Kiadta jelentését az amerikai külügyminisztérium az emberi jogok állapotáról. Arról, hogy hova juttatták ők az emberi jogok helyzetét az általuk lerohant vagy háborúba taszított országokban, "meglepő módon" nem értekeznek, szó esik viszont hazánkról, a kirekesztők és antiszemiták földjéről.

John Kerry külügyminiszter Netanjahuval - elvégre ők csak tudják, mi az antiszemitizmus

Magyarország esetében a jelentés kifogásolta a civil társadalom elleni "komoly" kormányzati és rendőrségi fellépést, a médiapluralizmus "további megnyirbálását", valamint "a romák diszkriminációját és kirekesztését".

A dokumentum szerzői szerint az újraválasztott Fidesz-KDNP túlnyomórészt társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártokkal való "befogadó párbeszéd" nélkül folytatta a 2010-ben elkezdett átfogó változtatásokat a jogi keretrendszerben és az államszerkezetben.

Az amerikai külügyi tárca emlékeztetett rá, hogy nemzetközi szervezetek és emberi jogi civil szervezetek az elmúlt év folyamán továbbra is komoly bírálatokat fogalmaztak meg "a jogállamiság rendszerszerű eróziójának", a fékek és egyensúlyok, a demokratikus intézmények, az átláthatóság és "a független társadalmi hangok fokozódó megfélemlítése" ügyében.

A jelentés emberi jogi problémaként nevezte meg a magyar börtönök túlzsúfoltságát, az előzetes letartóztatások hosszú időtartamát, az "egyházak" elismerésére vonatkozó eljárások politikai meghatározottságát, a menedékkérők "fogva tartását", a kormányzati korrupciót, a nők és gyermekek elleni erőszakot, a nők szexuális zaklatását, az antiszemitizmust és az emberkereskedelmet.

A dokumentum szerint a kormány általában tett lépéseket a visszaéléseket elkövetett tisztségviselők, a többi között a biztonsági szolgálatok felelősségre vonása és megbüntetése érdekében. A civil társadalmi szervezetek azonban széles körben azt gyanították, hogy korrupciós ügyekben érintett kormányzati tisztviselők és közalkalmazottak büntetlenséget élveznek.

(MTI nyomán)