Nincs érdemi mozgás a pártok támogatottságában – ez derül ki legalábbis az IDEA Intézet által 2018 januárban felvett, a bevett kérdőíves politikai közvélemény-kutatást és a közösségi médián alapuló (Big Data) célcsoport-képzési módszereket ötvöző vizsgálatának adataiból, melyet az ATV ismertetett.
Az elmúlt negyedéves számok, de különösen a januári kutatás eredményei alapján az látszik, hogy leginkább „befagyott” pártpreferenciákról beszélhetünk, az intézet által rögzített mozgások hibahatáron belül maradnak.
A kormánypártok támogatottsága a tavaly decemberi mérések eredményeihez hasonlóan még mindig stabil: a Fidesz-KDNP a teljes lakosság körében 33 százalékon, míg a biztos szavazó pártválasztók körében 40 százalékon áll – ez utóbbiban a januári felmérés a legutolsó adatokhoz képest 2 százalékos, vagyis hibahatáron belüli növekedést mutat.
A kormányzó pártokat követi a Jobbik, amelyet januárban a teljes népesség 14 százaléka, míg a biztos szavazó pártválasztók 17 százaléka támogatott – hasonlóan a decemberi adatokhoz, amikor is a teljes népesség 13 százaléka támogatta.
A Demokratikus Koalíció mindkét szavazói körben meg tudta őrizni támogatóit: a pártot a teljes lakosság 8, míg a biztos szavazó pártválasztók 12 százaléka támogatná egy választáson. Hasonló az arány az MSZP esetében is, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a Párbeszéddel kötött közös lista miatt a parlamenti bejutási küszöb esetükben 10 százalék: a biztos szavazó pártválasztók a legutóbbi mérések alapján pont ilyen arányban támogatják a pártot, ami a decemberi mérésekhez képest 2 százalékpontos visszaesést mutat. A szocialisták a teljes népesség körében, az ezt megelőző mérésekhez hasonlóan, 8 százalékot értek el.
Az LMP és az Együtt támogatottsága nem változott érdemben: míg az előbb a decemberi adatok szerint a teljes lakosság körében 5, és a biztos szavazó pártválasztók körében 6 százalékon áll, addig az utóbbinál ez az arány 2, illetve 3 százalék, hasonlóan a tavaly év végi kutatáshoz. A Momentum Mozgalom azonban mindkét választói csoport körében 1-1 százalékos veszteséget könyvelhet el a decemberi adatokhoz képest: a párt a teljes népességnél 1, míg a biztos szavazó pártválasztók 2 százalékon áll.
Az IDEA Intézet 2018 januárjában többek között az átszavazási hajlandóságot is kutatta a baloldali, valamint a jobbikos választók körében.
Az adatok elemzéséből az derül ki, hogy a baloldali pártválasztók 45 százaléka támogatná saját jelöltje visszalépését a Jobbik javára a kormánypárti induló legyőzése érdekében, ha utóbbi az esélyesebb, míg 40 százalék a „nem” mellett foglalást állást.
A baloldali pártválasztók 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy kész lenne voksával is támogatni a Jobbik indulóját a kormánypárti jelölt ellenében, ha az az esélyesebb a kormánypárti jelölt legyőzését illetően, miközben 50 százalékuk ezt elutasította.
A Jobbik szavazói körében ez az arány egyértelműen kisebb: míg saját jelöltjük visszaléptetését az esélyesebb baloldali javára 32 százalék támogatná, és 58 százalék elutasítja, addig a jobboldali párt választóinak csupán 30 százaléka szavazna a baloldal esélyesebb jelöltjére a kormánypárti indulóval szemben, 54 százalékuk pedig ekkor sem.
Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2018. január 29-31. között vette fel a közösségi médiában olvasható kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus tekintetében. Az 1000 fős minta hibahatára, az alapmegoszlások esetében, legfeljebb +/- 3,1 százalékpont.
Korábban írtuk: Kövér: betilthatnánk az MSZP-t, de nem tesszük, sőt még azt sem szeretnénk, ha kiesnének a parlamentből
