A Jobbik szombati kongresszusán a küldöttek 82 százaléka megszavazta a szervezeti átalakítást, miután az elnökség eredeti felvetése a társelnökségről nem talált fogadókészségre.

„Megtörtént ez a strukturális változás, a jövőben nemcsak egy elnök és hat alelnök irányítja a Jobbikot, hanem elnök, elnökhelyettes és hat alelnök, tehát a társelnöki rendszer az ugye el lett vetve, és helyette egy elnök-elnökhelyettesi koncepció lépett életbe, és ez a küldöttek több mint 82 százalékának egyetértésével, hatalmas többséggel elfogadásra került” - nyilatkozta a Hír TV-nek Mirkóczki Ádám, a párt szóvivője.

(Kuruc.info)

Frissítés: Marad az elnöki vétó

Szintén nagy többséggel a kongresszus úgy döntött, hogy az elnöknek megmarad a vétójoga: Vona Gábor korábban ezzel a lehetőséggel élve akadályozta meg, hogy Novák Előd és mások bekerüljenek az elnökségbe - írja a Népszava.

A kongresszust Szabó Gábor pártigazgató vezette, felszólalások nem voltak. Az alapszabály mostani módosításával már nem csak a szomszédos országokban működő „külhoni” jobbikos szervezetek, hanem a más államokban, jellemzően Nyugat-Európában létrejött csoportok is képviseltethetik magukat a párt választmányában és a kongresszuson.

2. frissítés: a Jobbik közleménye

A mai napon a Jobbik országos kongresszusán a küldöttek több alapszabályt érintő kérdésben szavazhattak. A módosító indítványok közül jelentőségében kiemelkedett az elnök-elnökhelyettesi rendszer bevezetésének koncepciója, melyet a Jobbik országos elnöksége terjesztett be a kongresszus elé, és azt a küldöttek 82 százaléka támogatta.

A kongresszusi küldötteknek lehetőséget biztosított a Jobbik országos elnöksége, hogy véleményt mondjanak az elnök vétózási jogáról, amely szavazáson a jelenlévők több mint kétharmada amellett szavazott, hogy a mindenkori Jobbik elnöknek maradjon meg ez az alapszabályban rögzített joga - írja Szabó Gábor pártigazgató.

Két hét múlva tisztújítás

Mirkóczki Ádám tájékoztatta az MTI-t: két hét múlva, május 12-én megtörténik a tisztújítás is. Ezt a kongresszust a napokban írják ki, és onnantól a Jobbik bármely tagja szándéknyilatkozatot tehet az indulásra.

Az ellenzéki pártban kétévente esedékes a tisztújítás. Hivatalos elnök-jelölt az lehet, akit az alapszervezetek legalább 20 százaléka támogat. Az alelnök-jelöltséghez pedig 10 százalékos a küszöb az alapszabály szerint.