZP vagy a DK politikusai:

• Heves 1.: 7 százalék
• Heves 3.: 9 százalék
• Borsod 2.: 30 százalék
• Borsod 3.: 8 százalék
• Borsod 6.: 15 százalék
• Borsod 7.: 8 százalék

Ez átlagban 13 százalékos eredmény, alig 40 százaléka a jobbikos átlagnak.

Noha a baloldal legutóbb 2006-ban tudott sikeres lenni ebben a régióban, most az MSZP és a DK által az előválasztáson megszerzett körzetek közül nyerni tudott Egerben, Hatvanban, az egyik miskolci választókerületben, Ózdon és (verseny nélkül) Tiszaújvárosban is. Ezekből pedig több helyen jövőre akár nyerhet is (leginkább Egerben és Miskolcon), miközben komolyabb esélye a Jobbiknak is csak két (a gyöngyösi és a másik miskolci) körzetben lesz jövőre Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ez az ellenzéken belüli meccs tehát egyelőre ma már inkább döntetlennek néz ki, írja a lap.

Találatok a Dunántúlon

A borsodi-hevesi körzetek szomszédságában is engedett a Jobbik, Jász-Nagykun-Szolnok megye két, az ellenzék számára leginkább megszerezhető körzetéből csak Törökszentmiklóson állít jelöltet, ugyanakkor a szolnokit, ahol Csikós Attila 2018-ban 35 százalékot ért el, a DK-s jelölt nyerte az előválasztáson. Csikós mára szintén elhagyta a Jobbikot, és a harmadikutas Polgári Válasz nevű mozgalomhoz csatlakozott több távozó jobbikossal együtt. A jászberényi körzet elengedése azért érdekes, mert bár itt 2018-ban a fideszes Pócs János 50 százalék felett teljesített, a választókerület központjának mégis csak jobbikos polgármestere van Budai Lóránt személyében. A közös ellenzéki jelölt azonban az MSZP-s Kertész Ottó lesz.

Somogy megye négy körzetében háromban jobbikos siker született, igaz, ezekben három éve a Fidesz magabiztosan győzött. Az viszont igaz: a Jobbik eddig két egyéni mandátumot gyűjtött, és mindkettőt a Dunántúlon. Rig Lajos időközi választáson nyert 2015-ben a tapolcai körzetben, míg Pintér Tamás 2018-ban a dunaújvárosi körzetben győzött, majd miután polgármesterré választották, Kálló Gergely is megtartotta a mandátumot az időközi választáson. Ők mindketten megnyerték az előválasztást is. A kiegyenlítődés egyébként már 2014-ben megkezdődött Nyugat- és Kelet-Magyarország közt: Somogy megyében és Zalában akkor erősödött fel a Jobbik, igaz, ez nem igazán veszélyeztette a fideszes mandátumokat.

A "vidéki megkerülhetetlenség": Lemondás helyett a saját fontosságáról hazudozik Jakab, és máris felajánlotta szolgálatait a győzteseknek