Gyászistentiszteletet tartottak és holokauszt-emlékhelyet avattak vasárnap a "vészkorszak" debreceni áldozatainak emlékére a helyi Pásti utcai ortodox zsinagóga udvarán. A menetrend szerinti holoszeánszon ismét színt vallott Kóser Lajos. Véleménye szerint a "holokauszttal" olyan veszteség érte a magyar népet (!), mint a történelem során még soha.

Az emlékfalra az ún. holokauszt állítólagos hatezer (bűvös szám - a szerk.) debreceni zsidó áldozatának nevét vésték fel, az emlékmű országosan egyedülálló módon a magyar kormány, a debreceni önkormányzat és a helyi zsidó hitközség együttműködésével, a Teva Gyógyszergyár Zrt. támogatásával készült el - jelentette be Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke.

A történelem legnagyobb vesztesége

Kósa Lajos (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő, Debrecen volt polgármestere kiemelte, az, hogy az emlékmű a város és a zsidó hitközség összefogásával jött létre, jelzi: a fájdalom, az emlékezés közös ügyünk. A politikus szerint a "holokauszttal" olyan veszteség érte a magyar nemzetet (sic!) és a zsidó közösséget, mint a történelem során még soha.

"Ha belegondolunk a holokausztba, minden indulat, harag jogos. Jogos, mert olyan veszteség érte a magyar zsidó közösséget és a magyar nemzetet, melyhez hasonlót nem ismer a történelem."

Úgy vélte, hogy az áldozatokról való megemlékezés nem zsidó belügy, mivel az elpusztítottak a "testvéreink", magyarok, zsidók, debreceniek voltak.

Emlékeztetett azokra az egykori városházi alkalmazottakra, akik keresztény menlevelek kiadásával debreceni zsidók százait mentették meg a fizikai munkától, amiért a város 2001-ben a Jad Vasem Intézet által a néhai tisztviselőknek adományozott kitüntetést vehette át.

Régi adósság

Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP), Debrecen alpolgármestere hangsúlyozta: a város régi adóssága volt, hogy méltó emlékhelyet állítson a holokauszt™ debreceni áldozatainak.

A zsinagóga udvarán felállított emlékfal átadásával a zsinagóga amellett, hogy kegyhely, mától mementóul is szolgál - fűzte hozzá. Debrecen fejlődésének alapvető záloga a spirituális sokszínűség: "a kálvinista Rómában" van az ország egyetlen görögkatolikus metropóliájának székhelye, van római katolikus püspökség és itt működik a legnagyobb vidéki zsidó közösség - örvendezett az alpolgármester.

Fekete Károly tiszántúli református püspök kiemelte: az emlékfal átadása végtisztesség megadása olyan embereknek, akik a "vészkorszakban" nem részesülhettek ebben. "A fal azt jelzi, hogy akik temetetlenek maradtak, megkapják a végtisztességet" - jegyezte meg a püspök, és utalt arra, hogy azok, akik egykor pusztán számok voltak a pusztulásban, az emlékhelyen nevet kaptak.

Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség (DZSH) elnöke megemlékezett arról, hogy a debreceni zsidóság a második világháború előtt népes, virágzó közösség volt. Hét évtizede hiányoznak nekünk nagyszülők, dédszülők, a meg nem született gyerekek, az a hatezer ember - asztalos, kereskedő, tudós -, aki élete során Debrecent szolgálta volna - mondta.

Soha többé stb. stb.

"Legyen ez az emlékhely méltó helye és helyszíne a megemlékezésnek" és figyelmeztessen: "közösen kell tenni azért, hogy se mi, se fiaink, se unokáink ne éljenek át ilyen borzalmakat" - jelentette ki a DZSH elnöke.

A megemlékezés alkalmából tartott gyászistentiszteletet Totha Péter Joel vezető tábori rabbi vezette, a "holokauszt-túlélők" nevében Gergely Judith professor emerita figyelmeztetett az "ősöket megtartó emlékezet" fontosságára.

A megemlékezés végén a résztvevők hosszú sorokban járultak az emlékfalhoz, ahol - miközben a Schindler listája című propagandafilm zenéje volt hallható - elhelyezték az emlékezés kavicsait.

(MTI - Haon nyomán)

Kapcsolódó: "Ma reneszánszát éli a zsidó kultúra Magyarországon" - félmilliárdból felújított debreceni zsinagógák