Sokan hagyhatnak fel a gazdálkodással, ha maradnak a jelenlegi tejfelvásárlási árak – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Kovács Zoltán kormányszóvivővel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön.

A bürokráciacsökkentés jegyében intézményátszervezésre készül a kormány

Több mint hetven állami, országos háttérintézmény, költségvetési szerv átszervezését, illetve megszüntetését tervezi a kormány - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Lázár János közölte, 72-73 intézmény, költségvetési szerv van "a kormány célkeresztjében", ezeknek felmerül a megszüntetésük akár jogutóddal, akár jogutód nélkül. Kérdésre elmondta, hogy a lista összeállítására ő kapott megbízást a kormánytól.

A következő napokban tárgyalások indulnak a Miniszterelnökség és a tárcák között arról, hogy a háttérintézményeket, költségvetési szerveket hogyan lehet a tárcákba visszavinni, hogyan lehet a kiszervezéseket megszüntetni, egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban működtetni a rendszert - ismertette a miniszter. Jelezte, 50 ezer ember dolgozik ezekben az intézményekben, szerveknél. A kormány csak kivételes esetben lát arra lehetőséget, hogy ezek a költségvetési szervek, hivatalok, intézmények megmaradjanak - mondta a miniszter, aki a biztosan megmaradó intézmények közé sorolta a rendőrséget, a honvédséget, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, az Állami Egészségügyi Ellátó Központot és a Szociális Főigazgatóságot.

Lázár János az átalakítandó intézmények között említette az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, a nyugdíjfolyósítási intézetet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt, valamint a közlekedési hatóságot. A kormány február 10-én dönt erről a kérdésről - közölte.

A miniszter szerint az ország versenyképességének fenntartásához a bürokráciát is csökkenteni kell, ez a "rezüméje" a gyáriparosokkal, a munkaadókkal, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével folytatott tárgyalásoknak. Azt mondta, a bürokráciacsökkentés azt is jelenti, hogy újabb ezt szolgáló törvénycsomagokat terjesztenek be, jelenti a gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb közigazgatást, de azt is, hogy kevesebb bürokrata, kevesebb bürokratikus intézmény legyen.

Lázár János a háttérintézményi rendszer felülvizsgálata a bürokráciacsökkentés egyik eleme. Kifejtette: 2016-ban a járási hivatalokban rendezik a feladatokat, ez 16 ezer ember munkáját érinti az első félévben, majd a második félévben ugyancsak 16 ezer ember munkáját érinti a kormányhivatalokban.

Hozzátette: az a céljuk, hogy az országos hatáskörű szervektől minél több feladat és hatáskör a kormányhivatalokba kerüljön; az első fok a járási, a második a kormányhivatal lesz, ezzel egyúttal megvalósul az állami szervek vidékre költözése is. Hiszen az országos hatóságok - folytatta - a megyei kormányhivatalokban fogják feladataikat ellátni.

Ami nem hatósági feladat, hanem döntéselőkészítés, stratégia, tervezés, az a minisztérium része kell, hogy legyen - hangsúlyozta.

Elmondta azt is, a Miniszterelnökség azt javasolja, hogy a minisztériumok a háttérintézmények feladatellátását a korábbi bérelőirányzat nyolcvan százalékán vegyék át.

Krízisben vannak a tejtermelők a felvásárlási árak miatt, ezért a kormánynak segítenie kell - közölte a miniszter. Lázár János azt is bejelentette: március 1-15. között lesznek az újabb földárverések.

A miniszter a tejpiaci helyzetről azt mondta, ha maradnak a jelenlegi felvásárlási árak, sokan hagyhatnak fel a gazdálkodással. A kormány ezért keresi annak lehetőségét, hogyan tud segíteni a tej felvásárlási árának kiegészítésében. Lázár János megerősítette múlt heti bejelentését: a földárveréseken változatlan áron, változatlan feltételek mellett kívánnak eladni minimum 150 ezer hektár földet. Az eladandó állami termőföldek listája jövő hétre készül el - közölte, a lista nyilvánosságra hozását február elejére ígérte. Hozzátette: a kormány továbbra is biztosítja a kedvezményes hitelt a márciusi földárveréseken résztvevők számára, vagyis újabb 100 milliárdos keret áll a Magyar Fejlesztési Bankban rendelkezésre.

Kitért arra, hogy 18 külföldi állampolgár szerezhetett földet az eddigi árveréseken, ha senki nem él az elővásárlási jogával. Közölte, a vásárlók közül jó néhányan húsz-harminc éve Magyarországon élnek, magyar a házastársuk vagy magyarok a felmenőik.

Lázár János megismételte: több mint 170 milliárd forint az eddigi licitérték, a bevétel pedig a Nemzeti Földalapkezelőhöz kerül, csak az állami vagyon gyarapítását szolgálhatja. A földek az esetek nagy részében a piaci ár fölött 10-20 százalékkal keltek el, de van, hogy a piac ár háromszorosáért vették meg azokat - mondta.

Meg kell találni a taxisokkal a közös nevezőt

A taxistüntetés kapcsán Lázár János nyugalomra intette a taxisokat, a kormány szerint most nekik van igazuk. A kabinet szerint azért kell segíteni a taxisoknak, mert a taxizás államilag szabályozott piac, és ha valamit szabályoz az állam, akkor ahhoz védelem is jár - magyarázta.

Elmondta, meg kell találni a taxisokkal a közös nevezőt abban, mit és hogyan kell szabályozni. Hangsúlyozta, a kormány szeretné, ha Magyarországon mindenki betartaná a törvényeket és adót fizetne, emellett szeretnék a taxizás minőségét, átláthatóságát is biztosítani.

A miniszter megjegyezte, hogy Orbán Viktor a kormányülésen megkérdezte a kormánytagokat, használják-e az Ubert. Egyik kormánytag sem használja, de a kormányzatban dolgozó fiatalok többsége Uberrel közlekedik - jelezte.

Átveszi az állam a HÉV-et

Kérdésre válaszolva elmondta, ha az állam átveszi a HÉV-et, a MÁV-val fogja üzemeltetni, és várható a rendszer felújítása, sőt akár új HÉV-vonalak létesítése is.

Kérdésre a főváros és az Nemzeti Fejlesztési Minisztérium között folyó tárgyalásokról annyit mondott, hogy a jövőben nem a főváros, hanem az állam rendeli meg a szolgáltatóktól, például a Volántól az agglomerációs közlekedést. Beszélt arról is, hogy vannak még pénzügyi részletkérdések, amelyekről meg kell egyezni, például arról, hogy a főváros tartozik a MÁV-nak 12 milliárd forinttal. Ezek technikai kérdések, az elvi megállapodás megszületett - hangoztatta.

Csok - két új rendelet foglalja majd össze a szabályokat

A kormány február 3-án két új rendeletben foglalja majd össze az otthonteremtési program szabályait - közölte a Miniszterelnökség vezetője. Lázár János elmondta: az egyik rendelet szól majd a használt lakáshoz jutásról, a másik pedig az új lakáshoz jutás feltételeiről. A szerdai kormányülésen az elvi döntések születtek meg a várható könnyítésekről.

A miniszter ennek alapján megerősítette, hogy a kormány eltörli a 30 millió forintos ingatlanérték-határt és a tulajdoni korlátot. Azok a "bürokratikus szabályok" is megszüntethetők, amelyek a korábban tulajdonolt ingatlan eladásából származó vételár felhasználását írják elő - tette hozzá. Emellett több más könnyítést is tartalmaznak majd a rendeletek, például új ház építése esetén az összkomfort meghatározásával kapcsolatban. Így ahol nincs ivóvízvezeték, ott az iható víz elérése lesz a kritérium, ahol pedig nincs szennyvízvezeték, ott az építési szabályokban korábban engedélyezett megoldások tovább élhetnek.

A kormány a családok otthonteremtési kedvezményén (csok) keresztül arra is kész, hogy támogassa a nagyvárosokban a tetőtérbeépítéseket, valamint külterületeken új tanyák építését - mondta a Miniszterelnökség vezetője. Megjegyezte továbbá, hogy belterületi zártkertekben is lehet majd építkezni támogatással.

Tájékoztatása szerint a közfoglalkoztatottaknak arra lesz lehetőségük, hogy használt lakás vásárlásához, illetve lakásfelújításhoz kapják meg a csokot.

Közölte továbbá: az építésztársadalommal közösen akarják meghatározni azokat a garanciákat, amelyek biztosítják az építési szabályok betartását a megszűnő építési engedélyezés helyett. A kormány célja - mondta - a bürokráciacsökkentés és az egységes településkép.

Az otthonteremtési programmal kapcsolatban Lázár János hangsúlyozta: az elsődleges cél családpolitikai, a másodlagos pedig a gazdasági növekedés, vagyis nem egy szociálpolitikai akcióról van szó.

A kormány megtárgyalta a Nemzeti Otthonteremtési Közösség intézményének tervezett bevezetését is, hogy a lakásmegtakarítással rendelkezők mihamarabb lakáshoz juthassanak - közölte a tárcavezető.

Javaslatot vár a kormány az NFM-től a Déli pályaudvar bezárásának lehetőségéről

A kormány azt kérte a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM), hogy tegyen javaslatot arra, milyen feltételek mellett lehetne bezárni a budapesti Déli pályaudvart és parkot kialakítani a helyén - közölte Lázár János. Szintén egy közlekedéssel kapcsolatos kérdésre elmondta, ha az állam átveszi a HÉV-et, várható a rendszer felújítása és akár új HÉV-vonalak létesítése.

A Bruegel-kép nem hagyhatja el az országot

Jelentős számú olyan műtárgy lehet az állam birtokában, amelyről várhatóan nem fogja tudni bizonyítani, hogy minden kétséget kizáróan a tulajdonát képezi - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy a Miniszterelnökség szerdán bejelentette: az állam nem tudja megfelelően igazolni tulajdonosi jogviszonyát, ezért kiadhatja id. Pieter Bruegel Keresztelő Szent János prédikációja című képét az örökösöknek, amennyiben azok okiratokkal tudják igazolni örökösi minőségüket.

Lázár János a Kormányinfón hangsúlyozta: a kép nem hagyhatja el az országot, mert védett műtárgy. Megjegyezte: az örökösök is jelezték, készek megállapodni az állammal arról, hogy milyen feltételek mellett maradhat a műtárgy a Szépművészeti Múzeumban.

A komoly uniós pénzügyi ígéretből semmi nem lett

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: "megdöbbenve tapasztalta a kormány" Pintér Sándor belügyminiszter jelentését arról, hogy a komoly uniós pénzügyi ígéretből semmi nem lett a migránsválsággal kapcsolatban. Amit tavaly szeptemberben ígértek, abból "egy huncut fillér sem érkezett meg" - közölte, majd arra kérte az ellenzéki pártokat, segítsék a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos szabályozás megalkotását.

A minisztert kérdezték a paksi erőmű-beruházásról is azt mondta, január 20-áig kellett válaszolniuk az Európai Bizottság (EB) kérdéseire a kötelezettségszegési eljárásban, ezt megtették, a jövő héten szakmai tárgyalások következnek.

Szerinte ha az EB megkérdőjelezi az oroszokkal kötött nukleáris szerződés meghosszabbítását, az ütközik az EU alapszerződésével, és Magyarország biztosan bíróságra fog menni, mert az ország szuverenitását érdemben korlátozza.

Kérdésre megerősítette, Orbán Viktor miniszterelnök február 17-ére meghívást kapott Moszkvába, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - mint azt a közelmúltban minden évben megtették - áttekintsék a kétoldalú kapcsolatokat, és biztosan szóba kerül a paksi erőmű ügye is.

Arra a kérdésre, hogy - mint arról sajtóhírek szóltak - valóban épül-e minaret Szigetváron, Lázár János azt válaszolta: a városban magyar történelmi emlékhely lesz, Zrínyi Miklósnak fognak emléket állítani, és "nem a török dicsőségnek lesz az európai emlékműve".

Közölte azt is, hogy a kormány február 3-án és 10-én ülésezik.

(MTI)