A bukaresti külügyminisztérium körlevélben kérte a világ különböző országaiban szolgálatot teljesítő román diplomatáktól, hogy vegyenek részt a magyar nemzeti ünnep alkalmából rendezett fogadásokon - erősítette meg szerdán az MTI-nek Paul Ciocoiu külügyi szóvivő a Hotnews.ro értesülését.

A hírportál szerint a román külügy kezdeményezése “szöges ellentétben áll” a magyar fél magatartásával, amely tavaly eltiltotta diplomatáit a román nemzeti ünneptől. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter arra hivatkozott: a magyar embereknek nincs mit ünnepelniük december 1-jén (az Erdély és a Román Királyság "egyesülését" kimondó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés napján).

A szóvivő megjegyezte, nem arról van szó, hogy a bukaresti tárca utasításba adta volna a diplomatáknak a magyar fogadásokon való részételt, csak “egy útmutatásról van szó, összhangban Teodor Melescanu román külügyminiszter február végi budapesti látogatásán elhangzott nyilatkozatával”.

A román diplomácia vezetője akkor kérdésre válaszolva nem akarta kommentálni magyar kollégája decemberi döntését, ám úgy vélekedett: biztosan megtalálják a módját, hogy túllépjenek ezen a helyzeten. (És a mostani döntésük eredményeként talán a magyarok újra ünnepelni fogják Erdély elrablását - a szerk.)

Romániában a megszokottnál is magyargyűlölőbb pártok évtizedeken keresztül március 15-ét románellenes ünnepként próbálták betiltatni, arra a – magyar szakértők által történelemhamisításnak minősített, de Romániában folyamatosan ismételt – meggyőződésre alapozva, hogy a ’48-as magyar forradalmárok "negyvenezer román civilt öltek meg az erdélyi Szigethegységben".

Tény, hogy az erdélyi románság szembefordult a magyar forradalommal, és a császárhűségtől remélte nemzeti jogai biztosítását, civileket pedig (természetesen magyarokat) ők mészároltak, élükön Avram Iancuékkal (lásd itt).

Az 1990-es évek elején még közfelháborodást váltott ki Romániában, amikor az erdélyi magyarok megünnepelték március 15-ét, de az utóbbi két évtizedben már hagyománnyá vált, hogy a mindenkori román miniszterelnök március 15-én köszönti a magyarokat. Sorin Grindeanu kormányfő idei ünnepi üzenetében úgy vélekedett: valósággá válhatnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eszméi, a béke, a szabadság és az egyetértés, ha a románokat és a magyarokat a jobb élet iránti vágy egyesíti, tisztelik egymást, és nem akarnak semmit ráerőltetni egymásra. Az utolsó pontra, mely az (Erdéllyel való) unióra vonatkozott, ez természetesen nem érvényes.

(MTI nyomán)