A román védelmi minisztérium szerint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka félretájékoztatta a közvéleményt arról a magyar-román szakmai megbeszélésről, amelyet a hadisírgondozásért felelős szervezetek küldöttségei folytattak egymással szerdán Bukarestben az úzvölgyi hősi temető ügyében.

Gabriel Les védelmi miniszter

Az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményben a román védelmi tárca sajtószolgálata azt állította, hogy a magyar fél a megbeszélésen hangoztatott álláspontját egy „másik temetőt ábrázoló”, 1917-ből származó vázlatra alapozta, a szóban forgó sírkertet azonban a román Hősök Emléke Társaság 1926-ban kibővítette, majd 1944-ben újabb bővítés következett, amikor a környéken elesett különböző nemzetiségű hősök maradványait helyezték át az úzvölgyi temetőbe.

A bukaresti sajtóközlemény szerint a Hősök Emléke Országos Hivatalának (ONCE) tárgyalóküldöttsége „megkérdőjelezhetetlen” levéltári iratokkal cáfolt minden olyan állítást, miszerint Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata kegyeletsértést követett volna el egy olyan parcellában, ahova osztrák-magyar katonák holttesteit temették el.

A román fél elutasította azt a számára elfogadhatatlan magyar javaslatot, hogy kizárólag a nemrég elhelyezett betonkeresztek alatti területen végezzenek igazoló feltárást, ezzel szemben az egész „nemzetközi temető” feltárását tervezi, valamennyi olyan ország bevonásával – beleértve Magyarországot is –, amelynek katonái nyugszanak az Úzvölgyében.

„A román fél továbbra is kitart a magyar féllel folytatandó nyílt és őszinte párbeszéd mellett, amelyet jóhiszeműen vállalt a feszültséget feloldó megoldás keresése érdekében, de nem ért egyet a hamis állításokkal és olyan feltárásokkal, amelyek kizárólag Magyarország nemzetpolitikai céljainak igazolását szolgálják” – zárul a bukaresti védelmi minisztérium közleménye.

Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az általa vezetett magyar küldöttség szerdai bukaresti tárgyalásairól az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a felek kölcsönösen bemutatták egymásnak a sírkertre vonatkozó levéltári forrásaikat. Kovács Vilmos akkor úgy értékelte: a román fél számára is egyértelművé vált, hogy a moldvai Darmanesti önkormányzata által elhelyezett ortodox keresztek az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében szolgáló katonák maradványai fölé kerültek. A magyar fél a súlyosan kegyeletsértő állapot megszüntetését, ennek első lépéseként pedig a betonkeresztek alatti terület igazoló feltárását kérte.

Kovács Vilmos ezredes

Hát persze hogy nem vonták felelősségre a temetőbe erőszakkal behatolókat

A román hatóságok három hét elteltével sem vonták felelősségre az úzvölgyi katonai temetőben június 6-án történt erőszakos behatolás elkövetőit, míg a békés imalánc magyar szervezői közül kettőt is tetemes pénzbírsággal sújtottak – írta pénteken az erdélyi magyar sajtó.

A Krónika című napilap és a Maszol.ro hírportál egyaránt a Bákó megyei rendőrséghez fordult, és arról érdeklődött, miként áll az úzvölgyi hadi temetőben történt incidensek kapcsán indult nyomozás ügye. Arra voltak kíváncsiak, hogy lezárták-e a vizsgálatot a betonkeresztek és az emlékmű fekete műanyag fóliával való letakarása, a George Simion román aktivista állítólagos bántalmazása, valamint a június 6-i temetőfoglalás idején tapasztalt erőszakos cselekmények ügyében, és ha igen, felelősségre vonták-e a tetteseket.

A rendőrség válaszából annyi derül ki, hogy mindhárom esetben zajlik a nyomozás. Nem közölték, hogy hány gyanúsított van az ügyben, és hányat sikerült azonosítani közülük.

A Krónika megállapította: a Bákó megyei nyomozó hatóságoknak huszonkét nap sem volt elegendő arra, hogy felelősségre vonják az úzvölgyi katonatemetőben randalírozó románokat, ezzel szemben az ortodox emlékmű és a betonkeresztek felavatását békés eszközökkel, imádkozva megakadályozni próbáló magyarokat rekordidő alatt megbírságolták.

Felidézték, hogy a Hargita megyei csendőrség 3 ezer lejjel – 204 ezer forint – bírságolta meg Grüman Róbertet, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökét arra hivatkozva, hogy a székelyek június 6-i békés tüntetését nem jelentették be előre a törvényes előírásoknak megfelelően. Grümanhoz hasonlóan a Hargita megye önkormányzatának elnökét, Borboly Csabát is megbírságolták 3 ezer lejre.

A Maszol.ro a héten közölte, hogy a helyszínen készült többórányi videó végignézése, valamint több száz Facebook-profil és több ezer bejegyzés átböngészése után az újságíróknak sikerült azonosítaniuk a június 6-i úzvölgyi incidensek főszereplőit. A portál megállapította, hogy az erőszakos cselekmények fő hangadója a Dinamo Bukarest labdarúgócsapat 19 fősre becsült különítménye volt. Ennek néhány tagját a portálnak sikerült név szerint azonosítania.

Hozzátették: a randalírozók legalább egy hétig semmit nem osztottak meg az úzvölgyi katonai temetőnél történtekről, de – a portál feltételezése szerint – amikor látták, hogy senki nem háborgatja őket, felbátorodtak, és elkezdték közzétenni a Hargita megyei sírkertben készült fotókat.

(MTI nyomán)

Kapcsolódó: Az oroszok úgy bocskorba döngölték az oláh védelmi minisztert, hogy aznap még a puliszka sem esett jól neki