"Nagyon helyesen járt el a mentésirányító, amikor a bejelentésből úgy ítélte meg, hogy párhuzamosan a rendőröket is riasztania kell ahhoz, hogy a bajtársak a feladatukat biztonságosan láthassák el" – nyilatkozta Dr. Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke az Indexnek a csenyétei esettel kapcsolatban. Kusper ugyanis úgy tudja, hogy már a mentésirányítót is folyamatosan támadták a mentőt hívók, akiket az újraélesztésbe is nehéz volt bevonni telefonon keresztül.

Fotó: Huszti István / Index

Mint megírtuk, Csenyétén szombaton lett rosszul egy 49 éves cigány férfi, leállt a légzése, és a szívverését sem tudták kitapintani. A mentők telefonon keresztül segítették az újraélesztést, közben Krasznokvajdáról és Encsről is elindítottak egy-egy mentőautót. A cigányok szerint viszont túl lassan érkezett a segítség, ezért egyre többen és egyre ingerültebben hívták újra a 112-t. A fenyegetések miatt a mentőket arra utasították, hogy csak a rendőrökkel együtt menjenek be a településre, ahol csaknem 200 potenciális lincselő gyűlt össze. De mire a rendőrök megérkeztek, a férfi meghalt.

Ennek kapcsán kereste meg az Index a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségét és több névtelenül nyilatkozó mentőst is. Arra voltak kíváncsiak, mennyire gyakori az, hogy veszélyesnek tűnik egy riasztás, illetve arra, hogy hivatalosan mi a teendő ilyen esetekben.

"Az első és legfontosabb dolog a biztonságos helyszín megteremtése. Ez egy kötelező és mindent felülíró szabály, ugyanis a biztonságos helyszín a mentősök munkájának az alapfeltétele" – magyarázta Kusper. Annak érzékeltetésére, hogy miért a mentősök biztonsága az első, az MOMSZ elnöke egy olyan példát használt, ami mindenkinek ismerős lehet, aki ült már repülőn:

A stewardess, mielőtt felszáll a gép, elmagyarázza, hogy ha leesik az oxigénmaszk, akkor nem a gyerekre vagy a hozzátartozókra kell először feltenni, hanem magadra, hogy te ezután segíteni tudj azoknak, akiknek erre szüksége van. Itt is pontosan ugyanerről van szó. Először biztosítanunk kell a mentők számára azt, hogy ők ténylegesen tudjanak segíteni.

Vagyis a protokoll valóban azt írja elő a mentősök számára, hogy nem kezdhetik meg a munkát, amíg nem találják biztonságosnak a helyszínt.

Nem kirívó a csenyétei eset

Egyáltalán nem számít kirívónak a hétvégi csenyétei eset abból a szempontból, hogy a mentősöknek rendőri kíséretre volt szükségük. Erről nemcsak a MOMSZ elnöke, hanem több aktív mentős is beszélt a lapnak. Már csak a droggal és alkohollal kapcsolatos segélykérések miatt is mindennaposnak számít, hogy rendőri segítséget kell kérni a mentős tapasztalatai szerint.

Kusper azt mondta, az is gyakran előfordul, hogy fenyegető segélyhívásokat kapnak a mentősök. Sokszor már maga az irányítás is részesül a verbális fenyegetésben, nem csak a helyszínre kivonuló mentősök.

"Ha az ember betegen látja egy közeli hozzátartozóját, és nem tud rajta segíteni, természetes emberi reakció a pánik. De a pánik alatt is muszáj, hogy gondolkozzunk mindannyian, hiszen csak akkor fogunk tudni segíteni a hozzátartozónknak" – mondta Kusper.

Egy pánikoló cigány családhoz nem fogsz bemenni

Az MOMSZ elnöke nem tud arról, hogy a mentősöket képeznék arra, hogyan mérjék fel azt, hogy milyen fokú egy adott szituációban a mentősök fenyegetettsége, de ezt nem is tartja feltétlenül szükségesnek. Kusper szerint ugyanis, ha az embert többen is elkezdik fenyegetni, akkor automatikusak kialakul benne egy védelmi rendszer.

Egy-egy szituáció veszélyességének felmérése Kusper elmondása és a nyilatkozó mentősök tapasztalatai alapján két szinten is a mentősök egyéni belátására van bízva:

• A mentésirányító már a betelefonálás alapján is úgy ítélheti meg, hogy a helyszín nem biztonságos, ilyenkor eleve úgy küldi ki a kivonuló egységet, hogy rendőri biztosítást is kér.
• A helyszínre érkező mentősök is dönthetnek úgy, hogy nem mennek be egy beteghez, hanem rendőri segítséget kérnek, és várnak a rendőrök kiérkezéséig.

Arra a kérdésre, hogy van-e valamilyen nem hivatalos feketelista, azaz vannak-e olyan címek, amik mondjuk korábbi rossz tapasztalatok alapján eleve veszélyesnek minősülnek, eltérően válaszoltak a mentősök.

"Senki nem mondja ki, de mentősként vidéken egy pánikoló cigány családhoz nem fogsz bemenni" – mondta névtelenül egy mentős. Hozzátette, hogy Budapesten például, ha a Hős utcából érkezik riasztás, már az utca elején meg kell állni, megvárni a rendőröket, de van, hogy ott még a rendőri kíséret sem elég ahhoz, hogy biztonságos helyszínen tudjanak dolgozni.

Volt ugyanakkor olyan vidéki mentős is, aki azt mondta, bár a problémás helyszíneket, címeket általában akaratlanul is megjegyzik a mentősök, náluk nincs feketelista. Már csak azért se, mert vele is előfordult, hogy egy korábban problémás helyszínre újra riasztották, de az ott lakók megismerték, és ezért másodjára már nem volt szükség ugyanott rendőrre. Ez a mentős arról is beszélt, hogy a saját régiójában nem kifejezetten gyakori, hogy olyan helyszínre kell kimenni, ami elsőre veszélyesnek tűnik, és ha korábban volt is valahol rossz tapasztalat, azt a címet is inkább csak "fenntartásokkal" kezelik, hogy gyorsan tudjanak reagálni, ha ismét rendőrre lenne szükség.

Ha valaki fenyegetően viselkedik, azonnal eljöhetnek - ha tudnak

Azt az összes nyilatkozó mentős megerősítette, hogy alapszabály, hogy a mentős legyen biztonságban. Azt mondják, felelőtlen hősködés lenne ugyanis, ha a saját épségüket vagy akár életüket tennék kocára. Nemcsak azért, mert őket is várják haza, de azért is, mert ha bajuk esik, a következő riasztáshoz sem tudnak kimenni. Ha már bent vannak egy helyszínen, ahol valaki fenyegetően viselkedik, akkor is azonnal eljöhetnek. Sőt, a mentősöknek van egy pánikgombjuk is épp azért, hogy amennyire csak lehet, biztonságban érezhessék magukat.

A tapasztaltabb mentősök és mentésirányítók egyébként már apróbb jelekből, akár a telefonhívásba behallatszó háttérzajokból is hamar érzékelhetik, ha egy riasztás helyszínén balhé van, vagy más okból veszélyes lehet a mentés. Többen azt is hangsúlyozták, jobb, ha eleve úgy indul el egy rizikósnak tűnő helyszínre a mentő, hogy egyből kérnek rendőri kíséretet is, hiszen minél hamarabb érkezik a rendőri segítség, annál kevesebbet kell várnia a betegnek a mentősökre. (Csenyétére még úgy is közel fél óra volt, mire kiértek a rendőrök, hogy a mentésirányító kérte a rendőri segítséget.)

Rázárták az ajtót, halott embert kellett "újjáéleszteni"

Talán órák óta halott emberen volt kénytelen újraélesztést végezni, mert a rokonok rázárták az ajtót – osztotta meg korábbi történetét a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke az ATV Start című műsorában. Részben a protokoll, részben a félelem miatt – jegyezte meg Kusper Zsolt.

A csenyétei esettel kapcsolatban a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke azt mondta az ATV-ben, hogy neki is volt hasonló tapasztalata, amikor még mentőzött. Családi házhoz érkeztek – mesélte a történetet Kusper Zsolt –, és belépve látták, hogy a beteg a földön fekszik. Ekkor rájuk zárták az ajtót, és azt mondták, addig nem mehetnek el, ameddig "a papa fel nem ébred", miközben már merev hulla volt. Az újraélesztést azonban megkezdték, részben a protokoll, de részben a félelem miatt.

Ebből úgy sikerült kibújniuk – folytatta –, hogy kijutott a kocsihoz egy eszközért, majd a kézi rádión keresztül adott jelzést a karhatalmi szerveknek.

Kusper Zsolt kiemelte, hogy az első szempont a mentésnél mindig a biztonságos helyszín, hiszen égő házba se rohanhatnak be a mentők, először ugyanis tűzoltót kell hívni. A friss történetre kitérve elmondta azt is, már a bejelentésnél úgy érzékelte az irányító, hogy támadnak, és abba is nehezen tudta bevonni őket, hogy elindítsanak egy újraélesztési folyamatot.

Közben az esetet kivizsgálják, így arra is fény derül majd pontosan, hogy mi történt – tetet hozzá Kusper Zsolt. Az irányító azonban helyesen járt el szerinte, mert már őt magát is fenyegették, verbálisan támadták. Az irányító egyszerre "indította" a mentőegységet és a rendőröket is, és kiadta, hogy addig ne menjenek a helyszínre, amíg nem érkezik meg a rendőri segítség.

Frissítés: a késes cigányok ellen a Tetra sem véd

A Mandinernek nyilatkozott az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, Csató Gábor, aki úgy fogalmazott, hogy nem történt diszkrimináció, kollégái az előírások szerint jártak el.

Szavait a lapnak a budapesti éjszakában mentősként dolgozó források is megerősítik: elmondásuk szerint számos olyan eset fordult elő az utóbbi években, amikor a helyszínre érkező mentőegység csak rendőri felügyelettel tudta ellátni munkáját. Ilyenkor általában három forgatókönyv lehetséges.

• Bizonyos esetekben a diszpécserszolgálat előre jelzi, hogy olyan helyszínre küldi a mentőegységet, ahol bűncselekmény történt, vagy eleve olyan helyszínről érkezett a segélyhívás, ami veszélyesnek számít a korábbi tapasztalatok alapján.
• Másik lehetőség, hogy a mentőegység ugyan nem kap rendőri kíséretet a kivonuláshoz, ám a helyszínre érkezve azt tapasztalják, hogy nem biztosíthatóak a biztonságos ellátási körülmények: felajzott kutyák, fegyverrel fenyegetőző csoport fogadja őket. Ilyenkor megvárják a hatóság érkezését, és ezt követően kezdenek hozzá az ellátáshoz.
• Harmadik lehetőség, hogy az ellátás közben éri támadás a mentősöket, ilyenkor sajnos nem tudnak segíteni a rendőrök.

Konkrét példákkal is szolgáltak. Néhány évvel ezelőtt a Hős utcai hírhedt háztömb volt az egyik legveszélyesebb zóna, ide a rendőri erősítés megérkezése nélkül nem szálltak ki a mentőszolgálat munkatársai. Többször megesett ugyanis, hogy kirabolták a mentőautót, míg a mentők a tömbház valamelyik emeletén látták el a sérültet. Ennél is meglepőbb volt az a dél-pesti vonulás, amikor egy cigányvajdához riasztották a mentősöket. Itt késekkel felfegyverkezett férfiak sereglettek a mentősök köré, és elhangzott az a mondat is, hogy: „Addig innen ki nem mentek, amíg fel nem támad a papa!”

A mentőszolgálat dolgozói egyébként kötelező önvédelmi oktatásban nem részesülnek, ugyanakkor azt az alapszabályt követik, hogy minden mentési folyamat alapját a biztonság jelenti: amíg nincs teljesen biztonságos környezet, addig nem lehet megkezdeni az ellátást. Vész esetén az adóvevőkészülék, az úgynevezett Tetra rádiók rendelkeznek egy vészhívógombbal, amit megnyomva azonnali, kihangosított összeköttetés jön létre a mentésirányítással; ám például a késekkel fenyegetett helyzetben ennek alkalmazása kontraproduktív lett volna.

Gyakran alkalmazott taktikájuk a mentősöknek az is, hogy lincshangulat esetén az életmentő beavatkozást a mentőautóban kezdik meg, még akkor is, ha egyértelműen elhunyt már a beteg. Fenyegetett helyzetben ilyenkor mégis megpróbálkoznak az újraélesztéssel, és a mentőautó biztonságában állapítják csak meg a halál beálltát.

További problematikus esetet jelent, amikor már a kórházba érkeznek az elégedetlen rokonok és ismerősök, és ott akadályozzák jelenlétükkel a biztonságos betegellátást. Volt olyan tatabányai kórházban lezajlott incidens, amikor egy bedrogozott beteghez körülbelül negyven hozzátartozó sereglett össze, akik a sürgősségi osztály megrohamozására készültek. Őket is fokozott rendőri jelenléttel lehetett csak leszerelni.

A krízishelyzeteket átélt és munkájuk során eleve számos traumatizáló hatású eseménnyel találkozó mentősöknek 24 órás pszichológiai szolgálat rendelkezésükre, amit maguktól is bármikor igénybe vehetnek, ám olykor felettesi rendelkezés alapján is fel kell keresniük.

A fenti esetek és a mentők napi tapasztalatai alapján minden megkérdezett forrás úgy fogalmazott, hogy a csenyétei kollégák a szakmai protokoll és egyébként a józan ész logikája szerint jártak el. Mivel korábban több incidens is történt a településen, nem kockáztathatták meg, hogy a betegellátás biztonságának szavatolása nélkül intézkedjenek.

Korábban írtuk: Azért hagyták meghalni a beteget, mert cigány volt, állítja Csenyéte polgármestere - hazudik, a fél falu a mentőket fenyegette telefonon