Bár az Európai Unió lakosságának fele túlsúlyos, Magyarországon ez az arány még rosszabb, különösen a férfiak és a 35 évnél idősebbek körében.
Az Európai Unió lakosságának fele túlsúllyal küzdött 2019-ben – derül ki az Eurostat adatsorából. Az arányokat a testtömegindex (BMI) alapján számolták ki, ami az emberek magasságának és súlyának arányát mutatja. A 18,5-től 24,99-ig terjedő érték számít normálisnak, ez alatt alultápláltságról, felette túlsúlyról, illetve elhízásról beszélünk.
Az Eurostat szerint Máltán és Horvátországban található a legtöbb túlsúlyos ember, vagyis akinek a BMI-je legalább 25. Őket követi Csehország és Magyarország és Szlovákia, de a negyedik visegrádi ország, Lengyelország sincs nagyon lemaradva. Az uniós átlag 51,3 százalék, ami a magyar eredménynél 7 százalékponttal kevesebb. A túlsúlyosak aránya Olaszországban a legalacsonyabb, de további hét olyan tagállam van, ahol az arány 50 százalék alatt van.
Magyarországon a lakosság 2,7 százaléka számít alultápláltnak, ez szinte azonos az uniós aránnyal, és a magyaroknak kicsivel több, mint a harmada mondhatja el magáról, hogy a testtömegindexe a normális kategóriába tartozik. A lakosság további harmada már elhízottnak számít, közel negyede pedig erősen elhízottnak.
A férfiaknál a teljes lakossághoz képest alacsonyabb az alultápláltak és a normális BMI-vel rendelkezők aránya, az elhízottaké viszont 40 százalék, az erősen elhízottaké pedig átlépi a 25 százalékot. Ezzel szemben a nőknél az átlagosnál magasabb mind az alultápláltak (3,9 százalék), mind az egészséges testtömeggel rendelkezők aránya (44 százalék), az elhízottaké és az erősen elhízottaké viszont az átlagosnál alacsonyabb. Igaz, a túlsúlyosak aránya még a nők körében is 52,1 százalék, de ez jóval alatta marad a férfiaknál kimutatott 65,2 százalékos aránynak.
Érdekes képet mutat a korcsoportok szerinti felosztás. A 18 és 24 év közöttiek körében 5,8 az alultápláltak köre, ez több mint kétszerese az átlagnak. Ugyanebben a korosztályban a legnagyobb azonban azoknak az aránya is, akiknél normális BMI-t mértek – majdnem 63 százalék –, és ennek megfelelően a lakosság egészéhez képest itt a legkevesebb túlsúlyos is.
25 év felett ugyan az átlagos mértékűre csökken az alultápláltak aránya, de majdnem 13 százalékponttal növekszik a túlsúlyosaké, míg a normális testsúlyúaké mintegy 9 százalékponttal csökken.
Ez a trend gyakorlatilag az összes további korcsoportban folytatódik, mígnem a 75 éves és annál idősebbek körében valamelyest növekszik a 18,5-nél magasabb, de 25-nél alacsonyabb BMI-sek száma. Összességében csak a 34 évnél fiatalabbak esetében igaz az, hogy a túlsúlyosak aránya kevesebb, mint 50 százalék, a 65 és 74 év közöttieknél viszont a normális BMI-vel rendelkezők aránya még a 25 százalékot sem éri el.
Ha végzettség alapján nézzük az arányokat, akkor egy eredmény mindenképpen kiugró, mégpedig az, hogy azoknál, akik legfeljebb tíz osztályt végeztek, 6,1 százalékos az alultápláltak aránya, ami a háromszorosa a magasabb képzettségűeknek. Talán kicsit ellentmondásosnak tűnhet, hogy még ebben a csoportban is 55 százalékos a túlsúlyosak aránya, ezért érdemes kiemelni, hogy a túlsúlyhoz nem csak a mértéktelen étkezés járulhat hozzá, hanem az is, hogy ki mennyi zöldséghez és gyümölcshöz tud hozzájutni, és mennyiben kénytelen olcsóbb, de hizlalóbb ételeket fogyasztani.
Az adatokból kiolvasható az is, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél a legmagasabb a se nem alultáplált, se nem túlsúlyosak aránya, míg a középfokú iskolát végzetteknél éppen hogy meghaladja a 35 százalékot. Ebből következik, hogy ez utóbbiaknál a legmagasabb a plusz kilókkal küzdők aránya is – több mint 10 százalékkal magasabb a diplomásokénál.
