Mint az alábbiakból kiderül, hogy a helyi rendőrség tudtával és tétlenségéből következő beleegyezésével folyik a bűnözés, és a lakosság bántalmazása, zaklatása. Interjúk Könnyű Károlyné Ibolyával, és Könnyű Károllyal, a négy gyermekes családot ért atrocitásokról október 11. 13. 15. és 18-án. Kuruc.info: eljött az idő, hogy ismét falulátogatást eszközöljenek a magyar fiatalok, de ezúttal még határozottabban. A különféle gárdáknak is illene már...
KÖNNYŰ KÁROLYNÉ, IBOLYA: - Csütörtöki napon történt, most ezen a héten, (október 11.-én - a szerk.) az hogy szomszéd asszonyomnak a kislánya szólt, hogy menjünk be a Karcsikához, mert meg fogják verni. (Az iskolában érte az atrocitás ifjabb Könnyű Károlyt, Karcsikát. - a szerk.)
Mi be is mentünk fél 2-re, s a Karcsikának az osztálytársa jött ki, s mondta, hogy megfojtják a Karcsikát. Így a Karcsi beszaladt, és pont egy gyerek fojtogatta a Karcsikát, de csak annyi történt, hogy a Karcsi megfogta ennek a cigány kisfiúnak a vállát, hogy miért kell mindig bántani a Karcsikát?!
Így később ezzel lezárult az ügy, mentünk a családsegítőhöz, hogy megint bejelentsük, hogy mi történt. Mert ez már mindennapos dolog, hogy mindig bántják.
És akkor ott várakoztunk, mert ügyfél volt nála, ott várakoztunk, eközben ez a cigány kisfiú gondolom, hogy hazament, elmondta, hogy mi történt, csak nem így adta elő, hanem úgy adta elő, hogy, megpofozta a Karcsi, meg földhöz vágta, meg ilyeneket mondott a szüleinek. Ez a család is odajött a családsegítőhöz. Ott elkezdtek velünk kiabálni, nem is lehetett velük beszélni, és akkor történt ez a verekedés. (A családsegítő épületében. - a szerk.)
Megfogták a hajamat, ezt hogy magyarázzam el... megfogták a hajamat és beletérdeltek a fejembe, meg hát a Karcsi is azért nem tudott engem megvédeni, mert hogy rá széklábbal is támadtak, ő meg azokkal foglalkozott.
KÉRDÉS, RIPORTER 1: - Kik voltak ezek, és hányan?
KÖNNYŰ KÁROLYNÉ: - Három felnőtt volt, a többi gyerek, ez a Konkoly Géza családja volt,… - egy férfi volt, meg két nő.
RIPORTER 2: - Gondolom a nők azok rád támadtak…
KÖNNYŰ KÁROLYNÉ: - Hát a cigányok… azokkal nem is lehet beszélni. Elkezdtek egyből csúnyán beszélni, nem is lehetett velük szót váltani, semmit. A családsegítőnek gyorsan bekopogtam, hogy hívják a rendőrséget, mert mondom: verekedés lett, merthogy a Karcsit már pofon vágta ez a Konkoly Géza. És akkor a családsegítő egyből hívta a rendőrséget, de hát mire az kijött, akkorra már megvolt a baj, ez a Konkoly család eltűnt, és csak nekünk a vallomásunkat tudta felvenni.
RIPORTER 2: - Ők nem tettek panaszt?
KÖNNYŰ KÁROLYNÉ: - Én nem tudom…
RIPORTER 2: - Mert a gyerek ugye azt mondta otthon az apjának, hogy őt bántották. Ők nem mentek el panaszra, hogy a Te férjed bántotta őket?
KÖNNYŰ KÁROLYNÉ: - Ők nem mentek el, de a rendőrség kiment hozzájuk, és őket is megkérdezte. Az iskolából lett volna egy tanú, egy tornatanár, de mire már a rendőrség az iskolába ment, addigra már nem volt ott az a tornatanár.
És akkor utána elmentünk látletetet vetetni a sérülésről. Most már lement a púp a homlokomról, de a gyerekről is levetettük a látleletet, és akkor így meglett a feljelentés.
De hát azóta is… én ma is láttam őket, hogy az utcában cirkálnak... a Konkoly család, … és hát azért csak félünk tőlük. Nem tudjuk mit csináljunk.
RIPORTER 2: - Most megnyugtatott téged, amit hallottunk itt a rendezvényen, hogy ezentúl rendben lesznek a dolgok? (A gárdisták tárgyalásokat kezdeményeztek a helyi polgárőrság vezetőjével. - a szerk.)
KÖNNYŰ KÁROLYNÉ: - Ahogy én ezt a polgárőrt ismerem, nekem bajom nem volt ezzel a polgárőrrel, akinél voltak. De mondjuk itt is vannak olyan polgárőrök, olyan alkoholisták, hogy kiesnek a kocsiból. És azok is cigányok. És azok nem mellettünk álltak, hanem a Konkoly család mellett. Úgyhogy most akkor…
RIPORTER 2: - Hát akkor ez most patt helyzet…
KÖNNYŰ KÁROLYNÉ: - Igen igen, én jóban vagyok itt ezzel a polgárőrrel, akinél a gárdisták voltak, nem tudom hirtelen a nevét… a Pusztavári Karcsival, én jóba vagyok, mert beszélgetünk minden nap, de nem tud ellenük tenni semmit, ő sem. Amikor kéne, nincsenek ottan!
A Pusztavári Karcsi a polgárőrség vezetője. Ő mondta azt, hogy minden rendben lesz, … de hát ezt nem hiszem el. Nem bír az az emberekkel. Ezek olyan alkoholisták! Bent ülnek egész nap a kocsmában és amikor kijönnek, csak azt lehet látni, hogy alusznak a kocsiban, és ha ki akarnak szállni akkor meg meg kiesnek a kocsiból. Ezek nem polgárőrök!
RIPORTER 2: - Akkor a helyzet nem megnyugtató…
KÖNNYŰ KÁROLYNÉ: - Nem, nem…
Okt. 15. Hétfő. KÖNNYŰ KÁROLYNÉ IBOLYA 2 nappal később, hétfőn este telefonon a következőket mondotta:
„Ma az iskola igazgatója küldött nekünk egy írásbeli felszólítást, hogy többször ilyen eset ne forduljon elő! Mert a Konkoly család tagjai bent voltak az iskolában, és panaszt tettek ellenünk.
A Konkolyék megint meg akarták „csapni" s gyereket. (Néhány perccel azelőtt, hogy az iskola igazgatójával beszéltek volna. - a szerk.) Azt akarják, hogy elköltözzünk onnan. Még a polgármester is. De nem tehetnek ki a saját házamból. Előzőleg Pesten ránk gyújtották a lakást, azért kellett eljönnünk onnan, ha innen is el kell mennünk, akkor hová menjünk?
Viszont az iskolából már ki kell vennünk a gyereket, és átíratni máshová, mert nem akarjuk, hogy állandóan verjék.
A Konkoly család „Kamatos pénzből" él. Uzsorások, vagyis abból élnek, hogy másoknak kölcsön adnak. Adnak 1000 ft-ot., és 2000-et kérnek vissza! Ezért van pénzük például olyan autókra, amilyenekkel járnak. Sok mindenki panaszkodik rájuk, még a cigányok is. Meg a boltosok, és a doktorok is. Mert ha valaki nem tudja fizetni rendesen a tartozását őfeléjük, akkor annak nekimennek, és az a legkevesebb, hogy elveszik az értékeit, ami még maradt. De fizikailag is bántják, megverik, baltával ütik, megszúrják, vágják. Volt már olyan, hogy, mikor megsebesítettek valakit, olyan csúnya sérüléssel vitték be a helyi orvoshoz elsősegélyre, - hogy szó szerint elájult a doktornő, mikor meglátta a sérülését."
KÖNNYŰ KÁROLY átvette feleségétől a kagylót, és így folytatta:
„A gyerekkel is üzengetnek, hogy ránk gyújtják a lakást, vagy lelőnek bennünket. Azt mondják van fegyverviselési engedélyük. Nagy fekete BMW-kkel járnak. Cigány maffia.
Azt mondják rám fajgyűlölő vagyok. - Ők tesznek azzá.
Infarktust kaptam, a már hosszú évek óta húzódó kálváriánk miatt. - 1 napot sem merem itt hagyni a családot. Összetartás van. Alkalmi munkákból élünk. Szegények vagyunk. Nem úgy mint az uzsorás cigányok, akik zaklatnak minket.
Nos, hogy miért is költöztünk ide? Mert Pestről el kellett jönnünk. Mivel 2003-ban Molotov koktéllal ránk gyújtották a lakást. Akkor Váci út 107/b-ben laktunk. Bár lehet hogy valami robbanó szerkezettel, mert találtak az ajtóban egy olyan tárgyat, ami az elektromos gyújtó szerkezetre hasonlított.
A rendőrség nyomozott, de érdekes módon, nem találtak semmit.
Nem kellene ezt hagyni, mert az egy nagyon súlyos bűncselekmény volt. Hiszen ha a fiam, Róbert nem olyan éber, mert ő vette észre, akkor mindnyájan bennégünk az asszony, a négy gyerek és én.
Az szerintünk politikai merénylet volt, és nem akarjuk, hogy eltussolják, bármennyire is szeretnék!"
Október 18. Csütörtök. Ezen a délelőttön 11 órakor újból beszéltem telefonon KÖNNYŰ KÁROLYNÉ IBOLYÁVAL, - aki nem igazán nyugtatott meg:
Most éppen, a 16 éves Könnyű Róbert, lett a romák célpontja. Bár a fiú keménykötésű magyar gyerek, ráadásul versenyszerűen sportol is, - (tagja a Magyar Ökölvívó Ifi Válogatottnak, - most jártak Azerbajdzsánban, ahol nagyon jó helyezést értek el.) - Tehát lényegében meg tudja védeni magát. Ha egy, kettő, maximum három ellenféllel kerül szembe. Ám ha sokan támadnak valakire, - akkor bármennyire is erős, vagy képzett, - lényegében tehetetlen.
A roma harcmodor pedig; „az egy vendetta keretében; sokan támadni egyre" elvét követi. - Ennek ékes bizonyítéka volt a tavaly Olaszliszkán történt lincselés. (40-en, egyre!) - Mely évtizedekre mély sebet ejtett a magyarság lelkében.
KÖNNYŰ KÁROLYNÉ, az egyre jobban elmérgesedő helyzetről, tehát október 18.-án a következőket mondotta:
„A gyerekeket elírattuk az iskolából. Nem is találkozunk már a Konkolyékkal. Viszont most meg a Robit pécézték ki! Mivel Egerbe jár dolgozni, - odamennek a munkahelye elé, és megvárják ott este az utcán.
Most sincsenek ezek lenyugodva! - De ne a gyerekeket tartsák rettegésben! Én már többször is beszéltem a rendőrfőkapitánnyal, - de ennek semmi eredménye nem volt.
Jelenleg semmi védelmünk nincsen! Itt a rendőrség nem csinál semmit!"
(Szabad Riport)