A diszkréten túlkapásoknak nevezett akciók valójában köztörvényes, zömmel katonai bűncselekmények, amelyekkel szemben egy jogállamban el kell járni – jelentette ki a Balsai-bizottság vezetője.

A rendőri szervek a hivatás szabályainak legdurvább megsértésével rontottak rá az október 23-i ünnepségekről távozó emberekre – mondta a Kossuth Rádiónak a 2006-os eseményeket vizsgáló Balsai-bizottság vezetője. Völgyesi Miklós úgy fogalmazott: a résztvevők akár becsületet sértő kijelentésekkel is hangoztathatják véleményüket, ez sem adhat okot arra, hogy a hatóságok erőszakkal számoljanak fel egy köztéri eseményt. A diszkréten túlkapásoknak nevezett akciók valójában köztörvényes, zömmel katonai bűncselekmények, amelyekkel szemben egy jogállamban el kell járni – jelentette ki a nyugalmazott bíró. Abban az időben Sólyom László köztársasági elnök is megengedhetetlennek ítélte, hogy az a morális válság, amelyet a Gyurcsány-kormány politizálása idézett elő, következmények nélkül maradjon. Még az Országgyűlésben is felszólalt, amelyet felkért, hogy bírálja felül az akkori vezetés munkáját – tette hozzá Völgyesi Miklós.

Kiemelte: a Balsai-jelentésre alapozva saját állampolgári joga és kötelessége alapján tett büntető feljelentést a legfőbb ügyésznél, mert a magyar Btk. úgy rendelkezik, hogy ha a hatalom erőszakos cselekményekkel gátolja az állampolgárokat törvényes emberi és politikai jogaik gyakorlásában, akkor terrorcselekményt valósít meg. Legsúlyosabb kifogásait az eljárásokkal szemben fogalmazta meg a nyugalmazott bíró. Mint kifejtette: Gergényi Péter korábbi budapesti rendőrfőkapitány a Rendészeti Biztonsági Szolgálat erőiből egy úgynevezett végrehajtó csapaterőt szervezett, amely sorfalban haladt előre a város utcáin. Mindegy volt, hogy gyerekes anyukával vagy egy éppen hazatérő emberrel találkoztak, az utasítás szerint kiemelték az adott személyt, a sorfalban állók közül azonban senki nem hagyhatta el a helyét – magyarázta.

Kínozták őket

A kiemelt személyeket a sorfal mögé telepített elfogó csapatnak adták át, voltak, akiket ott „alaposan eltángáltak”, majd bilincsben – nőket, férfiakat vegyesen – vittek el. Völgyesi Miklós úgy folytatta: a Markó utcai börtön akkori parancsnoka szerint az intézet 20 főt tudott egy időben fogadni, ehhez képest százával hozták ide az embereket. Volt, akit 24 órán keresztül várakoztattak anélkül, hogy ételt vagy vizet kapott volna, kínozták őket – mondta.

A Balsai-bizottság vezetője arról is beszélt, hogy voltak olyan nők és fiatal lányok, akiket meztelenre vetkőztettek, és tornagyakorlatokat kellett végezniük a kéjelgő, szadista smasszerek előtt. Egy másik kislányt a Bródy Sándor utca környékéről vitték be, őt úgy megverték, hogy elrepedt a bőr a fején, és véres hajjal kellett a nyomozási bíró elé állnia, aki arról döntött, hogy 30 napra előzetes letartóztatásba helyezik-e a lányt. Azt azonban nem kérdezte meg tőle, hogy miért véres a haja – fogalmazott Völgyesi Miklós.

Ítéletek futószalagon

2006 vége felé a bírósági eljárások alkalmával a védelem hiába hivatkozott arra, hogy nem történt jogsértő magatartás, hiába kérték az akciókról készült videókat és fotókat, azt, hogy a bíróság szerezze be a térfigyelő kamerák által rögzített felvételeket, ezeket rendre elutasították – mondta a nyugalmazott bíró, hozzátéve: így kicsúsztak volna a rendelkezésre álló rövid tárgyalási időből, ehelyett futószalagon hozták az ítéleteket.

További problémát jelentenek azok a rendőri jelentések, amelyekben az szerepelt, hogy kövekkel és üvegtárgyakkal dobálták a rendőröket. Ezek a dokumentumok ugyanakkor közokiratnak minősülnek, ha pedig ez alapján indult vádemelés, és még ítélet is született, akkor ez a hamis vád bűntettét valósítja meg, ami 8 év börtönnel „díjazható” – magyarázta a Balsai-bizottság vezetője, aki úgy véli: a rendőri jelentések „objektíve nem lehettek igazak”. Az igazságszolgáltatás akkori munkája a legrosszabb időket idézte – adott hangot véleményének Völgyesi Miklós.

(Kossuth Rádió nyomán)