137 igen, 53 nem aránnyal az Országgyűlés hétfőn megszavazta a koronavírus-törvényt.
Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Országgyűlés plenáris ülésére 2020. március 30-án (fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A kormány ahhoz kért – és kapott – felhatalmazást határozatlan időre, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig a védekezés érdekében rendeletekkel irányíthassa az országot, egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.
A törvényjavaslat legfontosabb pontjai:
- A kormány a veszélyhelyzetben "a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat".
- Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, "a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható".
- „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak”.
- „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak”.
Korábban a balliberális ellenzék nem járult hozzá, hogy négyötöddel a házszabálytól való eltéréssel napirendre kerüljön az Orbán Viktornak történelmi felhatalmazást adó koronavírus-törvény. A kormányoldal nemzetárulással és az ország járvány elleni védekezésének veszélyeztetésével vádolta a ballib ellenzékieket, akiknek ezúttal is jóformán csak diktatúrázásra futotta.
Mi Hazánk: a magyarok megóvása mindennél fontosabb
Megszavaztuk a koronavírus-törvényt! A Mi Hazánkra számíthatnak az emberek. A magyarok megóvása, egészségük védelme mindennél fontosabb számunkra, hiszen ahogyan a mozgalmunk alapításánál leszögezett jelmondatunk is hangzik, Szabó Dezső nyomán: minden magyar felelős minden magyarért! - írják Fb-oldalukon.
"Félre kell tenni a pártpolitikai csatározásokat"
A Mi Hazánk Mozgalom az egyetlen ellenzéki párt, amelyik támogatja a "koronavírus-törvényt" - jelentette ki a párt elnökhelyettese, független parlamenti képviselő hétfőn Budapesten.
Dúró Dóra a Kossuth téren megtartott sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy a törvény nem Orbán Viktor kormányáról, hanem a magyar emberek egészségének megóvásáról szól. Félre kell tenni a pártpolitikai csatározásokat, és a cselekvés oldalára kell állni - fűzte hozzá. Közlése szerint a Mi Hazánk éppen ezt teszi, amikor aktivistái országszerte a többi közt bevásárlással segítik az időseket, annak érdekében, hogy ne kelljen elhagyniuk otthonaikat. Továbbá kezdeményezték, hogy a telekommunikációs cégek a veszélyhelyzet visszavonásáig tegyék ingyenessé a telefonálást a nyugdíjasok számára - emlékeztetett Dúró Dóra.
Párttársa, Fülöp Erik független országgyűlési képviselő kitért arra, hogy már számos országban, például Csehországban és Szlovákiában is kötelezővé tették a maszk viselését. Ezt az indokolja, hogy már tünetmentes időszakban, a lappangási idő alatt is továbbadható a fertőzés. A Mi Hazánk nem ért egyet Müller Cecília országos tisztifőorvosnak azon kijelentésével, hogy Magyarországon csak a betegek hordjanak maszkot - fűzte hozzá.
A szintén a Mi Hazánk színeiben politizáló Apáti István független képviselő a sajtótájékoztatón hatósági árak bevezetését követelte az alapvető élelmiszerekre, a láz-, fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerekre, valamint a fertőtlenítőszerekre. Azt is kérik a kormánytól, hogy az ingó- és ingatlan-végrehajtások leállítása mellett függessze fel a munkabéreket, illetve a nyugdíjakat terhelő végrehajtásokat, inkasszókat is - fűzte hozzá. Ugyancsak követelik, hogy a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban dolgozók is kapjanak adókönnyítéseket az élelmiszerellátás biztosítása érdekében - mondta Apáti István.
Dúró Dóra kérdésre válaszolva azt mondta: a balliberális pártok ismét tanúbizonyságot tettek arról, hogy számukra nem a haza és a magyar emberek egészsége a fontos, hanem a pártpolitika. Apáti István ehhez hozzátéve felhívta a figyelmet arra, hogy a veszélyhelyzetről szóló jogszabálynak ugyan időkorlátja nincs, ám tárgyi és tartalmi korlátozást tartalmaz.
Frissítés: Orbán: a veszélyhelyzet végén minden jogkört hiánytalanul fogunk visszaadni
A szavazás után Orbán Viktor miniszterelnök röviden reagált. Azt mondta: Magyarországon nem történt semmilyen alkotmánymódosítás. Ellenben van vészhelyzet. Majd felsorolta a regisztrált esetek és halottak számát.
A veszélyhelyzet végén minden jogkört hiánytalanul fogunk visszaadni - felelte a jobbikos Jakab Péter felszólalására, miszerint az a legerősebb vírus: amikor korlátlan ideig akar élősködni a magyarokon.
Április 6-án vagy 7-én fogjuk bemutatni Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb gazdaságélénkítést tartalmazó akciótervét - válaszolta a gazdaságot érintő azonnali kérdésekre.
A parlament mai döntése értelmében a kormány a veszélyhelyzet elrendelésének és annak megszüntetésének jogát visszaadta a parlamentnek, mondta Orbán Viktor.
Amikor a parlament úgy dönt, hogy a veszélyhelyzet véget ért, akkor véget ért.
A miniszterelnök hozzátette, hogy eddig 225 milliárd forintot költöttek védekezésre és megelőzésre.
A DK-s Arató Gergely azt mondta, bárcsak úgy lenne, hogy minden védőfelszerelés megvan, hiszen orvosok és ápolók kerültek karanténba, fertőződtek meg, emberek várják napokig a tesztelést. Meddig tart még a bizalom? - tette fel a kérdést. Arató szerint azok a valódi hősök, akik haditerv, fegyver, ellátmány nélkül mennek harcba.
Orbán Viktor erre úgy felelt, hét laboratóriumban végeznek teszteket az országban a WHO ajánlása szerint. 13 301 tesztet végeztek el ma reggelig. Az első fertőzött esettől számítva a 7. napon meghozták a veszélyhelyzetet, 13. nap az iskolákat, szórakozóhelyeket bezárták, 7. nap a rendezvényeket betiltották, 13. nap a határt lezárták. (Kivéve persze, ha fertőzött romániai cigányok tízezrei akarnak átszáguldani rajtunk - a szerk.)
Higgyék el, nincs miért szégyenkeznünk - mondta, majd hozzátette, minden veszélyhelyet során hozott intézkedés addig tart, amíg a veszélyhelyzet tart, az intézkedések nem jelentenek veszélyt a demokráciára.
Keresztes László az LMP frakcióvezetője azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy az önkormányzatok miért nem kapták meg a védekezéshez szükséges forrásokat, és miért nem jutnak alapvető információkat. Miért nem tudhatják meg, hogy az adott településen hány fertőzött van, és hány beteget ápolnak?
Orbán Viktor belátja, hogy „lehetnek döccenők”, de azért hozták létre a Védelmi Bizottságot, hogy ezeknek a településeknek a vezetői ott legyenek, ahol a fontos dolgok történnek.
Keresztes szerint a helyzet azonban nem így néz ki. A polgármesterek ugyanis ennek ellenére sem kapnak információt arról, hogy hány fertőzött és hány beteg van a településükön, így felelősségteljes döntéseket sem tudnak hozni.
Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy igyekezni fog, hogy a bizottságok szélesebb körben tájékoztassák a polgármestereket.
Teljesítmény nélkül nem adunk pénzt, de mindenkinek lesz munkája
Szabó Tímea és Tordai Bence a Párbeszédtől azt mondta, a kormány igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy ők mindent rendben tesznek, de a járvány egyszerre érte el a környező országokat, és például Szlovákiában, Csehországban a kieső munkabéreket 70-80 százalékra pótolja az állam. Tordai feltette a kérdést, hogy a magyar kormány vállalja-e ugyanezt az országban. A képviselő szerint április közepe már késő lesz.
Orbán Viktor erre megismételte, hogy dolgoznak a valaha volt legnagyobb gazdaságélénkítő tervén az országnak, komoly költségekről van szó.
Minden teljesítmény nélkül szabad-e adni minden embernek 50-100 ezer forintot, biztosan jó ötlet-e ez? - tette fel a kérdést a miniszterelnök.
Minden gazdaságkezelő csomagnak azt kell megcéloznia, hogy az embereknek legyen munkájuk, és a kormány ezt célozza meg a pénzosztás helyett, mondta Orbán.
Tordai válaszában azt mondta, "nonszensz", hogy a gazdasági válságban mindenkinek lesz munkája, és milyen teljesítményt nyújtana az az ember, aki elveszíti a munkáját?
Orbán válaszában azt mondta, nem azonnal, de mindenkinek lesz munkája.
Nincs elég maszk, azért nem teszik kötelezővé a viselését
A jobbikos Lukács László György az egészségügyről kérdezte a miniszterelnököt.
A képviselő szerint a lélegeztetőgépek április végén már teljesen használatban lesznek. Hol várják, hogy a csúcsa lesz ennek a járványnak, melyik hónapban, meddig kell otthon maradniuk az embereknek? Számol-e a kormány azzal, hogy magyar egészségügyi dolgozók halnak meg? Adnak-e béremelést ad az egészségügyi dolgozóknak?
Orbán Viktor minderre azt felelte, nem tud megnyugtató választ adni arról, mikor fog tetőzni a vírus. Klinikai járványfigyelő, matematikai modellekkel foglalkozó, járványügyi hatósági csoport figyeli a helyzetet, "óriási a bizonytalanság" ebben a kérdésben is. Egyelőre a terjedést igyekeznek lassítani, így lesz kisebb nyomás az egészségügyön, és akkor is elbírja majd a nyomást, amikor tömegessé válik a fertőzés.
Az orvosok megbetegedésével számolni kell. Akik meg fognak betegedni, azok helyére a rezidenseket állítják majd be. A béremelésre Orbán azt felelte, a grandiózus gazdasági csomagból majd áprilisban minden kiderül.
A maszkok szükségességéről Orbán azt mondta, nem tudja garantálni, hogy lesz annyi maszk az országban, ami elég lenne akkor, ha kötelezővé írnák elő azt, ezért nem teszi kötelezővé annak viselését.
"Nem tudják" ingyenessé tenni az idősek telefonálását
Dúró Dóra felszólalásában azt mondta, a Mi Hazánk támogatta a koronavírus-törvény elfogadását, de nem Orbán Viktor személyének szólt a döntés.
A képviselő az idősekről kérdezte a miniszterelnököt: gondolnak-e az idősek lelkiállapotára is? Ezután azt kérte, legyen ingyenes az időseknek a telefonálás, hogy ha már nem találkozhatnak családtagjaikkal, akkor legalább ingyen telefonálhassanak velük.
Orbán Viktor erre azt felelte, amikor 2010-ben kormányra kerültek, egy telekommunikációs cég sem volt magyar tulajdonban, őket nem kötelezhetik arra, hogy tegyék ingyenessé az időseknek a telefonálást.
Újra fogják szabni a 2020-as költségvetést
Kunhalmi Ágnes, a DK képviselője azt kérdezte Orbán Viktortól, mikor lesz intézkedés.
Az önkormányzatok nagy terhet viselnek, náluk állnak sorban azok is, akik elvesztették a munkájukat. Egy kisebb önkormányzat pár százezer forintos kiadástól is fejre áll. Lesz-e forrás az önkormányzatok megsegítésére?
Újra fogjuk szabni a 2020-as költségvetést, ennek pedig részei az önkormányzatok is, válaszolta Orbán Viktor.
Kunhalmi bízik abban, hogy ez nem elvonást jelent majd az önkormányzatokra nézve. Orbán biztos abban, hogy olyan utcába nem akarnak befordulni, melynek végén a segélyalapú gazdaság, az IMF vagy a hitelező bankok spekulánsai állnak.
2. frissítés: Áder: a kormány felhatalmazása csak a járvány megelőzésére, kezelésére, felszámolására, a káros hatások mérséklésére vonatkozik
Ez nem a politikai haszonlesés ideje. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nem határidő nélküli, a kormány felhatalmazása nem korlátlan - közölte Áder János államfő, miután hétfőn elrendelte a jogszabály kihirdetését.
A köztársasági elnöki hivatal honlapján olvasható nyilatkozatában az államfő kiemelte: a törvény megfelel az alaptörvény előírásainak, nemzetközi szerződésbe nem ütközik, vele szemben megalapozott alkotmányos aggály nem támasztható.
A jogszabállyal kapcsolatos hétfői és egy héttel ezelőtti vitáról azt írta: az részben az eddig megtett intézkedésekről, részben a demokráciára leselkedő vélelmezett veszélyről szólt. Az eddig megtett intézkedéseket senki nem tartotta indokolatlannak vagy a demokráciára nézve veszélyesnek - mutatott rá -, ugyanakkor az ellenzéki képviselők annak ítélték a kormány jövőbeni "korlátlan" felhatalmazását. Ezért Áder János két kérdést kiemelten vizsgált és megállapította: a kormány felhatalmazása nem határidő nélküli, hanem feltételtől függő, a járvány megszűnésével véget ér.
Arra a felvetésre, hogy korlátlan-e a kormány felhatalmazása a döntések tartalmát illetően, vagyis "mindent megtehet-e" a kabinet, az államfő azt közölte: nem, a kormány felhatalmazása csak a járvány megelőzésére, kezelésére, felszámolására, a káros hatások mérséklésére vonatkozik.
Az Országgyűlés ellenőrző szerepe, a kormány beszámolási kötelezettsége a járvány idején is megmarad - tette hozzá -, a járványt követően pedig az Országgyűlés dönt a rendkívüli intézkedések sorsáról.
"Mindannyian tudjuk, hogy még nehéz hetek várnak ránk. A védekezés kérdései tartósan az Országgyűlés napirendjén szerepelnek majd. Ezért is fontos, hogy mindenki tanúsítson önmérsékletet. Ez nem a politikai haszonlesés ideje."
A további vitákhoz Kossuth Lajos 172 évvel ezelőtti - a felirati vita során - megfogalmazott szavait ajánlotta Áder János megfontolásra: ".az országgyűlés politicáját azon magasságra méltóztassanak felemelni, mellyet az idő elénkbe szab. (.) emeljük fel politicánkat a körülmények szinvonalára.".
(Index - MTI nyomán)
Korábban írtuk:
- Jakab Péter elég rossz állapotban vág neki a mai szavazásnak
