Ugrás a cikkhez

Generációs trendek címmel készített átfogó kutatást a négy visegrádi ország, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország társadalmairól, a helyi polgárok világnézeti beállítottságairól a pozsonyi székhelyű Globsec think tank 2018 első hónapjaiban. Tanulmányukból érdekes adatok derülnek ki arról, hogyan látják a régiónkban lakó fiatalok és idősebbek helyüket a világban – és mit gondolnak egyáltalán róla.



Német felvilágosító plakát 1942-ből (forrás: reddit.com)

Hova tartozzon az országod, a Nyugathoz, a Kelethez, vagy valahol a kettő között legyen?

Az első kérdésre a magyar fiatalok máris kiugró adatot produkálnak: a 18-24 év közötti magyarok 69 százaléka szerint Magyarországnak a Nyugat részének kell lennie.

Ugyanezt a cseh fiatalok 57, a szlovák fiatalok mintegy 35, és lengyel fiatalok mindössze 27 százaléka vallja.

Az idősebb magyar korosztályok körében ugyanakkor 40 százalék alá esik a nyugatosok aránya, csakúgy, mint a cseheknél. A szlovákok esetében pedig végképp népszerűtlen a nyugatos gondolkodás: alig 10-20 százalékuk gondolja, hogy Szlovákiának a Nyugathoz kell tartoznia.

Lengyelországban ellenben minél idősebb korosztályhoz tartozik valaki, annál inkább a Nyugathoz való tartozást tartja helyesnek: a középkorú és idősebb lengyelek többsége így gondolkodik.







Maradjunk-e az EU és a NATO tagjai?

Az EU-tagság megőrzésére minden visegrádi ország minden korosztálya nagy többséggel igent mond.

Ebben a kérdésben is a 18-24 év közötti magyar fiatalok a legelkötelezettebbek: 87 százalékuk szerint az EU-ban kell maradnunk. Ilyen magas arányban egyik ország egyik nemzedéke sem állt ki az EU-tagság mellett.

A hagyományosan EU-szkeptikus csehek esetében alacsonyabb az EU-tagságot támogatók aránya, de még mindig többségben vannak.

A NATO-tagság kicsit más megítélés alá esik: míg Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban az észak-atlanti katonai szövetség összességében még kicsit népszerűbb is, mint az EU-tagság, addig a szlovákok esetében az idősebb nemzedékek csak 38-48 százaléka támogatja a tagságot.




Egyetért azzal, hogy titkos társaságok tartják kontroll alatt a világpolitikát, és az a céljuk, hogy totalitárius világrendet hozzanak létre?

Az úgynevezett összeesküvés-elméletekre kihegyezett kérdésre a szlovák válaszadók többsége igennel válaszolt.

A másik három országban 30-40 százalék körül alakul a világösszeesküvést igaznak tartók aránya.




És hogy a zsidóknak túl nagy hatalmuk van, és titokban kontrollálnak sok kormányzatot és intézményt a világ körül?

Erre a kérdésre is a szlovákok válaszoltak igennel a legnagyobb arányban, de a lengyelek és a magyarok körében is 40 százalék körül alakul a zsidó összeesküvést felismerni képesek aránya.

A hagyományosan mindennel szemben szkeptikus csehek ugyanakkor valamivel kevesebb arányban hisznek benne.




Az amerikai kormányzat és nem az al-Kaida szervezte a 2001. szeptember 11-ei terrortámadást?

Ezzel a kijelentéssel a szlovákok és a magyarok mintegy 20 százaléka ért egyet (és az átlagnál nagyobb arányban a szlovák és magyar fiatalok).

A fiatalabb cseh korosztályok ezt sem hiszik el, körükben 5-10 százalék a 9/11 összeesküvés hívőinek aránya, csak a legidősebb csehek érik utol a régió átlagos arányát.

Pozitív fejlemény volt-e a kommunizmus 1989-es bukása?

Míg a csehek jelentős többsége (a fiatalabb nemzedékek több mint 90 százaléka) egyetért ezzel, addig a lengyelek és a szlovák körében alacsonyabb ez az arány.

Erre a kérdésre a magyarok adják a legkevésbé egyetértő válaszokat: a 18-24 év közötti fiatal magyaroknak csak fele gondolja úgy, hogy a kommunizmus bukása jó dolog volt.

Az idősebb magyar nemzedékek azért magasabb arányban örülnek a kommunizmus 30 évvel ezelőtti összeomlásának.




(Globsec - Mandiner nyomán)

Reklám





Szólj hozzá!

Friss hírek az elmúlt 24 órából