Mindenki feltöltötte a gáztárolóit, csak mi nem
A gáztározóval rendelkező európai országok közül szinte mindegyikben nyolcvan százalék fölé emelték a töltöttségi szintet, Magyarország viszont nincs ezek között.
A Napi Gazdaság szerint csaknem teljesen tele vannak az európai gáztárolók, a Gas Infrastructure Europe folyamatosan frissülő adatai szerint a tárolókapacitással rendelkező 15 európai ország közül csupán háromban – Bulgáriában, Lettországban és Magyarországon – nem éri el a töltöttségi szint a 80 százalékot.
Magyarországon a létesítmények csaknem 56 százalékig vannak feltöltve, ami 3,4 milliárd köbméter fűtőanyagot jelent. Ebből 1,5 milliárd köbméter a szőregi tárolóban található, amelyből 915 millió köbméter stratégiai készletnek számít. A töltöttség másik felét az E.ON-tól megvásárolt tárolókban lévő gáz teszi ki. Ezek az egységek jelenleg 39,9 százalékos töltöttségen állnak, ám a betárolás jelenleg is meglehetősen intenzíven zajlik – olvasható a keddi cikkben.
Az európai országok közül Magyarország rendelkezik a negyedik legnagyobb gáztároló kapacitással, csupán a német, az olasz és a francia létesítményekben fér el több fűtőanyag. Franciaországban 87, Németországban 90, Olaszországban pedig 92 százalékon áll a töltöttség, ami összességében több mint 45 milliárd köbméter földgáztartalékot jelent.
A régióban Ausztria rendelkezik a legnagyobb kapacitással: jelenleg 4,4 milliárd köbméter gáz van föld alatti létesítményeiben, ami 93,2 százalékos töltöttségnek felel meg. Csehországban a felhalmozott tartalék 3,2 milliárd köbmétert tesz ki, ami a teljes kapacitás 97,3 százaléka. A térségben kétmilliárd köbméternél nagyobb befogadóképességű tárolói vannak Lengyelországnak és az ún. Szlovákiának is; előbbinél 93, utóbbinál pedig 97,6 százalékos a töltöttség.
Az unió tagállamainak egészében a tárolók már most 88,32 százalékban feltöltöttek – ez 73 milliárd köbméter gázt jelent.
Fagyos lesz a tél, ha elfajul a gázháború
Ha Ukrajna, amely jelenleg nem kap gázt Oroszországból, kifut a tartalékaiból, akkor Európában is gázválság lehet: ha több mint három hónapig nem rendeződik a helyzet, akkor a kelet-közép-európai régió nem tudja kihúzni a telet.
Az orosz-ukrán gázháború, amely lényegében június óta tart - a Gazprom Kijev tartozására hivatkozva akkor állította le az Ukrajnába irányuló gázszállításokat - a tél közeledtével éleződhet ki igazán. Ukrajna januárra nagy eséllyel kifogy felhalmozott tartalékaiból, ami az ország határain túlmutató gázválsághoz vezethet - írja a Financial Timesban megjelent vendég posztjában Ben Aris, a bne régiós hírportál szerkesztője.
Kijev ötmilliárd dollár körüli összeggel tartozik a Gazpromnak, miközben minden forrást figyelembe véve a tavalyi téli fogyasztás alapján 5-10 milliárd köbméter újonnan szállított gázra lenne szüksége jövő tavasz előtt. Ezt csak akkor remélheti Oroszországtól, ha kifizeti adósságát. A helyzet azonban az, hogy legfeljebb az IMF-től számíthat pénzre decemberig, mármint ha a Valutaalap ígéretéhez híven átutalja az Ukrajnának megítélt 17 milliárd dolláros hitelkeret 2,8 milliárdos részletét.
Nem elég
Papíron az IMF-től idén Ukrajnának kifizetett forrás - az előző és az esedékes részlet együtt - ugyan éppen elég lenne az orosz követelés kiegyenlítésére, ám ez azt jelenté, hogy a kijevi kormány nem törleszti az államadósságot, nem fizeti ki a szociális juttatásokat és a nyugdíjakat, nem finanszírozza a bankok feltőkésítését, és egy fillért sem fordít a Dombasz néven ismert, háború sújtotta kelet-ukrajnai régió visszafoglalására. Más szóval Kijev nem tudja kifizetni gázadósságát.
A tárolókra, a Lengyelországon, Magyarországon és "Szlovákián" át érkező importra és a hazai termelésre alapozva Ukrajna fedezni tudja nyári gázigényét, amikor naponta 80 millió köbmétert fogyaszt. Télen azonban ez felmegy 210 millióra - derült ki egy nemrégiben megjelent uniós tanulmányól. Mindent figyelembe véve a kijevi vezetésnek azzal kell számolnia, hogy a jelenleg rendelkezésre álló források teljes felhasználása esetén 16 milliárd köbméter gáz hiányzik a téli ellátás biztosításához. Felvidéken át további 10 milliárd köbméterhez juthat, így - a vezetékben lévő úgynevezett technikai gázt is figyelembe véve - végső soron 10 milliárd köbméteres lyuk tátong az ellátáson.
Megoldható, de...
Ez a hiány elég kicsi ahhoz, hogy ha Ukrajna 20 százalékkal csökkenteni tudja idei téli fogyasztását a tavalyihoz képest, és megkapja az utánpótlást európai barátaitól, akkor ki tudja húzni a telet újabb orosz gázszállítás nélkül - állítják egy nemrégiben megjelent német tanulmány szerzői. Ha egyik feltétel sem teljesül, akkor Ukrajna már november közepén kifut gáztartalékaiból.
Ha mérséklik a fogyasztást legalább ötödével, de nem kapnak gázt "Szlovákiától", Magyarországtól és Lengyelországtól, akkor január végéig húzhatják, ha nem tudják visszavenni a felhasználást - az ukrán energiafelhasználás hatékonysága a legrosszabb Európában -, akkor attól függően tarthatnak ki január közepéig vagy végéig, hogy mennyi gáz jut el hozzájuk Európából.
Mi lesz, ha...?
Egy orosz gázbojkott esetén Európa Ukrajnához hasonló helyzetben találná magát: a tartalékok és az egyéb források csak egy ideig pótolhatják az orosz gázt. A Gazprom szállította Európa éves gázfelhasználásának 30 százalékát 2013-ban. A Kölni Egyetem Energiagazdasági Kutatóintézete ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a legsérülékenyebb fogyasztók Finnország, Lengyelország és Törökország.
Ha az orosz gázszállításokat három hónapra felfüggesztenék, akkor ezt a három országot kivéve a többi európai állam ki tudná bekkelni a telet. Hat hónapos bojkott esetén Franciaország és Olaszország kivételével minden országban ellátási hiány alakulna ki. Kilenc hónapos moratóriumot egész Európa megszenvedne: 46 milliárd köbméteres hiány alakulna ki.
Megtehetik
A folyékony gáz (lng) behozatala, amelyhez sokan nagy reményeket fűznek, nem megoldás. Először is jelenleg csak Ázsiából érkezhetnének tankhajók, az USA leghamarabb 2015-re építheti ki a szükséges töltőkapacitást. Ha öt hónapig nem jön orosz gáz, akkor 45 milliárd köbméter, ha hét hónapig, akkor 65 milliárd köbméter lng-re lenne szükség. Lengyelországon és Törökországon azonban ez sem segítene, mivel nincs meg a kirakodáshoz szükséges infrastruktúrájuk. Emellett egy ilyen kereslettöbblet az égbe lökné az lng árát.
Sokan azzal hessegetik el egy orosz gázembargó lehetőségét, hogy ez túl nagy bevételkiesést okozna a Gazpromnak. A helyzet azonban az, hogy az európai eladásokból származó 4-4,5 milliárd euró (5,2-5,8 milliárd dollár) bevétel csupán éves forgalmának 3,5 százaléka. A maradék a hazai piacról és a volt szovjet tagköztársaságokból származik. Az elmúlt hónapok alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a jelenlegi moszkvai vezetés habozás nélkül kész lenne feláldozni ezt az összeget, ha úgy látná, hogy ez Oroszország nemzeti érdeke.
Frissítés: moszkvai figyelmeztetés
Oroszország a gázexport csökkentésével fenyegette meg az Európai Uniót, hogy megakadályozza az orosz földgáz - Nyugat-Európán át történő szállítását - Ukrajnába - közölte a Financial Times című lap az Európai Bizottság magas rangú illetékeseire hivatkozva.
Az egyik diplomatát idézve a lap azt írta, hogy "meglehetősen nyíltan fenyegetőznek" az oroszok. A név nélkül idézett forrás rámutatott arra, hogy a moszkvai fenyegetőzés közvetlen célpontja Ukrajna, de ha Oroszország szavait tettek követik, akkor annak Európa is "megissza a levét". Szergej Kuprijanov, a Gazprom orosz gázipari cég szóvivője a Financial Times-nak azt mondta, hogy "először hall erről".
A moszkvai figyelmeztetés annak fényében hangzott el, hogy hétfő este az Európai Unió tagállamai hivatalosan - a korábbi terveknek megfelelően úgynevezett írásos eljárással - elfogadták az Oroszországgal szembeni újabb büntetőintézkedéseket, amelyek hatálybalépése a következő napokban várható. A legújabb szankciók a legnagyobb orosz energiaipari cégeket, a Transznyefty, a Gazpromnyefty és a Rosznyefty vállalatokat is érinthetik.
Oroszország tavaly az ukrán gázszükséglet mintegy felét fedezte. Idén június 16-án a Gazprom orosz gázipari vállalat leállította ugyanakkor az energiahordozó eladását a szomszédos országnak részben a korábban exportált földgáz ára körüli vita miatt. Ukrajna tavalyi gázfogyasztása mintegy 50 milliárd köbméter volt.
A közvetlen orosz gázszállítások leállása miatt Ukrajna kénytelen volt máshonnan megszervezni gázimportját. "Szlovákiából" szeptember 2-án indult meg a Vaján-Ungvár gázvezetéken a gáztovábbítás Ukrajnába. A vezeték elvileg évente 10 milliárd köbméter (napi 27 millió köbméter) földgázt képes szállítani az Európai Unióból Ukrajnába. Az érintett vezetéknek még nincs ekkora kapacitása, de 2015 első negyedévére a fejlesztéseknek köszönhetően már lesz.
Kijevi bejelentés szerint Ukrajnába Lengyelország felől 122 millió köbméter, Magyarországon át 128 millió köbméter földgázhoz jutott augusztusban. Ukrajna május elsején újította fel a földgáz behozatalát Magyarországon át.
(MTI - Napi.hu nyomán)
Kapcsolódó: Nem lesz jó vége: újabb oroszellenes szankciókban állapodtak meg az EU-tagállamok
